Schmidt Mária engedély nélkül hozta nyilvánosságra a legismertebb Kelet-Európa-kutatóval folytatott beszélgetését, aki meg akarta tudni, mi változott gondolkodásában

Anne Applebaum, a Washington Post publicistája és a kelet-európai térség egyik legtekintélyesebb amerikai kutatója annyira abszurdnak találta Schmidt Mária Sorosról írt április cikkét, hogy személyesen akart utánajárni, mi történhetett a Terror Háza igazgatójával, mi változott a gondolkodásában, hiszen korábban jóban voltak, egy sor kérdésben egyetértettek, most pedig teljesen más irányba mentek el. 

Eredetileg csak egy háttérbeszélgetésre készült, amit jövőre felhasználhat egy hosszabb cikkéhez vagy esetleg könyvéhez, azonban Schmidt Mária egyeztetés nélkül lehozta a beszélgetés leiratát a blogján, amit aztán a kormánymédia is átvett. Applebaum a Twitteren azt írta, nem tudja, mi lehetett ezzel a szándéka.

A beszélgetés elején Schmidt Mária a fordulatot azzal magyarázta, hogy nála Obama hivatalba lépése volt a vízválasztó, mert szerinte attól kezdve az Egyesült Államok „hardcore ideológiai gyarmatosító hatalomként” kezdett el viselkedni Magyarországgal szemben. Schmidt szerint ez „egybeesett a Soros-alapítványok tevékenységével, amelyek teljes összhangban működtek az Obama-adminisztráció itteni embereivel”. Példaként azt az esetet emelte ki, amikor Barack Obama elnök szót emelt az ellen, hogy Székesfehérváron szobrot állítsanak Hóman Bálintnak, aki a zsidótörvények elfogadása alatt volt az ország kultuszminisztere.

Azzal még Applebaum is egyet tudott érteni, hogy az USA-nak nem lett volna szabad beleszólnia egy magyarországi szoborállításba. Az viszont már sehogy sem fért a fejébe, hogy Schmidt Mária miért a Sautrday Night Live nevű kabaréműsorban látottakra alapozta azt a megállapítását, hogy Soros György felvásárolta a Demokrata Pártot:

Schmidt: A Demokrata Párt és Soros kapcsolatát tekintve többek között hivatkozom egy televízióműsorra is, amit egyébként magam is láttam.

Applebaum: Tényként hivatkozol egy szatirikus programra, a Saturday Night Live-ra?

Schmidt: Azért hivatkoztam rá, mert ez egy demokrata-közeli műsor, amelyben láttam egy epizódot, aminek az volt a lényege, hogy megjelent benne a Soros, és úgy mutatták be: itt a Demokrata Párt tulajdonosa. És ő maga valóban úgy is jelent meg ott, mint a Demokrata Párt tulajdonosa.

Applebaum: Ez csak vicc volt.

Schmidt: Nyilván. De ha ezzel szórakoznak Amerikában, akkor ennek oka van, ez nem véletlen, ez egy közszájon forgó állítás. Valamiért nem mást vittek oda, hanem őt, és nem mást állítottak, hanem ezt. És nem hallottam, hogy Soros tiltakozott volna, vagy kikérte volna magának. Miért nem jelentek meg erről cikkek, hogy azért ez mégis túlzás… Ami azt illeti, Obama elnök biztosan nem azért szólt be Székesfehérvár és Hóman miatt, mert reggel erre ébredt, és nem azért foglalkozott Magyarországgal, mert annyira érdekeltük, hanem mert valaki miatt foglalkoznia kellett vele. Valaki szólt neki, hogy ezt kell bemondani, mert bármennyire is kulturált, tájékozott ember, de arról hogy ilyen város és ilyen szobor létezik, arról neki lövése sem volt.

Egészen pontosan ez az adás győzte meg a Terror Háza igazgatóját, hogy Soros a Demokrata Párt tulajdonosa:  

Schmidt Máriát az a felvetés sem tántorította el, hogy a Demokrata Párt más üzletemberektől is kap pénzt, szerinte az a lényeg, hogy Soros magyar, itt tevékenykedik és „a magyar baloldalt, sőt a magyar ellenzéket egy az egyben Soros finanszírozza”.

Schmidt Mária (k) és Dózsa László (j) egy rendezvényen a Terror Háza MúzeumbanFotó: 1956-os emlékév/Facebook

A veszekedéssé fajuló beszélgetés másik csúcspontja, amikor Schmidt Mária megpróbálja elmagyarázni Applebaumnak, hogy a Soros által képviselt értékrend milyen pusztító hatással van az olyan amerikai egyetemekre, mint a Yale. Mivel az amerikai történész fia pont erre az egyetemre jár, megjegyzi, hogy a gyereke nem értene egyet Schmidt leírásával, hogy az amerikai egyetemek megőrültek. Amikor arról érdeklődik, hogy Schmidt Mária pontosan honnan szerzi az információit, az igazgató még a kérdést is arrogánsnak nevezte.

Kultúrharc

Szóba került a Figyelő legutóbbi címlapja is, amin Schmidt Mária lapja az Iszlám Állammal azonosította a menekülteket segítő Helsinki Bizottságot és a Migration Aidet. Amikor Applebaum felveti Schmidt felelősségét, ő ezt annyival hárítja el, hogy a címlap a főszerkesztő dolga, nem az övé. 

Schmitd Mária egyébként elégedett volt az ISIS-es címlappal:  „A grafika nem ezt üzente. Ez egy vizuális geg. Az ellenzék is használ ilyen gegeket. Szerintem jól sikerült. Remélem, az eladási számokban is tükröződik. Arról szól, hogy ezeket az NGO-kat az ISIS nem érdekelte, amikor 400 ezren jöttek át a határon papírok mutogatása nélkül.

Applebaum Schmidt szemére veti, hogy miután megvette a Figyelőt, átalakította a lapot kormánypárti irányba, majd „neobolsevik stratégiával” megtámadta az NGO-kat.

Schmidt Mária úgy látja, hogy az újságírás legtöbb formája a politika egyik formája:  „Kultúrharcban vagyunk. Értékharcok közepette állunk. Egy csomó új értéket akarnak ránk erőltetni. Most vezették be Németországban a harmadik nemet. Az a világ, ami nekem fontos, amit alig 30 évvel ezelőtt kaptunk vissza, az most újra veszélyben van. Nem szeretném, ha az unokáim harmadik neműek lennének.”

Schmidt Mária pedig azt kérte számon Applebaumon, hogy miért írta azt Orbán Viktorról, hogy neobolsevik:

„Applebaum: És mert egyszer antikommunista hős volt, már nem lehet kritizálni többé?

Schmidt: De hát nem nevezheted ok nélkül neobolseviknak. Kritizálni mindenkit lehet, de ez nem kritizálás. Ez minden határon túlmegy, mert semmi alapja nincs. Megválasztották, méghozzá nagy többséggel. Minden törvényt betart, senkit nem üldöznek, senkinek nem esett bántódása, amióta ő miniszterelnök. Nincs egyetlen politikai per sem nálunk. Mitől lenne ő neobolsevik? Attól, hogy az ellenzék ilyen pocsék állapotban van? Lengyelországban már Kaczyński előtt 5% alá mentek le a szocialisták.”