Azt már tudjuk, hogy a vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a fiatalok között a leggyengébb, hogy vidéken sokkal erősebb, és hogy tarolt a legszegényebb településeken.

A G7 most térképekkel és grafikonokkal mutatott be egy újabb érdekes és tanulságos jelenséget. A szavazatokat a valasztas.hu adatai alapján járási és kerületi szinten elemezték, mivel ezek a legkisebb olyan területi egységek, amikről a KSH még közöl bizonyos gazdasági és társadalmi mutatókat, például, hogy egy járásban összesen mennyi személyi jövedelemadót fizettek be. Ebből ki lehet számolni az egy lakosra/adófizetőre jutó átlagos szja-alapot, ami ugyan eltér a tényleges keresettől/átlagos jövedelemtől, de az egyes járások közötti jövedelmi különbségeket jól mutatja.

A G7 az átlagos jövedelmi adatokat aztán összevetette a Fidesz-szavazók arányával, és kiderült, hogy ami a legszegényebb és leggazdagabb falvakban igaz, az országosan is megállja a helyét. A jövedelem és a kormánypártiság között erős az összefüggés, a két mutató szinte együtt mozog: azokban a járásokban, ahol kisebb az átlagjövedelem, jellemzően többen szavaztak a Fidesz-KDNP listájára.

Ami nagyon érdekes, hogy nem is kell nagy eltérés a jövedelemben, hogy az emberek nagyobb eséllyel legyenek fideszesek: a kormány támogatottsága a keresetek pár ezer forintos csökkenésével ugrik 1 százalékpontot.

Mint írják, a 10 legszegényebb járásból 3-ban volt 65 százalék felett a Fidesz, és csak egyben 55 alatt, míg a leggazdagabb 10 járásban sehol sem volt 45 százalék fölött, és itt volt a leginkább ellenzéki terület is, ahol csak 28,8 százalékot kapott a Fidesz-KDNP.

Budapestre ebből a szempontból az ellenkezője igaz: itt az egész országban a legnagyobbak a jövedelmek, viszonylag alacsony is a Fidesz támogatottsága, de ha a fővároson belül nézzük az összefüggést, azt látjuk, hogy annál nagyobb a Fidesz támogatottsága, minél gazdagabb egy kerület. (G7)