Az MTA főtitkára szerint a kormány beavatkozása olyan hangulatot teremthet, hogy innen menekülni kell

Nem túl optimista, időnként viszont a kormányzattal szemben meglepően - mármint a magyar közélet állapotához képest meglepően - konfrontatív interjút adott a hvg-nek a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Török Ádám.  

A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére egy keddi parlamenti szavazáson már lényegében eldőlt, hogy a kormány valóban átalakítja az MTA finanszírozását, a jövőben az Akadémia nem a költségvetésből kapná a forrásait, hanem a minisztériumon keresztül, meghatározott célokra. Csütörtökön van még zárószavazás, de Török Ádám szerint sincs remény arra, hogy megváltozna. 

Érintettként viszont az Akadémiának fogalma sincs, hogyan működik majd ez a rendszer a jövőben, de a főtitkár szerint Palkovics László miniszter is összevissza beszél. Ezt nem így mondta, hanem így:

„Miniszter úrral a tárgyalódelegációnk részeként többször egyeztettem, és hallottam olyan kollégáktól is, akik vele beszéltek, hogy ők hogy látják az álláspontját. Ez a két kép nem teljesen konzisztens. Miniszter úr kétfajta üzenetet mond. Az egyik az, hogy az intézeti autonómiát nem csorbítják, a kutatás szabadsága megmarad. A másik pedig az, hogy bizonyos témákat mégis csak ki kell jelölni, amelyeket kutatni kell ebből az állami pénzből, mert az állami pénzt nem lehet csak úgy bármire felhasználni. Még nem látszik tisztán a koncepció.”

Török szerint az eddigi rendszernek az az előnye, hogy nem egyvalaki találja ki az alapkutatási témákat, hanem az akadémiai kutatóintézetekben meglévő műhelyek. De ezeket nem lehet felülről kijelölni. „A kutatásban nem lehet felülről megszabni, hogy ki mivel foglalkozzon, ahogy a Nemzeti Múzeumnak sem mondhatja meg egy ország kormánya, hogy milyen gyűjteményeket tartson meg, és milyeneket égessen el. Nem fogja elégetni, mert lehet, hogy az a gyűjtemény, amely most havonta öt embernek érdekes, később fontos lesz. Egy ország, egy kultúra szellemi örökségébe beletartozik sokszor egy olyan kutatás is, ami, mondjuk egy műszaki ember számára nehezen érthető, mert művészek, művészettörténészek vagy - ne adj' isten - filozófusok végzik”.

És itt kitért arra, amiről a Figyelő listát is készített, pontosabban akikről: azokat a társadalomkutatókat listázta Schmidt Mária lapja, akik „a liberális világszemlélet narratívája alapján” olyan témákat kutatnak az adófizetők pénzén, amik szembemennek a magyar társadalom érdekeivel - így például a demográfiai krízis helyett szexuális kisebbségekkel, migrációval és egyéb aberrációkkal foglalkoznak. Török szerint 

„felmerült a sajtó egyes részében, hogy bizonyos társadalmi kisebbségeket nem érdemes kutatni. Márpedig ezek a kisebbségek a társadalom részét képezik. Aki ilyen kritikát fogalmaz meg, az mondja ki, hogy ezek a csoportok nem tartoznak a társadalomhoz, de akkor bátran mondja ki. Az nem lehet, hogy erről nem nyilvánít véleményt. Ha vannak, kutatni kell ezeket, ha nincsenek, nem. De akkor ezt ki kell mondani”.

Szerinte törvénysértés volt, amikor 54 percet kaptak mindössze arra, hogy véleményezzék az őket érintő joszabálymódosítást, de nincs semmi szankciója. 

„Olyan hangulat jött létre, hogy az egyik fél bármit megtehet a másik féllel, mert az egyik fél adja a pénzt. Ez formálisan igaz, de a jogrendszer ma még olyan, hogy autonómiát ad az akadémiának, és az alaptörvény is függetlenséget és autonómiát biztosít a kutatásoknak.”

Török arról is beszélt, hogy 

„a mostani, elég korlátozott tudásunk a változásról egyes műhelyekben olyan hangulatot teremtett, hogy innen menekülni kell. 

És nemcsak azért, mert születik 20-án egy döntés, hanem mert megteremti azt a hangulatot, hogy a tudomány autonómiájába bármikor bele lehet avatkozni.

Akinek külföldi meghívása van, vagy van erre lehetősége, az lehet, hogy most úgy gondolja, hogy akkor gyerünk. Nem tudom a veszély nagyságát, de létezik, és ezeket az embereket nem lehet később visszacsábítani, mert nem egyforma súlyú ígéretekről beszélünk. Ha egy év múlva egy politikus ígéretet tesz, hogy »gyere vissza nyugodtan, lesz megfelelő munkahelyed«, nem biztos, hogy hinni fognak neki”.

Az újságíró kérdésére, hogy azért lehetnek olyanok, akik a langyos vízben elkutatgatnak, a főtitkára azt mondta, hogy „ilyen is van”, de szerinte pusztán a publickációják alapján ezt nehéz megállapítani, mert olyanok is vannak, akik három évig nem publikálnak semmit, majd a negyedik évben közzétesznek egy komoly könyvet.

A kutató nem tenyészthető, és nem lehet úgy bánni vele, mint egy háziállattal. Hogy rendszeres időközönként adjon tejet, tojjon tojást. Hagyni kell, hogy molyoljon, dolgozgasson.”

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.