A magyar kormány, a Fidesz és a bohócmédia attól hangos, hogy csalással döntöttek az EP-választáson, mert technikailag csak a tartózkodások be nem számítása miatt lett meg a kétharmad. Az utóbbi tagmondat igaz, de a szabályok a szavazás előtt is ismertek voltak.

Andrew Byrne, a Sunday Times újságírója, aki korábban a Financial Times-ot tudósította évekig Budapestről, a Twitteren foglalta össze, hogy mit mondanak a szabályok az Európai Parlamenti kétharmadról.

Byrne azt írja, hogy az EU-s szabályok szerint egyértelműen csak a leadott szavazatokat kell számolni, a „Tartózkodás” definíciója pedig az, hogy valaki nem adja le szavazatát, tartózkodik a szavazástól.

Magyarországon egyébként a Fidesz nem szokott annyira kényes lenni arra, hogy technikailag hogyan áll össze a kétharmad.

Két példa az elmúlt két évből:

1.

Tavaly a Fidesz nem tudta elérni, hogy az Orbánnak kínos jobbikos plakátokat törvénnyel távolítsák el, mert nem volt meg a pártok gazdálkodását szabályozó törvény módosításához szükséges kétharmada. Miután nem ment át a módosításuk, nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni, hanem inkább egy településkép-védelmi, egyszerű feles törvényt módosítottak. (Áder János pedig simán aláírta.)

2.

A másik esetet pedig az Orbán Viktor 100 hazugságát cáfoló cikkünkben elevenítettük fel. Orbán a 2016-os kvótanépszavazás előtt pár nappal azt mondta: „A népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. (…) Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább.” Csakhogy a kvótanépszavazás érvénytelen lett: 3,2 millióan szavaztak nemmel, ami az összes választópolgár 39,4 százaléka. Ehhez képest Orbán a kvótanépszavazás után az Országgyűlés elé vitte a kétharmados parlamenti támogatást igénylő alkotmánymódosítást, mintha csak érvényes lett volna a népszavazás.