Miután a nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére, az MTA minden javaslatát figyelmen kívül hagyva a fideszes többség simán megszavazta a kutatási források kormányzati ellenőrzés alá vonását, az MTA elnöke rendkívüli elnökségi ülést hívott össze, ahol az Elnökség felhatalmazta Lovász Lászlót és az MTA további vezetőit arra, hogy folytassák a tárgyalásokat a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról.

Közleményük szerint az Elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek: 

• az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása; 
  
• személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai; 
• az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon; 
  
• a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével; 
  
• az MTA köztestületének vagyona az MTA tulajdonában maradjon; 
  
• az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani; 
  
• a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.
  

A közlemény emlékeztet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2012-re fejezte be kutatóintézet-hálózatának gyökeres átalakítását, Pálinkás József elnöksége alatt. Ennek működését az elmúlt két évben részletesen elemezte az MTA, független, illetve nemzetközi szakértők bevonásával. Az értékelők jelentései alapján a kutatóhálózat jól és eredményesen működik, a magyar kutatók szakmai teljesítménye számos tudományterületen nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. 

Lovász László elnökségének második ciklusában elindultak az MTA nagy stratégiai programjai: a közoktatás megújítását szolgáló tantárgypedagógiai program, a nemzeti vízprogram, az agrárprogram és a közegészségügyi program. Az alapkutatások mellett az elmúlt években az MTA egyre nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazott kutatásokra is, kutatóintézetei meghatározó szereplők például a Nemzeti Agykutatási Programban, a fehérjekutatási programban, a mesterséges intelligencia program és így tovább.

Az MTA főtitkára korábban arról beszélt, hogy a kormány beavatkozása olyan hangulatot teremthet, hogy innen menekülni kell. Pléh Csaba akadémikus szerint az akadémiai intézetek alapellátását kérdőjelezik meg a kormány tervei, ezen felül az egész intézkedés módja bizonytalanságot hoz, aminek az lehet az eredménye, hogy a kutatók egy része inkább külföldön folytatja.