Minden adott ahhoz, hogy a magyar foci ismét arany színben tündököljön.

• A klubcsapatok évről évre rekordösszegekből gazdálkodhatnak. 
• A tao-pénzek a csúcson vannak. 
• Aranyáron vette meg a köztévé az NBI-es meccsek közvetítési jogát.
• Az Európa-bajnoki szereplés lehetőséget adott arra, hogy a válogatott játékosok eladhassák magukat.
• Új stadionok épültek/épülnek.
• És ami Magyarországon igazán fontos, a miniszterelnök szenvedélyesen szereti a futballt. 

Ehhez képest 2017 a magyar foci legkínosabb éve lett. 

Számít ez bármit azoknak, akiket egyáltalán nem érdekel a foci, mégcsak gúnyolódni sem akarnak a rettenetes bénázáson? Akkor mindenképpen, ha a foci hidegen is hagyja, de arra azért érzékeny, hogy hihetetlen mennyiségű közpénzet hogyan lehet elképesztően rossz hatákonysággal elkölteni. 

A közmédia is öli bele a pénzt

A közmédia öt évad közvetítési jogdíjáért 19 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Nem arról van szó, hogy nem lenne erre kereskedelmi tévé, korábban a Sport 1 is közvetített magyar focit, de őket kivásárolta a kizárólagosságra törekvő köztévé. Ráadásul közben kitalálta az MLSZ, ha túl sok meccset közvetítenek, akkor nem mennek ki az emberek meccsre, ezért fordulónként csak két meccset közvetítettek. Több néző ettől nem ment meccsre, és a drágábban megszerzett közvetítési jog is értéktelenebb lett. Viszont ezt a pénzt is a klubokba lehet pumpálni.

A cégek is inkább a fociba tolják a pénzt, mint a költségvetésbe

2011 és 2016 között különböző cégek összesen 127,8 milliárd forintot irányítottak a központi költségvetés helyett a magyar foci támogatására. Ennek messze nincs vége, idén valószínűleg rekordot dönt a labdarúgásra átirányított tao-pénz halom. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Felcsútra minden korábbinál nagyobb összeg, 5,4 milliárdnyi TAO-támogatás áramolhat. Ez azt jelenti, hogy 2011 óta az Orbán Viktor által alapított akadémia összesen 19,3 milliárd forint tao-támogatáshoz jutott, ehhez jön még egyéb támogatás is, a kettő együtt az MFOR számítása szerint 32,3 milliárd forint. Ebből lett stadion, parkoló, busz, kerítés, épül egy szálló és teakonyhák is, jut bérekre is az utánpótlást szolgáló tao-ból. Mindez Orbán Viktor szerint nem közpénz. A pénz hatékony felhasználásáról mindent elárul, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiában az NBI-ben időként maximum egy saját nevelésű játékos kap lehetőséget. És hiába szeretne minél több magyar tehetséget látni a pályán az MLSZ, a magyar bajnokságban a Puskás Akadémia az, ahol a legkevésbé bíznak a fiatal játékosokban. 

Állami cégek és önkormányzatok is öntik a pénzt

Profi focira a miniszterelnök szerint nem szabad közpénzt költeni. Így nem lesz az ő fejében közpénz a tao-támogatás, ahogy a köztévé által kifizetett irreálisan magas közvetítési jogdíj, vagy a klubok mögé szponzorként beálló állami cégektől érkező támogatások vagy az önkormányzatoktól kapott pénzek sem. Pedig Budapest IX. kerülete is támogatja a Ferencvárost, ahogy szinte valamennyi NBI-es csapatot a helyi önkormányzat, Miskolc például 250 milliót, Szombathely 150 milliót ad a városi klubnak. Az MLSZ-től, a részben állami szponzoroktól és az önkormányzatoktól kapott pénzeknek köszönhetően rekord összegből gazdálkodhattak a klubok tavaly, teljesen függetlenítve magukat a piaci folyamatoktól. A szponzorok által kitömött Videoton 3,7 milliárd forintos, teljes tavalyi árbevételének egy százaléka sem folyt be jegyértékesítésből. A nemzetközi kupákban a sok pénz ellenére idén sem jutott főtáblára egyetlen magyar csapat sem, miközben ez már sokkal csóróbb macedón, albán és moldáv csapatoknak is sikerült idén. Annyira ki vannak tömve a magyar klubok, hogy a Videoton simán le tudta szerződtetni a szerb bajnok Partizán vezetőedzőjét, a Fradi és a Puskás Akadémia is az Európa-liga főtáblájára jutott csapatokból igazolt játékost, igaz, Felcsúton alig játszik a nem kevés pénzért oda csábított albán támadó. Más légiósok kiszorítják.

A stadionépítéseket is mi fizetjük

Akkora állami stadionépítési program, mint ami nálunk megy 2014 óta, és tart még 2020-ig, sehol máshol nincs a világon. Egészen hihetetlenül sok pénz megy el pár ezer ember szórakozására. Összesen 342 milliárdból építenek vagy újítanak fel stadionokat 2020-ig. Ez 276 ezer új széket jelent. (2014-ben 70 ezer kórházi ágy volt Magyarországon). Mindezt úgy, hogy a magyar foci iránti érdeklődés stagnál, még az Eb-szereplés eufóriája után sem ugrott meg a nézőszám. Az MLSZ 2010-ben készített egy tízéves stratégia tervet készített, eszerint 2014-re az átlagnézőszámot 4,5 ezer főre, majd 2020-ig 8 ezer főre kell növelni, a balhés szurkolók kiszűrűsével, családi programot kínálva. Ehhez képest - ahogy az Index szedte össze - 2014-ben 2913 volt az átlagnézőszám, idén 2695. Mármint az összekamuzott nézőszámok alapján. Debrecenben például a 20 ezres stadionban a székek négyötöde rendszeresen üres. A Fradi nézőszámát az dobta meg, hogy Kubatov Gábor némi meglepetésre mégis megengedte az ultráknak, hogy ők ne használják a miattuk bevezetette vénaszkennert. Így a tábor visszatér, egyetlen meccsre telt ház volt az Üllői úton, de a szünetben Kubatovból bohócot csinálva kis híján agyonverték az ultrák távollétében a szurkolást szervezni próbáló vezérszurkolót. Emiatt három meccsre lezárták a Fradi-stadion harmadát. 

Máshol annyira nem állami feladat a stadionépítés, hogy például a Horvátországban csapatot vásárló Mészáros Lőrincnek sem jutott eszébe, hogy a horvát kormány támogatását kérje az eszéki stadion felújítására, saját zsebből kifizeti. Felcsúton tao-pénzből, vagyis közpénzből valósult meg ugyanez, sőt a sportszálló, sportcsarnok és minden egyéb is. 

Idén ősszel először fordult elő, hogy Orbán Vktor nem volt ott egy jelentősebb stadion avatásán, a Haladásét hagyta ki. Annyiban nem meglepő, hogy Szombathelyen úgy sikerült felépíteni a stadion, hogy az üzemeltetésére egyáltalán nem találtak megoldást. Jövőre adját át a diósgyőri és a székesfehérvári stadiont is, ez talán valamennyire emeli majd a nézőszámot, de a 8 ezres átlagnézőszám a beleölt sokmilliárd ellenére nagyon nagy messze van.

De legalább a világ felkapja a fejét a magyar sikerekre?

A figyelmet valóban felhívtuk magunkra a 2016-os Európa-bajnokság utáni évben is. Nincs még egy csapat, amelyik egy éven belül kikapott volna Andorrától és Luxemburgtól is.

Pont egy évvel az örömittas Európa-bajnoki szereplés, a budapesti népünnepélyek után Andorrában a szurkolók megalázták a saját magát is megalázó válogatottat. 

Magyar játékos szinte már nem kell sehova

Az sem jött be, hogy a válogatott sikerével a magyar focisták eladják majd magukat külföldön, pláne az akadémiákról kikerülő szupertehetségek. Orbán Viktor tíz éve, a felcsúti akadémián határozta meg a célt, hogy 7-8 év múlva már 50 magyar játszik majd a topligákban. 

A 7-8 év letelt, még 2-3 évet rá is húztunk. A spanyol és az angol bajnokságban egyetlen egy játékosunk sincs. Az olaszban Nagy Ádám kispados. A németben Gulácsi Péter remekel a Leipzig kapujában (a válogatottban borzalmas hibákra képes), Szalai Ádám sérült volt. Kleinheislert elküldték a Brémából, most már Kazahsztánban van.

A francia bajnokságban Lang Ádám már annak is örülhet, ha kispados, Lengyelországból most dobták ki a csapatából az egyik felcsúti büszkeséget, Gyurcsó Ádámot, illetve Nagy Dominik is feleslegessé vált már ezen a szinten is. A felcsúti Maradona, Sallai Roland Cipruson találta meg a számítását. 

A korunk legtöbbet futattot magyar sztárja, Dzsudzsák Balázs ott ragadt az arab fociban, ő alighanem hallgatni fog a miniszterelnök szavára, és előbb vagy utóbb hazajön majd Fehérvárra vagy a Fradiba. Róla érdemes azt is megemlíteni, hogy az összes kínos meccsen a pályán volt (a selejtezők legelején a Feröer elleni 1-1, andorrai zakó, luxemburgi vereség). 

Van-e utánpótlás?

Igaz ugyan, hogy az utánpótlásválogatottak jobban szerepeltek, mint az előző években, csak éppen az NBI-ben nem kapnak lehetőséget a fiatalok, mintha az valami megugorhatatlan szint lenne. Hiába ad az MLSZ meccsenként tízmillió forintot azoknak a csapatoknak, akik pályára küldenek 1997. január elseje után született játékosokat, negatív rekordok dőltek meg most ősszel az NBI-ben. A Haladás sokáig tartott magát, 3-4 fiatal is játszott, de miután kieső helyre kerültek, az új szlovák edző inkább kispadra ültette az addig a kezdőben lévő fiatalokat. Azt a Kiss Tamást is, aki 16 évesen már két gólt is szerzett, csereként pedig a Fardi ellen első labdaérintéséből betalált. A Puskás Akadémia pedig tényleg paródia. Ha minden poszton csak fiatal játékosokat küldtek volna pályára, akkor 18 810 percet tölhettek volna fiatalok az utánpótlásnevelő csapatban. Ez lett volna a maximum. Ehhez képest összesen kapott 26 percet kapott fital, az átutazóban lévő Sallai Roland, aki már nincs a csapatban, a teljes keretben pedig csak a harmadik számú kapus született 1997. jaunár elseje után, a többiek elpaterolta Pintér Attila vezetőedző.

A legtehetségesebb magyar fiatal a karrierje szempontjából szerencsére nem itthon játszik. A 17 éves Szoboszlai Dominik Ausztriában, a másodosztályban lép pályára rendszeresen, az őt megvásároló Salzburg lehet számára a következő lépés. Rá már a Guardian is felfigyelt. A magyar válogatott egyelőre ott tart, hogy fiatalok helyett 24 évesen fedezi fel Ugrai Rolandot vagy 28 évesen Szabó Jánost. Utóbbi tagja volt az U-20-as vébén bronzérmet nyert utánpótláscsapatnak, akik nem váltották meg végül a magyar focit. 

Ugyanakkor megtaláltuk a minden szempontból kifogástalan új szövetségi kapitányt. A belga Georges Leekens a 90-es évek elején nyert utoljára bármit, de azt már felfedezte, hogy 

„Ez egy fantasztikus és biztonságos ország, amelynek nagyszerű vezetői vannak, csodás stadionjai és múzeumai”.