A kormány átnevezte Norvégiát Soros Györgyre, és újrakezdi a civilek listázását

Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

„A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz. Aki ilyen tevékenységet végez, a Stop Soros-törvénycsomag hatálya alá fog esni.”

Ezt Rogán Antal propagandaminiszter mondta vasárnap, és nem volt véletlen a keménység: múlt héten olyan látványos csetlés-botlást mutatott be a kormányzati kommunikáció Altusz Kristóf helyettes államtitkár máltai nyilatkozata után, hogy muszáj volt határozottságot mutatni.

Szeretnek listázni

Érdekes viszont, hogy „a kormánynak van egy listája” fordulat egyszer már előkerült ebben a ciklusban, és akkor is civil szervezetekről volt szó.

2014-ben még Norvégia volt a magyar kormány fő ellensége. Napokkal a választási győzelem után bejelentették: a norvég civil alapból olyan szervezeteket támogatnak, amik beleszólnak a magyar politikába.

A hadjáratot vezető Lázár János akkor azzal fordult a norvég kormányhoz, hogy „elfogadhatatlan, hogy a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz, és az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető”.

A párt egyébként az LMP volt, a kormány ugyanis volt LMP-seket talált a pályázatokat kezelő szervezetek körül.

Tényleg Norvégia volt a főellenség

Így, bár ma már ezt elképzelni is szürreális,

2014-ben tényleg arról szólt egy ideig a magyar közélet, hogy Norvégia az LMP-n keresztül befolyásolja a magyar politikát.

A látványos kardcsörtetés mellett viszont egy darabig az sem derült ki pontosan, hogy milyen támogatott szervezetekkel van baja a magyar kormánynak. Amikor viszont interjút készítettünk a témában Lázár Jánossal, megemlítette:

„Az emberi erőforrások minisztériumában több helyettes államtitkárság is foglalkozott a civil források sorsával, és 2011 óta készültek anyagok arról, hogy melyek azok a programok, amikkel probléma lehet.”

Ezután pedig ki is adták a listát, és szerepelt rajta többek a TASZ, a K-Monitor, a Krétakör, a Transparency International, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen, a Szivárvány Misszió Alapítvány, vagyis korrupcióval és emberi jogokkal foglalkozó szervezetek egész sora.

Akkor is bekeményítettek

A keménykedés aztán odáig ment, hogy egy bankjogi szabálytalanság ürügyén rendőrségi razziát is tartottak a norvég pénzeket kezelő egyik szervezet, az Ökotárs irodájában. A szervezet vezetőjét, Móra Veronikát rendőrök vezették el, több érintett szervezet adószámát felfüggesztették. Eközben az (akkor még más szerkezetű) kormányközeli média halálkomolyan prezentálta Norvégiát és a támogatott civil szervezeteket Magyarországot fenyegető veszélyként.

Az egésznek az lett a vége, hogy sem a NAV, sem az ügyészség nem talált semmiféle szabálytalanságot a norvég pénzeket kezelő civileknél, sőt, maguk a norvégok sem, akiknek a pénzéről volt szó. Ennek ellenére sem Lázár János, sem Pintér Sándor nem kért bocsánatot. A TASZ pere után az is kiderült, Orbán Viktor személyesen rendelte el a civil szervezetek elleni hadjáratot (amit letagadott egy német lapban). Később pedig jött egy bizarr csavar: 2017-ben a Miniszterelnökség kitüntetését kapta meg a norvég civil pénzek kezeléséért az Ökotárs Alapítvány.

Mindebből csak az látszik, hogy a kormány már 2014-ben is talált okot arra, hogy az ellenségesnek tekintett civil szervezeteket listázza, és jelentős hatósági- és sajtóhadjárat mellett megpróbálja ellehetetleníteni. Akkor viszont, még a bevándorlási válság és a Soros-kampány előtt hiányzott a közéletből a nemzetbiztonsági dimenzió, sokkal kevésbé volt eladható a történet, hogy miért is háborúzunk éppen Norvégiával.

Aztán jöttek az újabb fordulatok, és most már egy egészen más történetet rájuk húzva, sokkal keményebben és sokkal határozottabban megy neki ezeknek a szervezeteknek a kormány.

A Stop Soros sajtótájékoztatón pedig azzal indokolták a törvényt, hogy nemzetbiztonsági okokból most vált aktuálissá. De jól látszik, hogy aktualitást mindig lehet találni, ha a szándék megvan.

;