A Nemzeti Sport főszerkesztője elmagyarázta, miért helyes kidobni a 444-et a felcsúti arénából, és miért nem sportszerű kritikát megfogalmazni a focira költött milliárdok miatt

Hétvégén a 444 három munkatársa ellátogatott a felcsúti Pancho Arénába egy meccsre. Mivel az utóbbi években a 444 több újságírója is próbált regisztrálni a felcsúti sajtóirodán, hogy tudósítóként bemehessen a meccsekre, de minden esetben visszautasították az akkreditációs kérelmeket, a hétvégén kollégáink simán vettek jegyet és beültek a nézőtérre.

Innen lefényképezték a pufimellényt villantó Orbán Viktort, aztán jött egy biztonsági őr, aki azt mondta, nem fényképezhetnek, mert azt tiltja a házirend. A házirend természetesen nem tiltja ezt, viszont egy Monty Python-filmbe illő csellel végül kitessékelték őket a stadion területéről.

A történet bejárta a magyar internet legtávolabbi zugait is, és fontos beszédtéma lett a Facebookon.

Miután az ATV-s Somos András is megosztott egy posztot, ami erről szólt, a kommentelők között feltűnt a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György is, aki korábban a Puskás Akadémia sajtófőnöke volt, és most is az akadémia mellett működő Puskás Intézet igazgatója, akármit is csináljon e minőségében.

Szöllősi először arról kezdett beszélni, hogy egy ideális világban ő kb. csak sportújságírókat engedne akkreditálni ilyen meccsekre, például a Szöllősi által elnökölt Magyar Sportújságírók Szövetségének tagjait. Szerinte ugyanis a 444 igazából nem is azért akar bejutni a Pancho Arénába, hogy az ott zajló meccsekről tudósítson, hanem a célunk a „politikai provokáció”.

A mostani kivezetésről azt írta, hogy a 444 megsértette a házirendet, mert munkatársaink tudósítóként vettek részt az eseményen annak ellenére, hogy nem volt sajtóakkreditációjuk.

Ezzel az érvrendszerrel ugye több probléma is van. Egyrészt az, hogy a 444 eddig soha nem kapott sajtóakkreditációt egyetlen felcsúti meccsre, akárhogy kértük.

Munkatársaink ezért jeggyel, nézőként mentek be a meccsre, Szöllősi szerint azonban azzal, hogy egy profi géppel fotóztak a nézőtérről, lényegében szolgálatba helyezték magukat, és onnantól kezdve nem a nézőkre, hanem az újságírókra vonatkozó szabályokat kell rájuk nézve figyelembe venni, így pedig Szöllősi szerint jogos, ha az akkreditáció hiányára hivatkozva kiteszik őket.

A kikísérés során azonban senki nem hivatkozott erre, de még ha ez felmerült volna, akkor sem világos, hogy ha a nézőtérről nem tilos fotót készítenie a nézőknek, akkor nekünk miért volt az, ugyanolyan jeggyel. Arról nem is beszélve, hogy a 444 használt már az arénában ülő nézőktől kapott fényképeket, amiket jegyvásárlás után a stadionban készítettek, és elküldtek nekünk. Azzal az akadémiának nem volt semmi problémája.

Szöllősi egyébként ugyanebben a vitában nemcsak a 444 kidobásával kapcsolatban érvel klasszishoz méltóan, hanem a magyar foci pénzügyi helyzetével kapcsolatban is, ugyanis elkezdte fejtegetni, hogy a tao nem közpénz, hanem cégek magánadománya. Mikor többen is szembesítették azzal, hogy a Kúria már kimondta jogerős ítéletében, hogy a tao bizony közpénz, Szöllősi annyit reagált, hogy akkor a Kúria téved. A fociba öntött állami milliárdokért pedig nem sportszerű szót emelni, hiszen régebben a magyar foci rengeteg profitot termelt, de azt „elvették tőle és másra költötték”.

„Ezért nem sportszerű most kritizálni, hogy visszakap valamit ebből.”