Az iskolák és óvodák feladata lesz a terrortámadások kezelése, és ettől nem mindenki boldog

„Megtudtam, hogy én mint iskolavezető vagyok felelős az intézményre háruló honvédelmi és a válságkezelés katonai vonatkozású feladatainak a megszervezéséért és végrehajtásáért” 

- írta a szerinte „elképesztő” Honvédelmi Intézkedési Tervről a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, L. Ritók Nóra a Facebookon. Radó Péter oktatási szakértő ennél is erősebben fogalmazott ugyanott: szerinte „a teljes magyar kormányzatnak elgurult a gyógyszere”.

Három napja mi is írtunk róla, hogy terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az ezt megalapozó jogszabály már 2017. januárjától hatályos, de az Emmi csak most írt levelet az iskolaigazgatóknak. Ebben felhívják őket, hogy júniusig írják össze, vészhelyzet esetén mit tennének - ez lesz a Honvédelmi Intézkedési Terv, vagyis a HIT. Az Emmi által szétküldött mintaterv szerint különleges jogrend idején csak nagyon indokolt esetben lehet a tanárokat szabadságra engedni, és be is lehet rendelni a szabadságon levőket. Az nem derül ki, hogy mit kellene tennie az iskolák és óvodák alkalmazottainak háborús helyzetben, de az intézményvezetőket munkaidő után is együtt kell tartani az épületben, és állandó készenlétben kell tartani az „egyéni védőeszközöket is”, amiket terrortámadás idején igényelni is lehet.

Simicskó István honvédelmi miniszter csokimikulást osztFotó: Simicskó István/Facebook/Nagy Mihaly

„Ez az intézkedés nem alkalmas arra, ami elvileg a célja” - mondja erről Mendrey László, akivel telefonon beszéltünk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a HIT bevezetését kampányfogásnak és értelmetlen riogatásnak tartja, amely a kormány migránsozó retorikájába illeszkedik. Mendrey szerint a munkatervben leírtak megvalósíthatósága is kérdéses: 

„az iskolák személyzete, a pedagógusok, az igazgató és a pedellus nem erre van kiképezve. Ez nem az iskolák feladata.”

Mendrey azt is mondja, hogy ha valóban életszerű lenne egy terrortámadás Magyarországon, akkor lenne értelme valamilyen iskolai protokoll kidolgozásának, de ezt akkor sem az iskolaigazgatóknak kellene elkészítenie. 

A Tanítanék Mozgalom kedd délutáni közleménye pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az iskolák SZMSZ-e már most is tartalmaz természeti katasztrófára, illetve tűz- és bombaveszélyre vonatkozó fejezetet. „Akkor most mire fel ez a nagy haddelhadd?” - kérdezik. A Tanítanék szerint a HIT az iskolák militarizálásának folyamatába illeszkedik, hasonlóan az iskolai lőterek kialakításának tervéhez. 

Simicskó István honvédelmi miniszter az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák kiképzési bemutatójánFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

A reakciókból látható, hogy maguk az igazgatók és tanárok sem feltétlenül értik, pontosan mit és miért vár tőlük a kormány. Deák Dániel, a Corvinus tanszékvezető professzora szerint a munkaterv számos megfogalmazása értelmezhetetlenül tág, és a HIT jogilag is aggályos lehet. A Civil Közoktatási Platform honlapján közzétett írásában a jogász felveti: „megvizsgálható például az, hogy az ágazati miniszter jog- és célszerűen létesít-e adatszolgáltatási csatornákat, és azok mennyiben támaszthatók alá korrekt törvényi felhatalmazással, vagy például vizsgálható az is, hogy a HIT mennyiben van összehangolva a hatályos ingatlanhasznosítási szabályokkal. Ezek azonban csak részletkérdések a lelkiismereti szabadság önkényes megsértésének alapvető problémájához képest.”

A HIT bevezetését Deák is egy nagyobb folyamat részének látja:

„Az erőszak eszkalálódásának újabb és újabb jeleivel szembesülünk.  Őcsényben hisztéria támad néhány ártatlan gyermek pár napos üdültetését megakadályozandó, lőterek felállítását tervezik iskolákban, és a sor hosszan folytatható. Mindegyik esetben közös az állam cselekvő részvétele, a kormányzat felelőssége. Tragikus, hogy a bajt saját államunk gerjeszti. Ez fölveti a polgári engedetlenség szükségességét és lehetőségét.”

;