Nem újdonság, hogy elég kimondani a sport szót, és a varázsszóra nyílik a kincstár ajtaja, bele lehet markolni a közösbe. 

Az Orbán-kormány olyan sportfinanszírozási rendszert épített ki, amiből nemcsak stadionok épülnek állami pénzből, de az adóbevételek jelentős részéről is lemond a központi költségvetés, ha azt sporttámogatásra utalják át a cégek. A tao-pénzeknek köszönhetően fürödnek a forintokban a kiemelt csapatsportok, a foci, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong, illetve nemrég óta a röpladba is.

Hogy mire és hogyan mennek a tao-pénzek, azt pedig az állam igyekszik eltitkolni. 

Vannak még ezen felül a kiemelt sportágak, amelyek rendszeres és jelentős támogatást kapnak a központi költségvetésből, jó előre kiszámíthatóan. 16 ilyennel indult a rendszer, 2020-ig összesen 135 milliárd forintot garantált nekik a kormány. A cél, hogy minél sikeresebben szerepeljenek az olimpián. 

És ha még ez sem lenne elég, a kormány időnként, különösen év vége felé, a nagy pénzszórásban úgy dönt, hogy sportra még ad egy rakás pénzt. 2016 végén is ez történt.

Három kormányhatározat is megjelent, az egyikben a kormány 21 milliárdot bízott rá az Emmire, hogy azt ossza szét sportcélokra, de azonnal, és napokon belül fizesse is ki. (A két másik kormányhatározatban szerepeltek olyan tételek, mint a határon túli fociakadémiáknak - így Mészáros Lőrinc Eszékének - adott milliárdok, csepeli birkózóakadémiára is kaptak Németh Szilárdék 2 milliárdot, jutott a dunakeszi műugrótoronyra, többek között a diósgyőri, szegedi és a Vasas-stadionra, sportcsarnokokra, a mezőkövesdi sportszállóra, a Fradi-városra.)

A tételeket lehetett tudni, de hogy pontosan mire is ment ennyi pénz, az abból a közérdekű adatkérésből derült ki, amit az MSZP-s Tóth Bertalan nyújtott be az Emmihez. A 21 milliárd forint felhasználására kérdezett rá, a támogatási szerződésekkel együtt.

Az Emmi, mintha nem közpénzekről lenne szó, nem akarta ezeket kiadni, végül a bíróság mondta ki, hogy márpedig ezek közérdekű adatok.

(Pont az ilyen perek kötnek majd ki a kormány által áterőltetett közigazgatási bíróságokon. Csak bízni lehet abban, hogy ők is úgy ítélik majd meg, hogy ha egy minisztérium támogatást ad valakinek, akkor ne hallgathassa el, hogy mire.)

Az Emmitől ezen a külön anyagi csatornán a focira jutott a legtöbb pénz. Két szerződésben összesen 5 milliárdot adott az Emmi. A nagyobb, hárommilliárdos tételt úgy kapta meg a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy különösebben nem is részletezték, mégis mire kapják, csak arra hivatkoznak, hogy ezt a pénzt „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatására" adták, máshol az utánpótlásprogram támogatása szerepel, de csak ennyi. 

Vagyis szemben az összes többi támogatással, itt az Emmi nem csatolta, hogy az MLSZ legalább nagy vonalakban mire kérte/kapta a pénzt. 

Egy táblázat, terv, semmi sincs. 

Az MLSZ-nek adott kisebb, de azért így is kétmilliárd forintos tétel elég sajátos. Az MLSZ kérelme itt szerencsére megtalálható. Azt írják, hogy az NB I-es és az NB II-es (vagyis  a profi) csapatok még az MLSZ szerint is nagyon jelentős extra bevételekhez jutottak a tao-pénzekből és a sportfogadási jogok ellentételezésére kapott bevételekből. Az amatőröknél - megye 1 és ez alatti szintek - az MLSZ drasztikusan csökkentette azokat az összegeket, amiket a bajnokságokban részt vevő csapatoknak kell befizetniük. De a kettő között ott van az NB III. Az itt szereplő csapatok díjait nem csökkentették, mert már foglalkoztatnak profikat is, de a profiknak jutó extra támogatásból sem jut nekik. Mi lett a bravúros, minden ízében hungarikum megoldás? 

A központi költségvetés ad az MLSZ-nek pénzt arra, hogy azt NBIII-as csapatok be tudják fizetni a szövetségnek a nem csökkentett részvételi díjakat. 

Mindezt úgy, hogy az MLSZ egyébként nyereséges volt tavaly, amihez persze kellett az is, hogy rekord összegű, összesen 20 milliárdos állami támogatás kapjon. 

Az NB III-as csapatok között számos olyan is van, amelyek elsőosztályú csapatok fiókcsapataként működnek, itt játszatják azokat, akik nem férnek be az NB I-es csapat keretébe. Ők is ugyanúgy megkapták az Emmi pénzét, mint azok a kistelepülések, ahol NB III-as csapatra telik csak. 

Nemcsak a versenyeztetéssel járó díjakra ad pénzt az Emmi, hanem arra is, hogy az MLSZ átalakította az NB III rendszerét, országosan három csoportba csatornázták be a csapatokat, így több kell utazni, aminek költsége van, és ezt is megtámogatja a központi költségvetés. De valójában bérekre megy el a pénz fele, vagyis egymilliárd forint. A harmadosztályban. 

Így néz ki az NBIII-nak jutó kétmilliárd részletezve:

• személyi jellegű kiadásokra 1 000 000 000 forint
  
• ingatlanok rezsi és karbantartási költsége 230 000 000
• szállítás, étkezés, szállás 120 000 000
• edzőtáborozás 168 000 000
• bérleti díj 340 000 000
• adminisztrációs költségekre 117 000 000
• sportszakemberi képzések 25 000 000

Hogy ennek mi lesz a haszna? Az MLSZ szerint: „Magasabb színvonalú bajnokság, amely a profi bajnokságok valódi előszobája lehet, és itt helyet kaphatnak azon tehetséges fiatalok, amelyek a későbbi hivatásos labdarúgás kiemelkedő játékosai lehetnek, de koruknál fogva jelenleg magasabb osztályba nem tudnak szerepelni”. Szó szerinti közlés. Az pedig már tényleg másik kérdés, hogy mennyire lehet kiemelkedő játékos, aki még az NB II-ben sem kap lehetőséget.

A diósgyőri fociklub is kapott 150 millió forintot külön az akadémiájára. Egy része bérre ment, másik része rezsire, de jutott rágcsálóirtásra is. 

De nemcsak foci van. 

Nagyon sok tételt úgy címkéztek fel, hogy az a „2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatás”.

Így kapott 

• 735 millió forintot a Magyar Kerékpáros Szövetség
• 571+11 millió forintot a Magyar Íjász Szövetség
• 350+247 millió forintot a Magyar Triatlon Szövetség
• 454+25 millió forintot a Magyar Rögbi Szövetség
• 433 millió forintot a Magyar Lovassport Szövetség
• 232 millió forintot a Magyar Golf Szövetség
• 202 millió forintot a Magyar Súlyemelő Szövetség
• 195+40 millió forintot a Magyar Tollaslabda Szövetség
• 161+10 millió forintot a Magyar Vitorlás Szövetség
• 150 millió forintot a Magyar Szinkronúszó Szövetség
• 70+61 millió forintot a Magyar Taekwondo Szövetség
• 60+10 millió forintot a Magyar Karate Szövetség
• 66 millió forintot a Magyar Szörf Szövetség
• 66 millió forintot a Magyar Edzők Társasága
• 41 millió forintot a Magyar Műugró Szakszövetség
• 7+3 millió forintot a Magyar Gyeplabda Szövetség

Erről felsorolásszerűen lehetett tudni, de arról nem, hogy mi van a számok mögött. Különösen érdekes úgy, hogy a szerződések aláírása után két hónappal Budapest visszalépett az olimpiai pályázattól, amire hivatkozva kiosztották a támogatásokat. 

A biciklisek 735 milliója a FISE extrémsport verseny Budapestre csábítására ment el tavaly. Nekik az olimpiára szánt valódi létesítményfejlesztés teljesen külön projekten fut, az óbudai gázgyárra terveztek egy új biciklis versenyhelyszínt, de kiderült, hogy a talaj szennyezett, és óriási költségekkel járna a megtisztítása. Valószínűleg új helyszín után kell nézni, bár a tervek kifejezetten ide készültek. A régi helyszínt, a Millenáris velodromot időközben elbontották. 

A Magyar Íjász Szövetségnél például a legnagyobb tétel, 550 millió forint egy Íjász Központ létrehozása. Ez nem nagyon halad, de továbbra is napirenden van, a támogatást nem vonták vissza az olimpia lefújása után. Idén májusban látogatta meg a szövetséget a Magyar Olimpiai Szövetség vezetése, a látogatásról szóló beszámoló szerint „Vánky Sebastian, a MISZ elnöke tájékoztatta a MOB vezetőit az Íjász Központ területszerzésének aktuális helyzetéről is, beszélt a tervezett épület megvalósításáról és annak fenntarthatóságáról.” A szövetség terve egyébként az, hogy „2030-ra az íjászat nemzeti sport lesz - magas szintű versenysport, széles szabadidőbázis és íjász hagyományaink segítségével”.

A Golf Szövetség is ingatlanfejlesztésre kapta és fordítja a 232 millió forint jelentős részét. Nem saját központot épít az utánpótlásnak, hanem egy magánkézben lévő golfklub (Csányi Sándor OTP-elnök fia, Csányi Attila cégének érdekeltségbe tartozó), az alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Club szálláshelyeinek kialakítását segítették meg 100 millió forint közpénzzel. A részletekről - mint például arról, hogy valójában hány fiatal golfozó kap majd szálláshelyet a golfklubban - tavaly májusban nem akartak sokat elárulni, a szövetség annyit mondott, hogy a felnőtt válogatottak ingyen szállhatnak meg ott. A tervekben elég egyértelműen utánpótlásközpontról volt szó:

Az őszi alapkőletételen Szabó Tünde államtitkár azt mondta: „A beruházás közelebb hozza azt a reményt is, hogy a 2020-as tokiói olimpián magyar golfozó is ott legyen.”

A műugrók is elég érdekesen csatlakoztak rá az elvileg a 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatásra. Előbbi versenyzők támogatása, a számuk növelése, edző- és bíróképzés, versenyek szervezése, utóbbi viszont ebben merül ki: 

Végül azért mindenre kaptak 41 millió forintot. 

Vannak aztán azok a sportágak, amelyek amatőr szinten működnek Magyarországon, de olimpiai sportágak. Vagyis, ha elnyertük volt az olimpiai pályázatot, akkor házigazdaként indíthattunk volna csapatot például gyeplabdában vagy rögbiben. De itt annyira gyenge a sportágat körülvevő infrastruktúra, hogy a rögbisek az első lépésben a nekik adott 480 millióból fejlesztették fel az esztergomi pályát (40 millióból), hogy az - az országban elsőként - nemzetközi előírásoknak is megfeleljen, és rögtön ide szervezték a 7 fős férfi és női Európa-bajnokságot.

A váci és a székesfehérvári pályára költöttek még 30-30 milliót. És ők is egy - budapesti - központ kialakítását villantották fel a támogatott tervekben, amire 200 milliót szánnának. Erre megkapták a támogatást, de helyszínt egyelőre nem találtak. Különösen kínos ez úgy, hogy a fővárosi csapatoknak edzéslehetőségük is alig van, az Exilest például a kispesti utánpótlás focisták miatt zavarták le a pályáról novemberben. A szövetség tavasszal arra is reagált, hogy a Budapesti Kosok csapatát kizárták arról a pályáról, ahol edzettek. A szövetség közleményben jelezte, hogy „folytatja azon célkitűzését, hogy Budapesten is megteremtse a játékosokhoz és a rögbihez méltó, megfelelő és tisztességes azon körülményeket, melyek a vidéki csapatok számára már adottak”. Ehhez az állami fejlesztési támogatás továbbra is a szövetség rendelkezésére áll; „a fővárosi rögbipálya létrehozása, vagy egy meglévő sportpálya felújítása, átalakítása egyelőre rajtunk kívül álló akadályokba ütközik, mivel nincs olyan hozzáférhető helyszín a látókörünkben, amely mind jogi, mind szakmai, mind fizikai értelemben találkozási pont lehetne a rendezett, megfelelő színvonalat képviselni tudó játék számára”.

A gyeplabdások is azt írták a támogatási kérelmükben, hogy nincsen a nemzetközi előírásoknak megfelelő műfüves pályájuk, de a céljuk, hogy tíz éven belül az európai felső középmezőnyhöz csatlakozzanak. 

Mostohagyerek az atlétika is infrastruktúra szempontjából. Számukra jó hír, hogy az olimpiára tervezett atlétikai stadion megépül Csepelen. Csak a tervek 4,7 milliárdba kerültek, 100 milliárd körül lehet a vége a 15 ezres, de 55 ezresre bővíthető stadionnak. Ha már épül, pályázunk is az atlétikai világbajnokságra. Addig is a nemzetközi Gyulai István Memorial például egyre komolyabb versennyé akarja kinőni magát, ehhez az államtól 1,8 milliárd forintot kapott a 2017-20 között időszakra. Egy másik versenyre, az ifjúsági Európa-bajnokságra 450 milliót kértek és kaptak. Itt apró gondot jelent, hogy a verseny Győrben lesz, de a nemzetközi szövetség előírása szerint nem lehet az ifi Eb helyszíne sem 100 kilométernél messzebb a repülőtértől. Márpedig Ferihegy messzebb van. Így Bécsbe érkeznek meg a vendégek, ami a szervezők szerint is plusz költséget és bonyodalmat jelent. 

Az Orbán Viktor fogorvosa által vezetett Magyar Triatlon Szövetség is szépen kapott a támogatásból, majdnem 600 millió forintot, elsősorban versenyek rendezésére. Olyanra is, amilyen volt már, ráadásul egy nemzetközi verseny részeként, de miután a szövetség és a rendezők összevesztek, elhalt, és most megpróbálja a szövetség maga feltámasztani. De a legnagyobb kedvencem, hogy a visegrádi négyek triatlonversenyének csak az előkészítő konferenciájára kaptak 30 millió forintot. 

A támogatások jelentős része nem infrastrukturális fejlesztés, ha sportesemények megrendezésének a támogatása. A tavaly judo világbajnokságra - amin megjelent Vlagyimir Putyin is - 1,4 milliárd adott az Emmi, a ritmikus gimnasztika Európa-bajnokságra 530 milliót. 

Az idei birkózó világbajnokságra például kétmilliárd forintot adott az Emmi. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy bemutassam ennek a részletes elszámolását:

Ha nem látszódna, pár érdekes adat: a közbeszerzési tanácsadó 20 millió forintért dolgozik, jogászok 15 millióért. (A budapesti ritmikus gimnasztikai Eb-n egy hasonló elszámolás szerint 100 ezer forintot fizettek ki mindössze közbeszerzési tanácsokért.) A napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben a birkózó vébére kiírt pályázat eredményhirdetése, eszerint 1,5 milliárd forintért vállalta a rendezési feladatokat egy négyfős konzorcium. Nagy kérdés, hogy a nemzetközi szövetség felé az egymilliárd forintos jogdíj még ezen felül van-e, mert ha igen, akkor kevés lesz a kétmilliárd a rendezésre. Persze vannak még bevételek is (jegyek, ajándéktárgyak, szponzorok), de ezek soha nem szerepelnek a támogatási kérelemben, az állam kifizeti, amit a szövetség kér, a bevételeken nincs osztozkodás. 

A legeslegérdekesebb tétel azonban a Digitális Sport Kataszter támogatása - a Nemzeti Sportinformációs Rendszer II. ütemének fejlesztése egymilliárd forintért.

Ez két tételes támogatás. Az Emmi 750 millió forintot adott a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek a II. ütemre.

Hogy pontosan mi ez, arról Deutsch Tamás ejtett pár szót még tavaly. Szóval, „a magyar sport teljes rendszerének működését támogató, úgynevezett Digitális sport kataszter jön létre 2018-ra. Az adatbázis tartalmazza az egyes sportágak működésével kapcsolatos valamennyi információt, benne lesz a sportlétesítmények, az országszerte elérhető sportolási lehetőségek és a sportesemények listája is.”

Íme a tervezett költség:

• fejlesztéssel kapcsolatos bérköltség, járulékokkal - 57 millió forint
• informatikai szolgáltatás vásárlása - 492 millió forint
• informatikai eszközök és szoftverek beszerzése - 200 millió forint

Annyira szakszerűen nem tudnám átadni, mi mindenre jó ez második ütemében is milliárdos kataszter, ezért íme szó szerint:

De annyira fontos, hogy az Emmi nemcsak direktbe adott erre pénzt, hanem közvetítő útján is. Mert a Magyar Edzők Társasága is úgy kapott 250 millió forintot, hogy annak célja a "Digitális Sport Kataszter támogatása - a Nemzeti Sportinformációs Rendszer II. ütemének fejlesztése".

Ezzel indokolták a 250 millió forintos - sikeres - támogatási kérelmet

A tervezett kiadások:

• "projektvezető és szervezeti és szakember modul szakértésével kapcsolatos bérköltség" járulékokkal - 7,2 millió forint
• NSR kialakításával kapcsolatos szakértő díjak - 15 millió forint
• NSR kialakításával kapcsolatos szolgáltatások vásárlása (tudományos kutatás, fejlesztés támogatás stb.) - 140 millió forint
• NSR betanításával kapcsolatos szolgáltatások vásárlása - 32 millió forint
• NSR kommunikációjával kapcsolatos szolgáltatások - 55 millió forint

Idén az ígéretek szerint működésbe áll a rendszer.