• Egy tavaly novemberi brüsszeli ellenőrzésen több mint 40 magyarországi EU-s beruházás bukott el, de erről csak most értesítették a magyar kormányt.
  
• Az Európai Bizottság visszaköveteli az ezekre elköltött pénz egy részét, átlagosan 10 százalékát, legalább 100 milliárd forint értékben.
  
• A bukott pályázatok közül a legnagyobb tételek útépítésről és vasúti felújításról szólnak.
  
• A problémás pályázatok győztesei között Mészáros Lőrinc cégei és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédei irodája is ott vannak, de nagy nyugati multik is, a Strabagtól a Colason át a Swietelsky-ig. 
  

Június elején írta meg a 24.hu, hogy egy tavaly novemberi ellenőrzésen igen sok magyarországi EU-s pénzből menő beruházás bukott el, és körülbelül 100-150 milliárd forintot kellene visszaadnia Magyarországnak a közbeszerzési szabálytalanságok miatt. 2015 és 2017 közötti EU-s pályázatokat vizsgáltak, és átlagosan 10 százalékot vennének vissza ezekből, írta a lap. Hogy mely pályázatok buktak el a vizsgálaton, az akkor még nem derült ki.

Most sikerült hozzájutnunk a feketelistához. Azt sajnos nem tudjuk egyelőre, hogy melyik pályázattal mi volt konkrét probléma, bár már a kiírások felületes átfutása alapján is megjelennek gyanús dolgok. 

44 problémás pályázatról van szó, de mivel ezek között vannak részekre szabdalt kiírások, ezért valójában 24 nagyobb projekt van a listán. (A 24.hu 34 problémás közbeszerzésről írt, ám mivel van a listánkon 10 darab azonos összegre kiírt pályázat a szegedi lézerközponttól, így valószínűnek látszik, hogy az ő forrásuk ezt egyetlen ügynek kezelte, és így már érthetővé válik az eltérés.)

Útépítések és vasúti munkálatok a legnagyobb tételek a feketelistán, de számos vízügyi beruházás, a 3-as metró felújítása, középületek felújítása és minisztériumoknak adott jogi és PR munkák is vannak rajta. A legtöbb rossz szerződést a NIF, a Miniszterelnsökség és a szegedi EU-s lézerközpontnak dolgozó ELI-HU Kft. kötötte. A problémás pályázatok esetében a legtöbb esetben a győztesek között a Strabag valamelyik leányvállalata szerepel, összesen 10 esetben érintett az osztrák - orosz hátterű cég.

A legnagyobb falatok: 7 keretszerződés

A legnagyobb tétel messze az a hat keretszerződés, amit egy-egy régió útfelújítási munkáira kötött a Magyar Közút Nonprofit Kft. különböző konzorciumokkal, 2017 és 2020 közötti munkákra. Mindegyik keretszerződés 271,6 milliárd forintról szól. Ez elképesztő összeg, a hat szerződés keretösszege összesen több mint 1600 milliárd forint, ez nagyjából háromszorosa, mint amennyibe a 4-es metró került.

Hogy pontosan mi a baj ezekkel a szerződésekkel, azt nem tudjuk, ám lehetséges, hogy kartellt gyanítottak az auditorok, hiszen nagyjából ugyanazok a cégek pályáztak mindegyik régióban a munkára, de különböző felállásban alakítottak konzorciumokat: hol együtt, hol pedig egymás ellen indultak. 

A legtöbb esetben a Strabag benne volt a győztes csapatban, a nagyok közül pedig a Swietelsky és a Colas, a kisebbek közül a Duna Aszfalt és az Euro Aszfalt jelenik meg hol a győztes, hol pedig a vesztes konzorcium oldalán, míg a náluk is kisebb magyar cégeknek egy-egy győztes csapat jutott. Ugyanakkor az se kizárt, hogy általában a keretszerződéssel mint műfajjal volt gondjuk a brüsszeli auditoroknak, és túlzásnak ítélték, hogy ennyire sok pénzt előre szétosztottak, konkrétan meg nem határozott munkákra. Itt biztosan az átlag alatti, vagy 10 százaléknál kisebb korrekciót írhattak elő a brüsszeliek, mert ez a hat csomag önmagában kitöltené ekkora büntetés esetében a 24.hu által említett 100-150 milliárdot.

Szintén keretszerződés, és szintén óriási összegről szól a "Középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztései" című pályázat, ami 200 milliárd forint elköltéséről szól, de nem azt adták meg benne, hogy melyik épületeket kell ebből felújítani, hanem csak azt, hogy hány négyzetméteren kell ablakot cserélni, szigetelni vagy gépészeti munkákat végezni. A győztes konzorcium négy céget fogott itt össze, amiből kettő (ZÁÉV, West Hungária Bau) Mészáros Lőrinchez köthető.

Sajnos csak sokkal drágábban volt lehetséges

A Mészáros Lőrinchez tartozó R-Kord vasútépítő cég is több problémás pályázatnál megjelenik. Ilyen a Szántód - Balatonszentgyörgy közötti szakasz felújítása, amit a felcsúti mágnás többek között a Strabaggal együtt nyert meg. Nem akármilyen körülmények között: a kiíró NIF Zrt. azt várta, hogy 55,5 milliárdból meg lehet csinálni a munkát, de Mészárosék győztes ajánlata végül 72,3 milliárdról szólt. 

Ez a 30 százalék feletti drágulás a becsült árhoz képest kiugró a feketelistán, de korántsem a legdurvább. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság két részletben írt ki pályázatot a kiskörei vízlépcső és környékének felújítására, mindkettőt a Strabag és a Hídépítő vitte el, és mindkettőt 35 százalékkal drágábban a beruházás becsült értékénél. 

Ehhez képest a 3-as metró öt északi megállójának 21 százalékos drágulása a BKV által becsült árhoz képest szinte mérsékeltnek tűnik - 19,9 milliárd forintból lett 24,1 milliárd a munka ára, a győztes itt is a Strabag, ezúttal a Magyar Bau Holdinggal közösen.

Az EU-s lézerközpont is gyanús

Tíz részre bontva szerzett be EU-s pénzből a szegedi lézerközpont optomechanikai eszközöket, mindegyik esetben összesen 918 millió forintért, és mind a 10 szerződés ott van az auditorok feketelistáján (és még egy másik típusú szerződés ugyanettől az intézménytől). (Korábban tévesen írtuk, hogy a a kiírások egyenként szóltak 918 millió forintról, valójában összesen szóltak ennyiről.)

Amikor az állam magának vett gyanús szolgáltatásokat

Korábban írtunk azokról a problémákról, amikor a gazdasági minisztérium (május óta pénzügyminisztérium) képtelen volt elbírálni a vállalkozások pályázatait. Akkor a minisztérium arra utalgatott, hogy a pályázatok mellé járó hiteleket kihelyező MFB miatt is nehéz a helyzet. A hitelekkel foglalkozó MFB-pontok felállítása szintén EU-s pénzből ment, és ez a 16,8 milliárd forintos támogatási szerződés is szemet szúrt a brüsszeli auditoroknak, vagyis nem kizárt, hogy tényleg van valami súlyos gond a rendszerrel. 

Idén májusig az összes EU-s pályázatot a kormány részéről a Miniszterelnökségnél felügyelték. Azonban a Miniszterelnökség maga is számos olyan szerződést kötött, amelyeket problémásnak ítélt az EU-s vizsgálat, a 44 gázos kiírásból 8 érinti közvetlenül ezt a minisztériumot. 

Fennakadt az ellenőrzésen például az a három közbeszerzés, amelyekben egyenként 4,8 milliárd forint értékben jogi tanácsadásra szerződtek EU-s pénzből az SBGK Ügyvédi Iroda vezette konzorciummal. Az SBGK egyik tulajdonosa Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, aki korábban sajtóperekben Orbán Viktort és Orbán Ráhelt is képviselte. Mindhárom pályázatban azokkal az ügyvédi irodákkal szemben győztek Bajkaiék, akik az EMMI 480,4 milliós tanácsadói pályázatán viszont nyertek, ám valami gond ott is lehetett, mert az a közbeszerzés is rákerült a feketelistára.

A Miniszterelnökség öt kommunikációs pályázata (kétszer 6,5 és háromszor 5,1 milliárd forint) is a listán van. Ezekből négyet a Network 360 Reklámügynökség vitt el (Csetényi Csaba cége, ők csinálták például a 2016-os kvótanépszavazás kampányát a kormánynak) különböző társakkal együtt, az ötödiket pedig a Pátria nyomda.

Direkt a gyanús dolgokra mentek

A novemberben vizsgált 48 közbeszerzésből csak 4 esetében nem találtak komoly problémákat, ami arra utal, hogy nem szúrópróbaszerűen nézték át a papírokat, hanem tudatosan olyan anyagokban merültek el, amiről azt feltételezték, hogy büdösek valamiért.