Egy úszásoktató, aki mécsesekkel tiltakozott az egyetembezárás ellen, egy természetvédő, aki fellépett egy multi ellen, egy aktivista, aki propaganda-plakátokat tépkedett, majd maga jelentkezett a rendőrségen, és még három másik ember. A közös bennük az, hogy mindannyian kiálltak egy társadalmilag fontos ügy mellett, majd mindannyian a rendőrségen vagy a bíróságon végezték.

A Magyar Helsinki Bizottság decemberben kampányt indított, és elhatározta, hogy bemutatja néhány olyan ügyfelét, akik nem hagyták annyiban, hogy az állam korlátozza a jogaikat. “Tüntetést szervezni, állami gyűlöletpropagandával nyíltan szembeszegülni vagy számon kérni a szabályokat a mulitkon, ahhoz mindig kurázsi kell” - állítja a szervezet. Egy illiberális államban pedig szerintük még ennél is többet kockáztatnak ezek az emberek.

“Mert az állam igyekszik valamiféle bajkeverőnek, a többség érdekeit veszélyeztetőnek, olykor egyenesen nemzetárulónak beállítani őket” - írják.

A szervezet szerint idén kétezer új ügyfelük volt, mostantól kezdve azonban nehezebb lesz felvenniük a kapcsolatot a rászorultakkal, az állam ugyanis minden korábbi megállapodást felmondott velük, így már sem a menekültszállókat, sem a börtönöket nem monitorozhatják.

Kiszemezgettünk néhány ügyet a Helsinki Bizottság kampányából, mind az elmúlt években történtek, a szereplői pedig minden esetben elmentek a falig a magyar állammal szemben.

Nem akartak kordonok között vonulni

A 2017-es Budapest Pride felvonulás másképp zajlott, mint a korábbi években rendezett felvonulások. A hazai LMBTQ közösség rendezvényét ugyanis 2007 óta csak kordonok között vonulva engedte megtartani a rendőrség, mondván, hogy csak így tudják garantálni a felvonulók biztonságát (a felvonulókat ugyanis többször megtámadták az ellentüntetők). Idén azonban a szervezők azt mondták, hogy elegük van a rácsok mögött vonulásból. Az ugyanis teljesen ellehetetleníti az egész felvonulás nyitottságot közvetítő üzenetét: a felvonuláshoz nem lehet csatlakozni, sőt, leválni sem lehet róla.

A rendezvény szervezői - köztük Karlik Cintia, a Pride szóvivője - ezért a felvonulás előtt hetekig egyeztettek a rendőrséggel arról, hogy nem szeretnének kordonokat a felvonulók köré, oldják meg másképp a rendezvény biztosítását. Az utolsó pillanatig nem sikerült erről megegyezniük, a felvonulás napján aztán a rendőrök elkezdték felállítani a kordonokat.

“Mi akkor úgy döntöttünk, hogy másik útvonalat választunk” - mondta Karlik.

Ezt a rendőrség akkor tudomásul vette, később azonban gyülekezési joggal szemben való visszaélés miatt eljárást indítottak Karlik Cintia ellen. Végül pedig 50 ezer forintra büntették. Ezt Karlik kifizette, de a Helsinki Bizottság segítségével most perlik a rendőrséget, szerintük ugyanis jogszerűtlen volt a bírság. A megváltoztatott útvonalon nem voltak kordonok, a rendőrségnek egyetlen atrocitást kellett kezelnie: egy közel ötvenfős ellentüntetést kellett feloszlatniuk, ezt pedig minden gond nélkül végrehajtották. A felvonulásról írt cikkünket itt olvashatja.

Meg akarta akadályozni, hogy természetvédelmi területre építkezzen a multi

Zsák Ferenc egy debreceni természetvédő egyesületnek volt az vezetője. 2011-ben megtudta, hogy az Audi egy Natura2000-es területen tervezi bővíteni a győri autógyárát. Az építkezéshez környezetvédelmi engedély kellett, annak a kiadása ellen pedig a Zsák által vezetett civil szervezet keresetet nyújtott be, mondván, hogy azon a területen nem lehetne ilyen környezetkárosító projektet végrehajtani.

Az Audi ugyanakkor Zsák szerint felajánlott egy kétszázmillió forintos kompenzációt az általa vezetett egyesületnek akkor, ha eláll a fellebbezéstől, vagyis a projekt zöld utat kap. Zsák ebbe belement, szerinte a pénzt egy hasonló nagyságú természetvédelmi terület kialakítására költötték volna. A szerződés aláírása és a fellebbezés visszavonása után azonban a cég büntetőfeljelentést tett Zsák ellen, a férfit pedig vesztegetés miatt lecsukták.

A természetvédő négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezalatt lefogyott, sőt, rühes lett.

Később kiderült, hogy az állam a titkosszolgálatokat is bevette azért, hogy lebuktassa, telefonját lehallgatták, a nyomozóknak pedig végig tudomása volt arról, hogy a multinacionális cég milyen ajánlattal fogja megkeresni Zsákot, megvárták, míg aláírja, majd lecsaptak rá.

Zsák Ferenc és az ügyvédje szerint a férfira úgy tukmálták rá az egyezséget, a pénzt pedig soha sem tudta volna a saját javára fordítani, így semmilyen bűncselekményt nem követett el. Zsákot a bíróság 2015-ben elsőfokon három év börtönre ítélte, majd másodfokon két év felfüggesztettre. Azóta már kiderült, hogy a rendőrség teljesen feleslegesen dugta börtönbe, emiatt kártérítést is fizettek neki, az ügye pedig a Strasbourgi Bíróságon folytatódik tovább. A multicég végül egy petákot sem fizetett Zsák természetvédő szervezetének, Zsákék szerint a tárgyalás során kiderült, hogy soha nem is akartak.

Plakátokat rongált, majd feljelentette magát

2015 nyarán startolt a köztereken a kormány akkoriban még újdonságnak számító bevándorlásellenes plakátkampánya. “Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat”” - állt a kékhátterű plakátokon. A kikerülésük után pártpolitikusok és aktivisták is tudatos plakátrongálásba kezdtek, hogy így tiltakozzanak a szerintük gyűlöletkeltő és hazug kampány ellen. Ilyen aktivista volt Kalocsai Kinga is.

Egy társával egy Ferdinánd híd mellett lévő plakátot rongáltak meg, majd a szemetet összeszedték, és önként feladták magukat a helyi rendőrkapitányságon, ahol közölték, hogy az okozott kárt megtérítik. A rendőrség mégis eljárást indított ellenük rongálás miatt. Ennek az ügynek végül pozitív lett a vége, a bíróság ugyanis megszüntette a rendőrségi eljárást, mondván, hogy a politikai akciójuk a legkevésbé sem volt a társadalomra veszélyes, a véleményilvánítás pedig alkotmányos alapjog. Ehhez azonban bíróságon kellett megtámadniuk a rendőrségi eljárást.

Mécsesekkel tiltakozott, figyelmeztetést kapott

Tavasszal több ezres tüntetések voltak Budapest utcáin, miután a kormánytöbbség olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely ellehetetlenítette volna a CEU működését Magyarországon. Az egyik tüntetés idején egy úszásoktató, Németh Eszter úgy gondolta, hogy mécsesekkel akarja kifejezni, hogy az egyetem ügye mellett áll, ezért kirakta belőlük a Kossuth téren az I stand with CEU feliratot.

Erre odament hozzá pár rendőr, igazoltatták, majd szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene, és végül hivatalosan megdorgálták, amiért nem adta oda időben az iratait a rendőröknek. Ez annyira felháborította, hogy most jogi úton akarja elérni, a rendőrség mondja ki, nem követett el semmilyen kihágást.

Nem engedték őket tüntetni

Orbán Viktor miniszterelnök 2015 feburárjában a Várkert Bazárban tartotta az évértékelőjét. A MostMi csoport aktivistái, köztük Takács Flóra pedig tüntetni szerettek volna a Várkert Bazár előtt. A rendőrséghez fordultak, hogy bejelentsék a tüntetést, ott azonban közölték velük, hogy nem tüntethetnek a Várkert Bazár előtt, mert a helyszínt az önkormányzat már használatba adta az évértékelőt szervező egyesületnek. A rendőrség szerint pedig a két rendezvényt egyszerre nem lehet megtartani.

Az aktivista a Helsinki Bizottsághoz fordult, ők pedig a bírósághoz, amely ezután hatályon kívül helyezte a rendőrségi tiltást, így a tüntetést meg lehetett volna tartani. Igen ám, de az évértékelőnek akkor már három napja vége volt. A szervezők ezért beperelték a rendőrséget.

A Helsinki Bizottság szerint nem volt könnyű menet a per, az első- és másodfokon ítélkező bíróságok ugyanis elfogadták a BRFK-nak azt az magyarázkodását, hogy mivel „érdemi vizsgálat nélkül” utasították el a MostMi bejelentését, az valójában nem volt tiltás, így a csoport nyugodtan megtarthatta volna az ellentüntetést. Végül a Kúria mondta ki, hogy a rendőrség hibázott, és ezért összesen 200 ezer forint sérelemdíjat ítétek meg az aktivistáknak.

Kegyemet kaptak, pedig nem is voltak bűnösök

Bende Anna szociális munkás még 2011-ben, több más aktivistával és LMP-s képviselőkkel együtt egy oszlophoz láncolta magát a Parlament parkolójában. Így akartak tiltakozni a választási törvény egypárti megváltoztatása miatt. Végül a rendőrök hidegvágóval leszedték őket az oszlopról, és előállítottak összesen 43 embert, majd személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak ellenük, mondván, hogy akadályozták a képviselőket a ki és bejutásban. Az akkori tudósítások és az aktivisták szerint azonban ilyesmiről szó sem volt, mindenki ki tudott jönni, és be tudott jutni a parlamentbe.

2012 márciusában aztán az Országgyűlés olyat tett, amire régóta nem volt példa: egy törvényben közkegyelmet adott a tiltakozóknak. Bende és a Helsinki Bizottság szerint azonban ezzel valójában csak azt mondták ki - bírósági eljárás nélkül -, hogy az aktivisták bűncselekményt követtek el, hiszen kegyelmet csak bűnösöknek lehet adni. Emiatt először az Alkotmánybíróságnál tettek panaszt, később pedig a Strasbourgi Bírósághoz fordultak. Mindkét bíróság elutasította a panaszt.

Utóbbi ezt azzal indokolta, hogy nincs semmi a törvény szövegében, ami közvetlenül összekapcsolta volna Bendééket a törvénybe leírt bűncselekménnyel (ami személyi szabadság megsértése volt), és semmi más nem vetett árnyékot az ártatlanságukra. Bende és a civil szervezet fellebbezett a döntés ellen, most ennek az eredményére várnak.