A fesztivál, ahol kecskék legelik tisztára a jógafalu helyszínét

2015-ben rendezték meg először Siófok fölött, Töreki erdejében a Samsara fesztivált. A leginkább egy pszichedelikus jógatáborra hasonlító esemény sokban emlékeztett egy hagyományos goafesztiválra, csak nincs igazán veretés, helyette a jóval békésebb-pszichedelikusabb zenéken van a hangsúly. 

Az első fesztivált mi is megnéztük, azóta pedig még kétszer rendezték meg az eseményt, de a szervezés nem ment könnyen: a helyi vadásztársaság vezetősége minden követ megmozgatott, hogy betiltassák a Samsarát, mivel szerintük a rendezvény zavarja az állatokat (amiket ők aztán le akarnak ölni). A feljelentések végül lepattantak a hatóságról, de tavaly például csak az utolsó pillanatban kapták meg az engedélyeket a szervezők. Ez a bizonytalanság idén már biztos nem fogja kísérni a fesztivált, az eseménynek otthont adó 40 hektáros területet ugyanis kíméleti területté nyilvánították, ezért itt többé egyáltalán nem lehet vadászni.

Ez a váratlan fordulat a szervezőket is meglepte, és mint meséltek róla, véletlenek sorozata vezetett idáig. Az első lépést azt jelentette, amikor a fesztivál két megálmodója, Czinkóczky Csaba és Berecz Gabriella a sajtóban megjelent cikkeket olvasva úgy döntött, befogadják a területre a hírhedté vált jakabszállási lovakat. A lovak ekkor már évek óta bosszantották a helyieket Jakabszálláson, mivel korábbi tulajdonosuk nem zárta el rendesen őket, így szabadon garázdálkodhattak és legelhettek le mindent. A rendkívül szövevényes, rengeteg feljelentéssel tarkított lóhírekkel 2017 nyarán tele volt a média, de azt nem lehetett tudni, hogy mi lett végül a lovak sorsa. Mint most kiderült, a siófoki erdőbe kerültek. 

Fotó: Halász Júlia

Az első terv még az volt, hogy a lovak a telet húzzák ki itt, aztán keresnek nekik új helyet, de Czinkóczky Csaba most már azzal számol, hogy végleg maradnak. Érkezett melléjük két további ló is: az egyikük súlyos idegbetegséggel küzd, korábbi tulaja ugyanis kocsi elé fogta és verte, ebben sérült meg komolyabban. A másik ló 22 éves, rossz a lába, őt Miskolc mellől hozták el, miután ott már senki nem volt hajlandó foglalkozni vele. Ez a ló januárban került át ide, miután a jakabszállási lovak története miatt már elterjedt állatvédők között a híre, hogy Törekiben fogadnak be máshol visszautasított állatokat. 

Idén nyáron pedig a ló gazdája is megérkezett Törekibe: Ági nemcsak a munkáját veszítette el Miskolcon, de az otthonát is. Most ő lett a lovak köré felhúzott alapítvány első munkavállalója: havi bérért és lakhatásért cserébe gondozza a lovakat. 

Fotó: Halász Júlia

Hamarosan profi állatnevelők is csatlakoznak egy időre a csapathoz, mivel a lovak korábban semmiféle nevelést nem kaptak. A cél az, hogy erőszakmentes eszközökkel elérjék, hogy legalább pár ló lovagolható legyen. Az egyik jakabszállási ló csikója már itt született meg, vele is foglalkoznak majd. 

A lovak csak az első lépést jelentették az állatok befogadásában: idén tavasszal 47 kecske is érkezett. A kecskék egy siófoki férfi udvarán éltek, rettenetes körülmények között: fejükig állt a szemét, nem gondozták őket rendesen. A hatóságok elkezdték az állatok elkobzását, de nagyon lassan haladt a folyamat, Csabáék ekkor döntöttek úgy, hogy közbelépnek, és megvették az állatokat.

Mint mesélik, korábban sosem láttak ilyen közelről kecskét, most meg hirtelen 47 példányról kellett gondoskodniuk. Eleinte óriási volt a káosz: volt, hogy öten kergették a kecskéket, hárman pedig fejték őket. Mostanra sikerült némi rendszert vinni az állatok életébe, ma már akár ketten is meg tudják fejni őket reggelente.

Czinkóczky CsabaFotó: Halász Júlia

Mint Czinkóczky fogalmazott, hagyományos kecskefarm biztos nem lesznek, így nem fogják levágni az állatokat a húsukért és a gidákat sem adják tovább. De az állatokat muszáj fejni, a tejet ezért helyben értékesítik, illetve kecskesajtot is készítenek belőle. Próbálják a helyieket is bevonni a folyamatba, de egyelőre nehéz olyan megbízható kecskefejő embert találni a környéken, aki a megbeszélt időpontban mindig meg is jelenik, és nem a kocsmát választja helyette. 

A kecskék most napi nyolc órában a Samsara leendő jógafalujának helyszínén dolgoznak, azaz segítenek előlegelni a területet. Kivéve, amikor éppen a villanypásztor ellenére átkóborolnak a szomszéd szőlőjébe. Hogy ezt megakadályozzák, Czinkóczkyék GPS-jeladóval szerelték fel az állatokat, így a távolból is látják, merre járnak. Korábban próbálkoztak azzal is, hogy egy drónnal tereljék vissza a kecskéket a helyes útra, de ez csak egyszer működött, másodszor már kiröhögték a kecskék az ötletet, ezért most hagyományosabb eszközökhöz nyúlnak, és befogadtak egy pulit, akinek meghalt a gazdája, és azóta egy láncon élt egy udvaron, miközben a szomszédok etették. A terv az, hogy hamarosan majd a puli tartson rendet a 47 rossz gyerekként viselkedő kecskecsorda körül. 

Fotó: Halász Júlia

A területre három állatorvos jár rendszeresen ellenőrizni az állatok egészségét, és Czinkóczky elmondása szerint minden állat addig maradhat náluk, amíg nem a szenvedésről szól az életük, utána viszont elaltatják őket. A fesztivál idejére egy szomszéd karámba terelik majd át az állatokat, hogy a zene ne zavarja őket, de a kecskék közül a barátságosabb példányokat beengedik majd a jógaterületre délelőttönként, hadd ismerkedjenek az emberekkel. 

Az állatok befogadása után adta magát a következő lépés, és alapítványokkal kezdtek el terápiás foglalkozást szervezni sérült gyerekek számára. Az Egyenlő Esélyekért! Alapítvánnyal és A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvánnyal együttműködve rendszeresen járnak ide hétvégente gyerekek, akik délelőtt állatgondozáson, délután pedig különféle kreatív foglalkozásokon vesznek részt. Ebből született meg a Dharma névre keresztelt állatmenhely és sérült fiatalok tábora. 

Ezek után minősítette a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály kíméleti területté a helyszínt, de Czinkóczky elmondása szerint az összes vadászt nagyon szívesen látják a területen, az egyetlen feltételük, hogy a puskákat kinn kell hagyniuk. Mint a szervezők elmondták, a fesztiválnak és a tábornak is helyt adó 40 hektáros terület egy 1900 hektáros vadászterület mellett fekszik, azaz bőven marad terület azoknak is, akik állatokat lőnének le. 

Czinkóczky korábban producerként dolgozott, évtizedeken át élt Svédországban, ott összegyűjtött pénzéből, illetve a stockholmi otthonára felvett jelzálogból vette meg ezt a területet, illetve vágott bele a fesztiválba. Az állatbefogadást sosem tervezték előre, még két éve is teljes képtelenségnek tartották volna a gondolatot, hogy több mint 60 állatuk lesz hamarosan, de mint fogalmazott, ez most egy olyan vállalkozás, amiből nincs visszaút, egy életre szól. Jelenleg telelőhelyet építenek a kecskéknek, miközben fogadkoznak, hogy egyelőre nem fognak befogadni több állatot, mivel az eddigiek is teljesen készületlenül érték őket, és hónapok óta csak rohannak az események után. 

Fotó: Halász Júlia

Ehhez jön még a Samsara szervezése, ami mára komoly nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát: a fesztivállátogatók 81 százaléka külföldi. Idén direkt Ozora után tartják a Samsarát, mivel a tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogy sokan kötnék össze a két fesztivált. Akkor csak napokkal Ozora után indult volna a Samsara, de több ezer ember egyből átköltözött, ami teljesen készületlenül érte a szervezőket. 

A tavalyi fesztiválon nagyjából ötezren voltak, idén öt és tízezer közötti látogatóban bíznak. Az első három fesztivál, bár csökkenő mértékben, de veszteséges volt, ezért Czinkóczky elmondása szerint lelkileg és anyagilag is nagyon fontos, hogy idén legalább nullára kijöjjenek. Ez gyakorlatilag csak a jegyeladásokból valósulhat meg, a Samsarára ugyanis szándékosan nem engednek be szponzorokat, egyetlen hirdetést sem látni a fesztivál területén. A fesztivált ezen kívül direkt a Szigettel egy időben tartják, amit Czinkóczky szerint ugyan egy épeszű fesztiválszervező biztos nem lépne meg, de ők direkt akarnak zenei és életmódbeli alternatívát kínálni. 

Fotó: Halász Júlia

A fesztivál sikere azért is fontos Czinkóczkyék számára, mert az itt befolyó pénzből tartják fenn az állatokat, illetve a tábort. Ehhez a misszióhoz csatlakoztak már fellépők is: a pszichedelikus trance egyik legnagyobb alakja, a Hallucinogen név alatt zenélő Simon Posford fogja idén megnyitni a Samsarát egy három órás szettel, és a gázsijának felét az alapítványnak ajánlotta fel.  

A következő lépés, hogy a helyieket még jobban bevonják a folyamatokba. A környező faluból érkezők eddig is ingyen látogathatták a fesztivált, számos történet van arról, ahogy idős helyiek csodálkoztak rá lelkesen a nemzetközi hippikarneválra, a szervezők pedig most azon gondolkodnak, hogy az állattartásba, illetve a táborok működtetésébe hogyan tudnak majd több embert bevonni a környékéről. 

A kezdeti feszültségek után most már a hatóságokkal is sokat javult a kapcsolatuk Czinkóczky elmondása szerint. Ebben segített az állatok befogadása mellett az is, hogy a korábbi fesztiválok teljesen békésen teltek. A látogatóik egy jelentős része olyan külföldi hippi, akik már túl vannak a bulizásaik aranykorán. Sokan családdal, gyerekkel, kutyákkal érkeznek, a fesztivál után pedig még kempingeznek egyet a Balaton környékén. Az egészségügyi szolgálatot ellátó stáb is arról beszélt a korábbi években, hogy ennyire problémamentes fesztivállal még nem találkoztak, maximum kullancsok vagy bokaficam miatt volt bármi munkájuk.