A 24.hu szedte össze, hogy az OLAF-jelentések alapján időnként mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel trükköztek az Eliosnál, melyek akár a hazai hatóságoknak is szemet szúrhattak volna. 

Az OLAF összesen 35 közbeszerzési projektet vizsgált, és akár 13 milliárd forintot is visszakövetelhetnek: az EU csalás elleni hivatala szerint visszaéltek az uniós forrásokkal és legalább 17 esetben szervezett csalást követtek el. 

Arról, hogy mélyebben belenyúltak az Elios pályázataiba, mint ahogy eddig látszott, nemrég a Direkt36 közölt cikket, a 24.hu mostani válogatásából pedig az apró, de látványosan hanyag lebuktató dolgok vannak felsorolva. Például, hogy előfordult, hogy az Eliosnak, amikor az ár megajánlásánál igazolnia kellett, hogy miért ennyibe kerül ez a munka, csatolnia kellett más cégek úgynevezett indikatív ajánlatát, ami igazolja ezt. És az OLAF azt találta, hogy fordult elő, hogy ezeket ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta, ráadásul ugyanazt a számítási hibát is elkövette a három pályázó cég ajánlatában. 

A cikk külön kitér a hévízi projektre, ahol három pályázó adott be ajánlatot: az Elios mellett a GREP és a Polár Stúdió. És az ajánlatok pontosan 5 és 7 százalékkal voltak drágábbak az Elios ajánlatánál, 

de nem csak a végösszegben, hanem minden egyes külön tételben is, 48 költségvetési tételen át. 

Ez pedig tényleg olyan erősségű jelzése annak, hogy valami nincs rendben a három pályázattal, amire a közbeszerzések tisztaságát felügyelő hatóságoknak azonnal fel kellett volna kapniuk a fejüket. De ez nem történt meg, az OLAF vizsgálatára volt szükség ahhoz, hogy ez kiderüljön. 

Szintén érdemes kitérni a mórahalmi esetre, ahol a papíron az Elios ellen induló cég ügyvezetője szerint nem is pályáztak a közbeszerzésen. 

Az Elios-ügyről részletes videóriportot készítettünk nemrég, érdemes azt is megnézni: