„Bár emelkedett az első generációs bevándorlók száma a merénylők között, de a támadások többségét továbbra is második generációs bevándorlók követik el. Ha feltételezzük, hogy ez a tendencia nem változik jelentősen, akkor a probléma forrása elsősorban nem a most érkező menekültekben keresendő.”

Lényegében ez a legfontosabb megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) tanulmányának, ami a migráció és a terrorizmus kapcsolatát vizsgálja.

Az SVKK higgadt elemzésben veszi végig előbb a 2010 és 2014 majd a 2015 és 2017 ősze között történt terrortámadásokat, és azt vizsgálja, hogy az elkövetők hogyan jutottak Európába, illetve hány áldozata volt az akcióiknak.

A tanulmány szerint az EU-ban 2010 és 2017 augusztusa között összesen 47 iszlamista terrortámadás történt, a halálos áldozatok száma meghaladja a 360 főt.

„Jelentős számú merényletet nem az Iszlám Államhoz közvetlenül köthető terroristák követtek el, hanem azok a radikalizálódott egyének, akiket a propaganda »inspirált«. Az esetek mintegy kétharmadában úgynevezett home-grown terroristákról van szó, akik már Európában születtek vagy itt nőttek fel.”

A támadók

• jellemzően fiatal férfiak;
  
• akik általában már követtek el bűncselekményeket;
  
• sokan közülük a börtönben radikalizálódtak;
  
• nagyon sok esetben szélsőséges nézeteik miatt már korábban a hatóságok látókörébe kerültek;
  
• gyakori az elkövetők közt a mentális instabilitás.
  

A legtöbben második generációs bevándorlók, tehát például olyan francia, belga vagy brit állampolgárok, akiknek a szülei vándoroltak be évtizedekkel ezelőtt az EU-ba Marokkóból, Algériából, Tunéziából vagy máshonnan.

Bár a tanulmány nem mondja ki, de ezek az adatok leginkább a hatékony integráció kudarcáról árulkodnak, és kevésbé szólnak például a határvédelemről.

Az elemzés szerint „több szociális tényező – a társadalom peremére szorulás, diszkrimináció, munkanélküliség, bűnözés – is befolyásolja a szélsőséges ideológia befogadására való hajlamot. Ezen tényezők együttes jelenléte mind a fiatalokat, mind a menekülteket fogékonyabbá teszi az iszlamista toborzók által terjesztett nézetekre.”

A tanulmány ezek mellett bemutatja a nem uniós állampolgárok által elkövetett támadásokat is, így például a 2017 augusztusában, Spanyolországban elkövetett támadássorozatot (furgonos akció Barcelona központjában és a várostól délre egy Cambrils nevű kisvárosban), aminek 16 halálos áldozat és 100 sebsültje volt, és ahol az elkövetők Marokkóban született marokkói állampolgárok voltak.

Ez a terrorista sejt gyakorlatilag pár marokkói család köreiben alakult ki, amelynek vezetője egy radikális nézeteket valló imám volt

- írja az elemzés.

Az Európában aktív terroristák között többen is megfordultak Szíriában, ahol az Iszlám Állam oldalán harcoltak. Az első ilyen visszatérő harcosból lett terrorista Mehdi Nemmouche algériai származású francia állampolgár, aki Brüsszelben lőtt agyon négy embert egy zsidó múzeumnál 2014 májusában, jóval a menekültválság kirobbanása előtt.

Az SVKK tanulmánya szerint biztosan tudhatóan egyetlen szíriai menekült követett el terrorcselekményt 2010 és 2017 ősze között Európában.

Egy 27 éves szíriai férfi robbantotta fel magát egy ansbachi bárban 15 embert megsebesítve 2016 júliusában. Rajta kívül a 2015 novemberében elkövetett párizsi támadássorozat két azonosíthatatlan elkövetőjénél találtak szír papírokat, bár az egyik útlevélről azóta kiderült, hogy hamis. Az viszont tudható, hogy ez a két terrorista a menekültválság csúcsán, Görögországba lépett az EU területére, és a párizsi akcióban résztvevő terrorsejt hat tagjáról feltételezik a hatóságok, hogy jártak Szíriában. Az azonosítható támadók viszont mind a kilencen eu-s állampolgárok voltak marokkói és algériai felmenőkkel.

A tanulmány azt is megmutatja, hogyan 2015 novembere óta folyamatosan csökken azoknak a száma Európában, akik központi problémának tartják a migrációt, még úgy is, hogy az európai terrortámadások áldozatainak száma 2015-ben és 2016-ban jelentősen nőtt az évtized elejéhez képet. Ezzel összefüggésben viszont a terrorizmust egyre több európai gondolja "fontos" kérdésnek.