„Ne abból ítéljenek, amit az én szavaim értelmezésre révén tulajdonítanak a kijelentéseimnek!” (Orbán Viktor)
Köztudott, hogy a teljes fideszes politikai elit és médiabirodalom Orbán Viktor utasítására hazudja tele az étert, tehát azt is mondhatnánk, hogy a miniszterelnök az elmúlt években több százezer hazugsággal gazdagította az országot. De ennek a hazugságáradatnak a méretét szuperszámítógépek nélkül talán meg sem lehetne becsülni. Ha viszont azt akarjuk felmérni, maga a kormányfő mennyire szavahihető ember, amikor nyilvánosan beszél, már világosabb a helyzet.
Orbán a magyarországi politika legnagyobb játékosa, aki nagyon odafigyel arra, mit mond, ráadásul a pártalelnökével, Németh Szilárddal ellentétben neki nem a hablatyolás a fő foglalkozása. Viszont mivel a rendszerváltás óta a hazai politikai élet csúcsán van, talán mindenki másnál többször szerepelt nyilvánosan, így bőven van honnan meríteni, amikor az ember olyan helyzeteket keres, amikben Orbán úgy nem mondott igazat, hogy igazából tudta, mi a valódi helyzet.
Annak ellenére, hogy Orbán majdnem 30 éve politizál, majdnem mind a 100 hazugság a 2010 óta tartó korszakban hangzott el. (A módszertanról érdemes tudni, hogy amikor a gazdasági helyzetről beszél, azt vettem alapul, hogy Orbánnak tisztában kell lennie a valós adatokkal, így amikor itt „téved”, akkor valójában hazudik.) A lista nem követ időrendi vagy fontossági sorrendet, és nem is teljes, sőt a tendencia alapján valószínűleg egyre gyakrabban bővíthető.
Orbán ezt 2012-ben mondta a Parlamentben úgy, hogy már az ország egyik leggazdagabb embere volt Mészáros Lőrinc, és még a szövetségese volt Simicska Lajos is, akit ráadásul most már maga a fideszes médiabirodalom oligarcház.
„Én úgy tudom, hogy te írtál is egy kis könyvecskét róla. Szoktak idézni belőle Magyarországon. »Vlagyimir Putyin azt mondta a dzsúdóról, hogy... azt mondta, hogy...«, mit lehet tőled tanulni, ellenfél tisztelete... Szokták idézni itt Magyarországon” – mondta Orbán a Magyarországra látogató Putyinnak, csakhogy az orosz elnök 2004-es könyvét magyarra le sem fordították, itthon meg sem jelent, és gyakorlatilag sehol sem idézték.
„Ezt most hallom először” – hazudta Orbán 2015 elején.
Aki bármikor olvasott Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek elképesztő meggazdagodásáról, az pontosan tudja, ebből mennyi lehet igaz.
A miniszterelnök ezt másfél éve mondta a Parlamentben, majd hozzátette: „Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek.” Itt egy link, ami mindent megmagyaráz.
Orbán erről épp az andorrai lebőgés előtt beszélt. Ehhez képest klubszinten a csapatokba ölt milliárdok ellenére semmi sem lett jobb, a nézőszám nem nőtt az új stadionokban, a magyar válogatottnak esélye sem volt a vb-részvételre, és a 19. helyről visszacsúszott az 59.-re a világranglistán. De az akadémiai rendszer fényezése is komolytalan, pláne hogy épp a felcsúti Puskás Akadémia az, ami már szinte egyáltalán nem is játszat akadémistákat. A felhúzott, nagyrészt üres stadionok és a fociba tolt közpénzmilliárdok ellenére sem igaz, hogy jobban menne a magyar futballnak.
Orbán szeptemberben a Parlamentben azt mondta, hogy a brüsszeli bürokraták „Soros tenyeréből esznek”, és az ő tervét valósítják meg. Akkor megkérdeztük Julian Kinget, az Európai Bizottság biztonságért felelős biztosát, hogy kétnapos budapesti programjában szóba hozta-e bármelyik magyar politikus Sorost. King együtt ebédelt Pintér Sándor belügyminiszterrel, tárgyalt az igazságügyi minisztérium egyik államtitkárával, Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkárral, és a Parlament EU-bizottságának fideszes tagjaival is, de azt mondta, hogy egyikük sem hozta szóba Sorost. Ezért megkérdeztük mi, milyen a kapcsolata Kingnek, a kollégáinak és a bizottságnak Sorossal, valóban az ő tervét hajtják-e végre, és fogyasztanak-e a tenyeréből. Értetlenül nézett, majd kinevetett minket.
Orbán októberben az Európai Parlament Magyarországra látogató bizottságának tagjairól is azt mondta, „Soros emberei” voltak, akik „az ő tenyeréből esznek”, „Brüsszel Soros György befolyása alatt áll”. Bizonyíték nem hangzott el, de beszédes, hogy a bizottság semmi rosszat nem mondott az egyébként masszívan veszteséges felcsúti kisvasútról. (Véleménycikkünk szerint a kormány és a Fidesz azért tiltakozott ennyire a bizottsági látogatás ellen, mert gőgös giccs miatt kínos volt nekik, hogy nyugati politikusok megnézik a miniszterelnök háza melletti stadiont és kisvasutat.)
Ez kicsit olyan, mintha egy tüntető azt üvöltené, hogy „Állítsuk meg Orbánt!”, majd azt mondaná, hogy egyébként nem Orbán-ellenes. Ilyesmit állítani nyilvánvaló hazugság.
Orbán áprilisban az Európai Parlamentben egy kérdésre azt mondta, nem az Európai Bizottság cáfolta meg a nemzeti konzultáció állításait, hanem ő cáfolta meg Frans Timmermans bizottsági alelnököt. A valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Bizottság tételesen cáfolta az akkori nemzeti konzultációt, miközben Orbán csak megismételte a konzultáció hazug állításait.
Orbán ezt ugyanazon a brüsszeli sajtótájékoztatón mondta áprilisban. Valójában viszont mind a 6 felvetés benne teljes hazugság.
Orbán ezt a nemzeti konzultációs fórumsorozatot lezáró ünnepségen mondta júniusban. Ez akkora kamu, hogy például arról is mindenki utólag értesült, hogy Orbán 2014 januárján hirtelen, titokban állapodott meg Putyinnal a paksi atomerőmű minimum 3000 milliárd forintos bővítéséről, illetve 2010 óta még egyetlen országos (például a vasárnapi zárva tartásról szóló) vagy fővárosi (az olimpiai) népszavazást sem hagytak végigvinni.
Orbán a 2016. március 15-i beszédében sorolta, hogy miket tilos kimondani Európában. Ezeket mind többször kimondta előtte és azóta is, és semmilyen retorzió nem érte, tehát hazugság, hogy tilos ilyeneket mondani. Orbán valami lázadó, nagy téttel bíró tettként tünteti fel azt, amit csinál, mintha bátorság kellene ahhoz, hogy kimondjon valamit, amihez egyébként semmiféle bátorság nem kell, főleg nem tilos. Erről szól a politikai korrektséggel való szakítása is.
Orbán Tusnádfürdőn kiragadott, pillanatnyi adatokat hasonlított össze: az addigi legutóbbi negyedévben majdnem kétszer akkora volt a magyar növekedés, mint az európai (3,6 vs. 2 százalék), csakhogy az addigi utolsó nyolc negyedév éves GDP-növekedésének átlaga Magyarország esetben 2,46 százalék, az EU egészében pedig 2 százalék volt. Arról nem is beszélve, hogy ezt az adatot Orbán az erős magyar gazdaságra hozta fel példának, de arról nem beszélt, hogy 2010 óta Szlovákia és Lengyelország is lehagyta Magyarországot az egy főre jutó GDP-ben, Románia pedig rengeteget ledolgozott a korábban még szakadéknyi hátrányából.
Ráadásul amíg 2010-ben egy magyarra 9800 eurónyi GDP jutott, egy átlagos régieurópaira pedig 29 700 euró, addig 2016-ban ez a két szám 11 500 és 33 500 volt, tehát az arányon 1,33 százalékpontnyit sikerült javítani, azaz az EU-átlagot így kb. soha nem érjük utol.
Orbán ezt a Kavosz szeptember eleji ünnepségén tartott beszédében mondta. Csakhogy még a kormány által a KPMG-től és a GKI-től rendelt tanulmány egyik fő megállapítása is az volt, hogy ha nem lettek volna EU-s források, akkor a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékos csökkenést produkált volna. A tanulmány megállapította azt is, hogy a magyar gazdaság kórosan függ az EU-s támogatásoktól.
Orbán Viktor ezt 2012-ben Novák Előd akkori jobbikos parlamenti képviselőnek válaszolta (kétszer is) arra, hogy a Fidesz miért nem tárja fel az ügynökmúltat. Orbán kamuzott, hiszen az akkori kétharmadukkal könnyedén alkotmányt módosíthattak volna – ahogy azt hatszor is megtették –, de még csak erre sem lenne szükség, egy egyszerű feles törvénnyel rendezni lehetne az egész kérdést, ahogy az a környező posztkommunista országokban mindenkinek sikerült. (Azóta sem változott semmi.)
Orbán a kvótanépszavazás előtt pár nappal azt mondta: „A népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. (...) Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább.” Csakhogy a kvótanépszavazás érvénytelen lett: 3,2 millióan szavaztak nemmel, ami az összes választópolgár 39,4 százaléka. Ehhez képest Orbán a kvótanépszavazás után bejelentette, hogy a Parlament elé viszi az alkotmány módosítását, mintha csak érvényes lett volna a népszavazás. Hazugság volt, amit ígért. (Az alkotmánymódosítása egyébként elbukott.)
Ez júniusban tényleg elhangzott a kormányfő szájából a Parlamentben. Ez nemhogy hazugság, hanem inkább már őrültség. (Egyébként a Röszkén dobálózó Ahmed H.-ra utalt, akinek másodfokon hatályon kívül helyezték a terrorizmusról szóló ítéletét, bár most megint terrorcselekmény elkövetésével vádolják. Mindenesetre jó kérdés, terrorizmus-e az, ha valaki egy megafonba üvölt, és köveket dobál át egy kerítésen.)
Akkor, amikor Kósa Lajos, akinek a CEU-botrány idején az volt a szerepe, hogy összevissza beszéljen, és már négy CEU-t emlegetett, Orbán a Kossuth Rádióban bedobta, hogy senki sem tudja, hány CEU van. Pedig ez kamu, már akkor is pontosan tisztában lehetett lenni vele.
Ezt Orbán ugyanabban az interjúban mondta, és ez sem volt igaz, mert az NGO-knak valójában addig is nyilvánosságra kellett hozniuk, honnan kapnak pénzt, a törvény csak a megbélyegzésről szólt.
Orbán erről márciusban beszélt az Európai Néppárt máltai kongresszusán, miközben olyannyira tudja, hogy populista, hogy két évvel korábban a Politicónak még azt mondta: „Azért hívnak populistának, mert az vagyok. A baj az, hogy senki nem tudja, hogy ez valójában mit jelent. A magyar fülnek nem hangzik rosszul a populizmus. Populistának lenni azt jelenti, hogy az embereket próbálod szolgálni. Ez pozitív.”
Orbán Viktor ezt röviddel azelőtt mondta Brüsszelben, hogy két rendőrt gyorsított eljárásban elítéltek azért, mert migránsokat bántalmaztak a déli határon. Az egyikük szolgálatteljesítés közben a jobb térdével arcon rúgott egy ülő menekültet. De az Oxfam jelentése szerint korábban több menekültet is bántalmaztak a hatóságok.
A kormányfő ezt január 30-án a szegedi sajtótájékoztatóján mondta. Három héttel később, miután a Momentum bőven elég aláírást gyűjtött a népszavazáshoz, a köztévé bejelentette: a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az az elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a budapesti olimpiai pályázattól, mert „a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak”. Pedig Orbán 2007-ben és 2008-ban még nagyon népszavazáspárti volt.
„Az uniós pénzeket nem tekinthetjük úgy, mintha ajándék lenne, az ugyanis jár nekünk, a csatlakozásunk fontos alapköve. Amikor olyan táblákat látunk, hogy azt az EU támogatta, az formailag igaz, de akkor a saját pénzünket kapjuk vissza” – mondta Orbán 2013 júliusán a Parlamentben. Ez nem igaz, Magyarország nettó haszonélvező az EU-ban, többet kap vissza, mint amennyit befizet. (Az más kérdés, hogy ebből mennyi látszik.)
Orbán ezt állítása szerint Angela Merkelnek mondta 2015 őszén. Aztán a magyar állam az osztrák határhoz buszoztatta a be sem regisztrált migránsokat. Azóta Magyarország kerítést épített, határvédelmet erősített, és egy sor intézkedést hozott a menekültek ellen, de azért továbbra is jutnak át migránsok Magyarországon keresztül az osztrák határon. Ausztria a nyáron itt is megerősítette az ellenőrzést.
Orbán ezt 2013 márciusában a 4. alaptörvény-módosításról mondta. Ez egyértelmű hazugság volt, hiszen a módosításnak hála az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az Alaptörvényt, azt az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja, tehát elvileg az alkotmányos alapjogokat sértő, és a nemzetközi jogba ütköző rendelkezéseket is az Alaptörvénybe lehet emelni.
Orbán – aki ellenzékben nagy harcot folytatott a tandíj ellen – ezt úgy ígérte meg 2012-ben, hogy arra gondolt: az nem tandíj, amikor valaki diákhitelből fizeti a tandíjat. Kamu, az is tandíj.
A miniszterelnök ezt tavaly szeptember közepén mondta az EU-csúcs után. Pedig a zárónyilatkozat egyáltalán nem szólt a migránsok szétosztásáról, az viszont szó szerint benne volt, hogy soha többet nem engedhetjük meg a 2015-ös ellenőrizetlen hullám megismétlődését, és tovább kell csökkenteni a szabálytalanul érkező migránsok számát, illetve biztosítani kell a schengeni külső határok teljes ellenőrzését.
Ez 2016. május 6-án hangzott el a Kossuth Rádióban. Nehéz komolyan venni.
Orbán ezt tavaly márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén mondta. A valóság ezzel szemben az, hogy az OECD országaiban – a munkaadó által kifizetett teljes munkaköltség százalékában – Magyarországnál az EU-ban csak Belgiumban, Németországban és Ausztriában magasabbak a munkát terhelő adók.
Tavaly februárban Orbán Brüsszelben és egy német lapinterjúban azt magyarázta, hogy Magyarország már majdnem 100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be:
Ezt a 100 ezer befogadott embert nyilvánvalóan kitalálta, hiszen a töredéke sem jelent meg semmilyen rendszerben.
Orbán ezt 2010-ben, a kétharmados győzelem előtti hetekben ígérte. Ehhez képest 2015 végén a földárveréseken Pest és Vas megyében is külföldi gazda szerezte meg egy személyben a legtöbb földet, Somogyban pedig egy belga származású család vezette a listát.
„Tényszerűen igaz, hogy minden terrorista migráns, a kérdés csak az, hogy mikor érkezett az Európai Unió területére” – magyarázta Orbán 2015 őszén a Politicónak. Bár ennél jobban nem részletezte, mire gondol, Európában évtizedek óta jelen van a terrorizmus (ETA, IRA, stb.), és Anders Breivik norvég tömeggyilkos sem volt bevándorló (igaz, Norvégia nem tagja az EU-nak). Angliában például 2014-ben a neonáci Ian Formant 10 év börtönre ítéltek, mivel mecsetek ellen tervezett robbantásos merényleteket, de Orbán nyilatkozata óta terrortámadást követett el az angol Darren Osborne is, aki direkt hajtott muszlimok közé egy londoni mecset előtt, sőt már a Teréz körúti robbantót is terrorcselekmény elkészítésével gyanúsítják a magyar hatóságok.
Orbán Viktor ezt a Nemzetközi Távközlési Egyesület 2015. október 12-én tartott konferenciáján mondta. Csakhogy a legtöbb mutató szerint hátul vagyunk, például a háztartások internet-hozzáférésében és információs technológiai eszközparkjukat nézve, mobil-adatforgalomban és mobilszélessávban pedig a legutolsók. Persze épp ezért fejlődhetnénk mi a leggyorsabban, hiszen alacsonyabb bázisról könnyebb nőni, de a tavalyi és az idei EU-s jelentés (pdf) is azt mutatja, hogy „Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb volt, és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett”, „így Magyarország a lemaradó országok csoportjába tartozik”.
Orbán a 2015. májusi strasbourgi útján az EP-vita előtt azzal magyarázta a kormánya menekültellenességét, hogy: „Meg vagyok arról győződve, hogy mivel nekünk, magyaroknak az ilyen konfliktusok kezelésére való képességeink nem fejlődtek ki, mert mi sohasem voltunk multikulturális társadalom, mi sohasem fogadtunk be a gyarmatainkról érkezett bevándorlókat, ezért a közép-európai térségben a bajok még annál is nagyobbak lennének, mint amit most sok nyugat-európai országban látunk.” Az Index darabokra szedte Orbánt, aki vagy nem menne át az érettségin, vagy szakított az országot a határainál tágabban kezelő politikájával, vagy nem mondott igazat.
Így állt ki tavaly novemberben Rogán Antal mellett Orbán Viktor, amikor a propagandaminiszter viselt dolgairól kérdezték. Blöffnek és hazugságnak nevezte, hogy ellenzéki képviselők arról beszéltek, hogy Rogánhoz gyanús figurák kötődnek, és azzal a ténnyel szembesítették Orbánt, hogy Rogán Antal hazudott. Ezek ellenőrizhető, igaz állítások, következésképpen Orbán volt az, aki hazudott.
Orbán április elején arról beszélt a Parlamentben a lex CEU-val kapcsolatban, hogy vannak Magyarországon szabályok, amiket 27 külföldi egyetem, köztük a „Soros-egyetem” nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni. Ehhez képest ekkor, a törvény elfogadása előtt a CEU még minden szabályt betartott.
A jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen – mondta Orbán a lex CEU-ról ugyanezen a sajtótájékoztatón. Az új törvény több paragrafusában is lehetetlen feltételeket támasztott az egyetemmel szemben. Ráadásul Orbán a CEU-t folyamatosan Soros-egyetemként emlegette. Ordas hazugság, hogy a jó szándék vezette volna a kormányt az ügyben, semmi jele nem volt ennek, kizárólag az ellenkezőjének.
Orbán 2014 decemberében egy interjúban azt mondta: „Az M0-s körgyűrű a magyar autópálya-rendszer része. Egyes részei uniós kötelezettség miatt válnak fizetőssé. Ez a külföldieket és a magyarokat is érinti. Egységes rendszert tudunk jól működtetni.” Ezzel szemben az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya közölte: „Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-s körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban.” Sőt, később Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára el is ismerte, hogy épp azért nem tették akkor az M0-s egészét fizetőssé, mert az EU-s pénzből finanszírozott szakaszoknál erre nem volt lehetőség, de amint lejár az uniós kötelezettség, ezek is fizetősek lesznek.
A miniszterelnök ezt 2014 december 8-án mondta a Parlamentben. Ezzel szemben – ahogy akkor megírtuk – ahelyett, hogy szélesedett volna a középosztály, valójában szűkült, és csak a kiszolgáltatottabb helyzetben élők száma nőtt. (A helyzet azóta sem javult számottevően.)
Orbán ezt a Vas Népének mondta 2014. októberben. Nézőpont kérdése, hogy mit értünk megszorítás alatt, de alapvetően ellentmond Orbánnak egy sor adó-átalakítás: az egykulcsos adóval a többségben lévő szegényebbek jártak rosszabbul, azzal pedig, hogy eltörölték a minimálbér adómentességét meg az adójóváírást, pont a legszegényebbek szívták meg. De például az olyan különadók is, mint a bankadó, a telekomadó vagy a kiskereskedelmi különadó, mind a fogyasztókon csapódtak le. Adóemelések helyett összességében inkább adóemelések jöttek. Az pedig pláne megszorítás, hogy a segélyek sok éve nem emelkedtek, egy részüket meg is szüntették.
Orbán 2014 decemberében a Blikk szerkesztőségében megkapta, hogy a hobbija miatt költenek el rengeteg pénzt futballstadionok építésére, amire azt válaszolta: „Az én hobbim nem játszik itt szerepet. Soha nem látott mennyiségben építünk sportcsarnokokat, tanuszodákat és tantermeket szerte az országban, pedig nekem 50 méter úszásnál már túlélési problémáim vannak.” Ilyenkor hogy lehetne komolyan venni a Puskás Akadémia alapítóját, akinek a háza mellé, a telkére építettek közpénzből stadiont, és aki olyan harmadosztályú csapatoktól sem sajnálja a stadionokat, mint a Makó vagy a Kozármisleny, miközben az évekkel korábban beígért tanuszodái sehol sincsenek?
Ezt szintén a Vas Népének mondta. Csak az vele a baj, hogy nem volt bankelszámoltatás – a fair bank törvénnyel együtt sem –, hiszen a válság óta nem vontak felelősségre bankvezetőket. Ez nem elszámoltatás, ahogy a bankadó sem, ami büntetőadó kiszabása egy, az egész gazdaság szempontjából fontos szektorra, amivel ronthatják az egész gazdaság növekedését. Az nem nevezhető elszámoltatásnak, amikor az államkassza valakit lehúz, és kötelezi, hogy adjon vissza egy töredéket a fogyasztónak, de biztosan nem jött el vele „a tisztességtelen bankárkodás korszakának” a vége sem.
Orbán Viktor erről 2012. június 4-én beszélt a Parlamentben, és azt is mondta, hogy „minden közbeszerzésben részt vevőnek, akárhogyan és akárkivel is hozzák összefüggésbe a nyilvánosság előtt, fel kell fednie a kilétét, ha közmunkából akar részesedni”. Ez jogilag valóban így lenne, mégis vannak látványos kivételek: a kaszinótendert Andy Vajnához köthető, offshore hátterű cég nyerte, és Tiborcz István is továbbpasszolta egy offshore cégnek azt a cégét, ami közbeszerzéseket sorát nyerte el.
Orbán ezt 2013 márciusán Ammánban, a jordániai–magyar üzleti fórumon, kb. száz jordániai és magyar üzletember előtt mondta, és azt ígérte, ez a következő években meghozza majd az eredményeket. Nincs olyan adat, ami ezt alátámasztaná, az EU idén márciusi, a régiók versenyképességéről szóló statisztikái szerint egyetlen magyarországi régió sem éri el az EU-s átlagot, de a Világgazdasági Fórum jelentése szerint is csak a 60. Magyarország, eggyel Szlovákia mögött.
Orbán erről tavaly decemberben beszélt a Kossuth Rádióban. De, ahogy megírtuk: „Magyarországon az utóbbi időben a helyzet pont fordítva van. 2013 vége óta a versenypiacon az áram ára szinte folyamatosan csökken. Ha megnézzük, hogy a teljes áramár hogyan alakult 2016 első felében, vagyis az áram árához hozzátesszük azokat az egyéb költségeket is, amelyeket ki kell fizetni a végén, akkor is azt láthatjuk, hogy a lakossági (hatóságilag szabályozott) ár 37,59 forint, míg a szabad piacon csak 34,6 forint.”
Ezt is állította Orbán Viktor október 23-án az eddigi talán leghazugabb beszédében. Egyrészt vagy nincs tisztában Közép-Európa jelentésével, vagy hazudik, másrészt Lengyelországban több mint 1 millió ukrán migráns dolgozik, harmadrészt Magyarország kb. 5000 gazdasági migránsnak adott el letelepedési kötvényt. És akkor még ott van a magyar állampolgársággal megajándékozott 1000 kopt keresztény, bár az is nyilvánvalóan kamu.
Orbán Viktor ezt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján mondta. De ez hazugság, csak akkor lenne igaz, ha Magyarország a szankciók nélkül az utóbbi években megduplázta volna az Oroszországba irányuló kivitelét, ami pedig semennyire sem reális.
„Egy dolgot ne kérjenek tőlem: olyan dokumentumot, amit nem mi írtunk, hanem más írt, én nem tudok az önök rendelkezésére bocsátani” – mondta Orbán Viktor 2012. szeptember 10-én a Parlamentben az IMF állítólagos követeléseiről. Csakhogy Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője elárulta: az IMF ugyan nem hozhatja nyilvánosságra az elküldött dokumentumokat, de a kormány megteheti, ha akarja.
„A frakcióülésen számos fontos döntés született, de a legfontosabb, hogy az IMF és az Európai Unió Magyarországnak felkínált kölcsönével szemben támasztott feltételeit is végigvehettük [...] a lista hosszú, a sajtóban olvasható, a nyugdíjak csökkentésétől kezdve a bürokrácia csökkentésén át a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak juttatandó pénzösszegig minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak” – mondta 2012 szeptemberén Orbán Viktor. Csakhogy az 5 oldalas levelet, amit a kormány titkosan kezelt, az Index elolvasta, és kiderült, hogy abban kevés konkrét előírás volt, és egyetlen szó sem esett a nyugdíjakról, nyugdíj-korhatárról, csak általában a szociális kiadások csökkentéséről.
Orbán Viktor a telkén álló felcsúti stadion megnyitóján azt mondta a tao-ról, hogy: „A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit az Ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érteni, hogy pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz.” Pedig a tao-pénz közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Több bíróság után a Kúria is kimondta már ezt.
„Mansfeld Péter, Wittner Mária, Dózsa László, Szabó János, Pongrátz Gergely, Nagy Imre, Mindszenty József – őket nézzük, de egy nemzetet látunk” – így sorolta Orbán az október 23-i beszédében az 56-os hősöket, köztük Dózsa Lászlót(!). Ez a világ kamuja, mindennek a legalja, kizárt, hogy akár maga Orbán elhinné, amit mondott.
Orbán 2013-ban ezt válaszolta, amikor arról kérdeztük, elmegy-e a Budapest Pride-ra. Pedig kapott meghívót, de a Miniszterelnökség azt válaszolta, a kormányfő nem ér rá elmenni.
„Aki azt akarja, hogy Magyarországon az élethivatás-szerűen mezőgazdaságból élő kis- és középgazdák domináljanak az agráriumban, annak jó oka volt a törvény megszavazására, én büszkén tettem meg” – mondta 2013 júniusán Orbán Viktor. Pedig nem is szavazta meg a törvényt (azt állította, nem működött a szavazógépe). A legsúlyosabb ügyekben egyébként általában az a taktikája, hogy nem szavaz.
Orbán erről október 6-án beszélt a Kossuth Rádióban. Mint mondta: „Egy kampány komolyabb dolog annál, mint ami most történik, azt hiszem. A kampány egy koncentrált, szervezett és átgondolt erőkifejtés a résztvevők részéről. Ezt ma még nem látjuk.” Orbán kormányzása alatt évek óta rezsifórumokat, konzultációs fórumokat, migrációs fórumokat szervez a teljes Fidesz és a kormány több tagja, ráadásul külön propagandaminisztérium működik, aminek egyetlen feladata Orbánt hatalomban tartani. Magyarországon 8 éve kampány van.
Ezt mondta Orbán 2012. júniusban. Ehhez képest a magyar jogállam egy évtizede egyre sorvad, „a nemzetközi indexek a magyar jogállamiság fokozatos erózióját mutatják az utóbbi években”. Már 2012-ben is egyértelmű hazugság volt, amit Orbán ezzel kapcsolatban állított, de mostanra még kevésbé igaz.
Ezt ígérte Orbán Viktor 2010. március 30-án, a választási kampányában. Ehhez képest – a kétharmados győzelem után – 2014-re ott tartottunk, hogy a kormányváltás óta a költségvetés nominális bevétele messze az infláció felett, 31,8 százalékkal emelkedett, és a lakosság érezhetően többet fizetett az államnak, mint 4 évvel korábban.
„Korábban mindig azt mondtuk, hogy az eurózóna meg az ahhoz való kapcsolódás egy fölhajtóereje a magyar gazdaság teljesítményének. Ma visszahúz bennünket” – hazudta Orbán Viktor 2013-ban a külképviselet-vezetők értekezletén, miközben az igazság ennek az ellenkezője: az eurózóna nélkül teljesen összezuhant volna a gazdaságunk. Egyrészt nőtt az export az eurózónába, másrészt rengeteg EU-s támogatást kapunk euróban. A növekedésünkben elsőrendű szerepe van ez európai gazdasági kapcsolatainknak és az EU-tagságunknak. Az állítás full kamu.
Ez 2011 szeptemberén hangzott el az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás megnyitóján, de szerencsére nem igaz, ennél azért jobb a helyzet: a KSH adatai szerint 2016-ban a mezőgazdaság a GDP termeléséhez 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá, a hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5 százalékot adott, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban pedig 5 százalék volt az aránya.
Ez Orbán 2012. február 7-én az országértékelő beszédben mondta. Csakhogy a NAV (akkor: APEH) statisztikái szerint 2010-ben 4 567 985-en készítettek személyi jövedelemadó-bevallást, ténylegesen 3 525 536-an fizettek szja-t. Persze lehet úgy érteni, hogy ha a 3,5 millió adófizetőből levonjuk a közalkalmazottak számát, akkor kb. 2,6 milliót kapunk. De egyrészt a számuk jellemzően nem változott, 2012-re nem lett jellemzően több alkalmazott a versenyszférában, másrészt ők is fizetnek adót, és Orbán kijelentése az adófizetőkre, és nem a versenyszférában dolgozókra vonatkozott. Ráadásul mindenki, aki bármit is vásárol a boltban, áfát fizet, amivel szintén az állam gazdagodik: 2010-ben 2332 milliárd forint volt az áfabevétel, míg szja-ból csak 1384 milliárd forint folyt be. Orbán tehát hazudott.
Orbán szeptemberi levele Jean-Claude Junckernek nyilvánvalóan csak kommunikációs trükk, provokáció volt, hiszen a kormány közbeszerzések nélkül, saját hatáskörben építette a kerítést, és még azt sem akarta elárulni, mennyibe került. Ráadásul még Lázár János is arról beszélt, hogy a kormány „kérés helyett cselekedett”, nincs jogalapja a követelésnek. A jogász végzettségű Orbán ezzel tökéletesen tisztában volt, és már márciusban azt mondta: „Brüsszelre és az Európai Unióra nem számíthatunk, csak megnehezítik a munkánkat. Csak magunkra számíthatunk.” Akkor min döbbent meg? Semmin.
Orbán erről idén Tusnádfürdőn beszélt. Ebben a videóban bemutattuk, mennyire nem igaz, hogy megvédtük volna Európát, Európa pedig semmilyen szerződés értelmében nem tartozik Magyarországnak a kerítésért.
2017. október 24-én a Passauer Neue Presse nevű lap Európa-szkepszis - Miért van szükségünk Európára? címmel rendezett pódiumbeszélgetésén egy Soros György tevékenységét firtató kérdésre Orbán Viktor az MTI szerint azt mondta: hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik Soros nevéhez, és „miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk”, ezek a szervezetek megtámadták a katonákat, segítették az illegálisan belépő migránsokat, segédkeztek a törvénytelen határátlépésekben, és mindez nem fogadható el. Nincs információ olyan esetről, amiben Soroshoz köthető civil szervezetek tagjai magyar katonákra támadtak volna. Olyan volt, hogy a határnál bántalmazott migránsok mellett szólaltak fel, vagy a kormány politikája ellen tiltakoztak, de olyan esetről nem volt hír, hogy rátámadtak volna egy katonára.
Ezt Orbán idén Tusnádfürdőn állította, de hazugság, hogy az ellenzék – ha erre készül is – nyíltan hirdetné, hogy lebontja a kerítést, ugyanis épp egy hónappal korábban kérdeztük végig őket, és – Fodor Gábor mikropártját kivéve – mind azt mondták, hogy meghagynák a kerítést.
A miniszterelnök márciusban a Kossuth Rádióban így fogalmazott a CEU ügyében: „A csalás az csalás, akárki is követi el. Volt egy vizsgálat, négy-öt évente átfogó vizsgálatokat szoktunk tartani a képzési intézményeket illetően, és megállapítottuk, hogy több egyetem is szabálytalanul működik, köztük Soros György egyeteme.” A valóság ezzel szemben, ahogy azt az Emmi a hvg.hu-nak elárulta: „Az Oktatási Hivatal a működési engedélyek felülvizsgálatát 2016-ban kezdte meg. Korábban – tekintve, hogy a jogszabályi kötelezettség hatálybalépésétől kezdve 5 év nem telt el, továbbá a részletszabályok 2015-ben kerültek jogszabályi szinten rögzítésre – nem végzett ilyen jellegű felülvizsgálatot.”
Erről Orbán június 2-án a Kossuth Rádióban beszélt, és hazudott. Az egy dolog, hogy a kormány és a Fidesz úgy maffiázza és nevezi folyamatosan bűnszervezetnek a civil szervezeteket, hogy semmivel sem bizonyítani ezt az ordas hazugságot. Az erősebb cáfolat, hogy például arról sem lehet fogalmunk, kié az egyik nagy magyar bank, az MKB fele, arról már nem is beszélve, hogy az állami MVM nem hajlandó kiadni, mi a túróra adott félmilliárd forint közpénzt a folyamatosan a kormány mellett kampányoló CÖF-CÖKA-nak. Két éve egyébként itt gyűjtöttük össze a kormány átláthatóság-ellenes lépéseit.
A kormányfő erről februárban beszélt a Parlamentben. Ez még a kormány saját mércéjével mérve is hazugság, hiszen maga a kormányzati honlap is, amin a külföldről támogatott civil szervezeteknek a civiltörvény értelmében regisztrálniuk kell magukat, így listázza az Orbán által regisztrált szervezeteket: „Külföldről támogatott civil szervezetek”.
Orbán májusban Hódmezővásárhelyen a CEU ügyében azt mondta, hogy egy másik amerikai egyetemről Maryland állammal már meg is kezdték a tárgyalást az ottani kormányzóval, és természetesen a szövetségi kormánnyal is rendezni fogják a kérdést, mert számukra nem presztízskérdés a sorrend. Ehhez képest a kormány egész augusztusig előbb szövetségi szintű jóváhagyáshoz ragaszkodott, aztán állami megegyezéshez, hiába jelezte többször is az amerikai szövetségi kormány, hogy nekik nincs hatáskörük felsőoktatási kérdésben, csak az államoknak. Orbán a nyilatkozatát ezzel a cinikus szöveggel zárta:
A honlapon elhelyezett orosz kóddal kapcsolatos kérdésre válaszolt így Orbán májusban. Ez hazugság, hiszen a kormányzati konzultációs oldal személyes adatokat is továbbított külföldi szerverekre, pedig az adatvédelmi tájékoztatóban kifejezetten azt írták, hogy nem megy semmilyen adat külföldre. (Ez aztán persze annyival lett elütve, hogy a hatóságok bemondásra „elhitték” a Yandexnek, hogy nem fogadta az elküldött adatokat.)
A miniszterelnök erről áprilisban magyarázott Brüsszelben. Csakhogy azok a szervezetek, amikre gondolt, nem emberek ideköltöztetésén dolgoznak, hanem az itthon is hatályos európai törvények betartatásán.
Orbán a tavaly szeptemberi Lokál-interjúban ezzel valószínűleg a magyar határra felhúzott kerítésre utalt, ami viszont az Európába tartó migrációt egyáltalán nem fékezte meg, csak az útvonalát változtatta meg. De még így sem esett el Európa.
Tavaly decemberben a Veszprémi Naplóban hangzott el ez az állítás. Erre a sok közül az egyik legjobb ellenpélda, hogy a Fidesz és Farkas Flórián roma érdekvédelmi szervezete, a Lungo Drom májusban választási megállapodást kötött, és a kérdésre hogy nem zavarja-e, hogy a szövetségese irányítása alatt 1,6 milliárd forintot csaltak el, Orbán azt mondta, egész addig megbízik Farkas Flóriánban, amíg a Lungo Drom megválasztja őt elnöknek. A feje bújáig korrupt ügyekben álló Farkas Flórián pedig elnök lett, így nincs gáz, Orbán tűr. (Balog Zoltán pedig egyenesen örül.)
A Rogán Antal minisztériuma által szerkesztett és gondozott Orbán-levél szerint a miniszterelnök erre hivatkozva adott tavaly karácsonyra Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak. Most az mindegy is, hogy inkább egy kampányfogásról volt szó – ami szinte a teljes postát megbénította –, a lényeg, hogy ugyan a kormánynak az Európai Bizottság felé elküldött aktualizált konvergenciaprogramja 2016-ra 2,5 százalékos GDP-növekedést várt, és Matolcsy György meg a jegybank is az utolsó pillanatig erősködött, hogy 2,8 százalékos lesz, a GDP végül csak 2 százalékkal emelkedett. Hazugság, hogy a vártnál is jobban teljesített a gazdaság, mert rosszabbul teljesített.
Orbán ezt tavaly novemberben, a kvótakampány után mondta a bangladesi miniszterelnök mellett állva. Ezt pedig idén augusztus 26-án mondta a Kossuth Rádióban: „Most arról van szó, hogy milyen világban fogunk élni, hogy fog kinézni Magyarország. Nagy muszlim tömegekkel fogunk-e együtt élni, párhuzamos társadalmaink lesznek-e? Terrorveszélyben fogunk-e élni, a mainál sokkal rosszabb közbiztonság mellett, hogy a női egyenjogúság evidens dolog lesz-e Magyarországon minden itt tartózkodó ember számára, hogy biztonságban lesznek-e a feleségeink, a lányaink, a szüleink, és így tovább. Tehát Magyarország jövője a tét.” Tehát kétféle kellemetlen következtetést is levonhatunk az eredeti állításából: vagy az van, hogy Orbán tényleg úgy gondolja, hogy senkit sem lehet terrorváddal diszkreditálni, de akkor az újabb állítása hazugság, amikor terrorveszélyt hozó nagy muszlim tömegekkel riogat, vagy pedig az a helyzet, hogy Orbán eleve hazudott, hiszen pontosan tudta, hogy terrorváddal diszkreditál tömegeket.
„Van a kormánynak egy programja, amire bizalmat kapott, azt végre kell hajtania. Akárhogyan is alakulnak a népszerűségi mutatók két választás között, a kormánynak egyetlen lehetősége van, hogy amit vállalt, azt teljesíti, attól nem szabad eltérni, akkor sem, hogy ha konfliktusokkal jár. Jöhetnek mindenfajta adatok, vélemények, fújhat a szél elölről, szemből, hátulról, oldalról, balról, jobbról, a munkát el kell végezni” – mondta Orbán 2015 áprilisán a tapolcai időközi választáson. Ilyen volt egy Fidesz-program 1989-ben, és ez volt a legutóbbi Fidesz-program: „Én most itt csalódást fogok okozni Önöknek, mert a mi programunk egyetlen szóban foglalható össze, s ez úgy hangzik: folytatjuk. Szerényebben fogalmazva két szóban foglalható össze: folytatni szeretnénk.” Tehát nem igaz, hogy volt kormányprogram.
Orbán 2013 őszén hazudta el a saját szavait.
A kormányfő ezt 2011 februárjában ígérte meg. Értékelhető egyéni nyugdíjszámla azóta sincs, pedig erre országgyűlési határozat is kötelezte a kormányt. Orbán Viktor idén mégis azt mondta, a kormány eddig minden kötelezettségét teljesítette a nyugdíjak ügyében.
Orbán ezt 2016 őszén mondta a Magyar Kurírnak, majd néhány hónapon belül úgy vonatta vissza az olimpiai pályázatot, hogy a kormány részéről végig egyetlen ember sem volt hajlandó akár csak párbeszédet folytatni a budapesti olimpiáról, és csak a Momentumnak a népszavazásra összegyűjtött több mint negyedmillió aláírása után gondolták meg magukat, érvelés helyett az egész projektet azonnal leállítva, azóta is álomgyilkosnak nevezve mindenkit, aki nem értett egyet velük az olimpia ügyében.
Ez 2010 novemberében hangzott el a Parlamentben. Mire gondolhatott? Az OTP, a Mol vagy az Erste nyugdíjpénztárára? A magánnyugdíjpénztáraknak egyébként akkor sem volt meghatározó tulajdonosuk, egy 300 ezer tagú magánnyugdíjpénztárnak 300 ezer tulajdonosa volt.
Orbán ezt tavaly júniusban mondta. Ehhez képest 2014-ben fogadta a többszörösen elítélt Silvio Berlusconit, majd idén márciusban megerősítette a pártjaik közötti együttműködést, és újra Magyarországra hívta a bukott olasz miniszterelnököt. De a nyugdíjasok hasba rúgásáért elítélt tanácsadójának, Habony Árpádnak is ad a véleményére, sőt ezért tartja.
Ezt Orbán éppen 2015 nyarán mondta az Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlésén. Ez így nyilvánvaló hazugság, hiszen a teljes kormány azóta is napi szinten riogat muszlim bevándorlással. Maga Orbán például azt mondta, nem akar nagy muszlim tömegekkel együtt élni, és hogy a muszlim bevándorlók miatt „feleségeink, lányaink biztonsága forog kockán”. Nem így beszél az, aki szerint az iszlám világból érkezett emberek nem fenyegetést jelentenek.
A kormányfő ezt egy 2015. decemberi beszédében mondta. Ez hazugság, itt egy 2015- áprilisi hír a Freedom House jelentéséről, ami szerint 2010 óta folyamatosan romlik a helyzet, már alig előzzük meg Bulgáriát. Azóta még rosszabb a helyzet.
Mondta Orbán tavaly januárban. A Freedom House 2016-os jelentése szerint messze az európai átlag alatt vagyunk, tavaly romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Ezzel az illiberális államot hirdető Orbánnak is tisztában kell lennie.
Így érvelt 2012. novemberben Orbán Viktor a tranzakciós adó mellett. Pedig 2013-ban már a jegybank is megállapította azt, amit az elejétől lehetett tudni: a bankok áthárították az ügyfelekre a rossz hiteleken elszenvedett veszteségeiket és a bankadót.
Ezt ígérte 2012-ben Orbán. Hazudott, ahogy az itt is várható volt, a bankok az adót egy az egyben áthárították az emberekre.
A miniszterelnök 2015 januárján azt mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni turistaként vagy munkavállalóként, így az EU-hoz tartozó országokon belül nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen „egy közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk”. Azt mondta, abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba, mert „nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni”. Az egyébként mindig nemzetállamokban gondolkodó Orbán itt igyekezett a munkavállalásról beszélni, de hazudott: a fiatalok jelentős része kész végleg elhagyni az országot, idei adatok szerint pedig már minden harmadik fiatal elmenne, az okok között egyébként ott van a magyar politikai helyzet is. Már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik. Ez ún. kivándorlás.
„A szóban forgó személyt egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég kifizetési listáján nem találtam, ezért nem vagyok illetékes a kérdés megválaszolásában” – mondta Orbán tavaly júniusban a Parlamentben a jobbikos Volner Jánosnak arra a kérdésére, hogy: „Kicsoda Habony Árpád?” Volner erről azért kérdezte, mert látható, hogy Habony a kormány több vezető beosztású tagjával személyesen, családilag is jóban van, de jóban van a letelepedési kötvényeken kaszáló üzletemberekkel is, ráadásul a médiabirodalma addigra már több mint egymilliárd forint közpénzt kaszált. Ha valaki csak az Orbánról és Habonyról készült közös képeket megnézi, beláthatja: Orbán igenis magyarázattal tartozik azért, hogy folyamatosan a környezetében van egy állami tisztséget be sem töltő, dúsgazdag üzletember, aki a nem hivatalos tanácsadója.
A miniszterelnök erről 2015. októberben beszélt a Kossuth Rádióban. Kamuzott, nyilván nem olyan műveletlen, hogy ne tudná: a becslések szerint 1965 óta 16 millió mexikói költözött át az USA-ba, a felük illegálisan. A 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump nagy hangsúlyt is helyezett a témára, meg is nyerte a választást – ennek ellenére még mindig nem ölnek meg mindenkit, aki megpróbál bejutni Amerikába.
Orbán ezt újságírók kérdésére válaszolta 2015 októberében Madridban, amikor megérkezett az Európai Néppárt kongresszusára. Az Eurobarometer akkori legfrissebb felmérésében ennek nem volt nyoma, Orbánt maximum egy Századvég-„kutatás” támaszthatta alá, azt meg hagyjuk.
Orbán az akkori nemzetgazdasági miniszter döntéséről, hogy a kormány nevében az IMF-hez fordul pénzért, 2011 őszén beszélt. Csakhogy Orbán 2015-ben egy nem nyilvános, szakkollégiumi előadáson bevallotta, hogy ez hazugság volt. Részletesen elmesélte, hogy 2011 őszén majdnem fejre állt az ország, amikor a gazdasági szereplők összezártak, segítséget kaptak az EU-tól, és a hedge foundok elkezdték támadni a forintot. A magyar államadósság biztosítását jelző cds-felár elkezdett fölmenni, „talán 700 felett volt, most 150”, a forint gyengült, miközben az osztrák határnál elkezdtek bankpánikot kelteni a magyar bankok ellen – mondta Orbán, aki szerint ez a nagy nyomás együtt ki tudta volna váltani azt a hatást, hogy az elszaladó kamatok miatt finanszírozhatatlan válik az ország. Orbán szerint nem voltunk messze, 5-6 órán múlt.
„Ott olyan nyomás volt, úgy összeszövetkeztek, hogy valakit ki kellett mozdítanom az ellenséges pozícióból. A Matolcsyval ketten tartottunk gyorsan egy megbeszélést, és bejelentettük, hogy a pénzügyi helyzetet értékelve az IMF-hez fordulunk segítségért. Akkor hirtelen a pénzügyi támadások nagy része elmaradt. Aztán persze amikor a bakancs már nem volt a nyakamon, nem állapodtunk meg… Bejelentettük, hogy a lengyeleknek akkor már megadott Flexible Credit Line nevű rugalmas hitelkeretre gondoltunk. Azt mondták, hogy na azt nem adják. Milyen kár, mondtam” – idézte fel Orbán a megtervezett hazudozást.
Ez 2015 januárján hangzott el a Kossuth Rádióban. Ez sem igaz, hiszen az MNB, ahogy az a jegybanktörvényben szerepel, fizethet osztalékot az államnak, az MNB igazgatóságának a feladata ezt megállapítani. A monetáris finanszírozás nem egyenlő a jegybanki osztalékfizetéssel. Az EU-s szabályok szerint egyébként a nem működésből származó nyereség nem javíthatja a költségvetés EU-s módszertan szerinti egyenlegét, de ez csak statisztikai kategória, az MNB nyereségének osztalékként való befizetését az államnak még semmi sem tiltja, az állam akár adósságcsökkentésre is fordíthatná a beérkező pénzt ahelyett, hogy alapítványokba tennék, Matolcsy rokonait gazdagítva.
Orbán ezt 2014 végén a Blikkben mondta egy betelefonálónak, aki arról érdeklődött, a kormányfő miért nem mer kiállni az emberek elé soha, ehelyett egy üres stúdióban mondja a magáét. Pedig abban az évben, még a parlamenti választások előtt Mesterházy Attila MSZP-s és Vona Gábor jobbikos miniszterelnök-jelölt is gyávának nevezte Orbánt, mivel a Fidesz elnöke 2006 után 2010-ben és 2014-ben sem állt le vitázni a többi jelölttel.
Erről is a Blikk szerkesztőségében beszélt Orbán 2014 decemberén. Ez papíron igaz is lehetne, csakhogy – ahogy néhány nappal korábban megírtuk – több sebből vérzik a vagyonnyilatkozati rendszer. A szavazók egyedül a vagyonnyilatkozatba nézhetnek bele, az adóbevallással nem tudják összevetni, de sokszor a hatóságok sem. Ott van például Rogán Antal, akiről kiderült, hogy sokkal többet költ, mint amennyit keres, és a vagyonnyilatkozatából is kihagyott dolgokat, majd egyszer csak bejelentette, hogy a NAV mindent rendben talált nála. De ezt is csak úgy el kéne hinnünk neki, ugyanis nem valószínű, hogy maga ellen kérhetett volna vizsgálatot, vagy ha igen, akkor megúszta volna, mert azt csak alapos gyanú esetén végzik el. Az ügyészség meg Farkas Sándor esetében úgy ítélte meg, hogy a fideszes képviselő nem követett el bűncselekményt, amikor 1,5 milliárdot tüntetett el a vagyonnyilatkozataiból.
Ezt ígérte Orbán a 2010. április 29-i sajtótájékoztatóján az állami bürokráciacsökkentésről. Óriási kamu volt, még most is sokkal nagyobb az állam, mint amekkora 2010-ben volt.
Ezt mondta Orbán 2014 júniusán a reklámadóról. Azzal is érvelt a reklámadó mellett, hogy „nem [gazdasági] kényszer van, hanem igazság”, és hogy: „Ezek a szektorok, ezek az emberek sok pénzt keresnek, ezért kevesebb adót akarnak fizetni, és összefognak ennek érdekében. Csakhogy a közteherviselés elvét érvényesíteni kell.” Itt magyaráztuk el, miért ordas kamu ez az egész. Orbán az „extraprofit” kedvéért létrejött Mészáros-birodalom vagy a hatalmasakat kaszáló óriástechcégek helyett a reklámszektort adóztatná meg az igazságosság jegyében, pedig ez a szektor brutálisan visszaesett, inkább stagnálgat, a 2008-as árbevételi szintjére sem tudott visszakapaszkodni. Mint írtuk, a médiában a legjobb cégek, mint az RTL, örülhetnek, ha 10-20 százalék körüli nyereségre képesek, de nem is a nyereség, hanem eleve az árbevétel 40 százalékát vette volna el az adó, ráadásul úgy, hogy az RTL Klub és dolgozói minden más adót is fizetnek, például jövedelemadót, járulékokat, illetékeket, hozzájárulásokat.
Orbán Viktor ezt a Prinzhorn-csoport dunaújvárosi papírgyárának erőmű-alapkő-letételi ünnepségén mondta 2014. májusban. Ez 2014-ben sem volt igaz, és most sem az.
2013 októberén hazudta ezt Orbán Viktor. Ehhez képest a hozzá sok szállal köthető hatvanpusztai majorsággal kapcsolatban semmit sem hajlandó mondani. Amikor pedig Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a Parlamentben megkérdezte, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester miért bérli évi 15 millió forintért azt az Orbán család által használt birtokot, ami Orbán Viktor apja cégének tulajdonában áll, Orbán a válaszában azt javasolta, hogy olyan ügyben, amiben ő maga személyesen nem vesz részt, Hadházy forduljon az érintettekhez. Hazugság, hogy a Fidesz elnöke nem érintett abban, hogy egy fideszes polgármester a pártelnök apjának birtokát bérli, ahol ráadásul megtalálták a pártelnök fiának a kutyáját.
Orbán Viktor 2013 májusán a Kossuth Rádióban visszautasította azt a vádat, ami szerint politikai szempontok alapján születtek döntések a pályázaton, azt állította, nem politikai szempontok, hanem a pályázatok minősége alapján születtek döntések. A szekszárdi trafikbotrányban hangfelvétel bizonyította, hogy ez hazugság, hiszen Horváth István szekszárdi fideszes polgármester elővett egy listát a környéken trafikkoncesszióra pályázók neveivel, majd az illetők neveit, lakcímét sorolva együtt végigmentek rajtuk, hogy eléggé fideszesek-e, kaphatnak-e trafikot.
Orbán Viktor tavaly októberben a Parlamentben először annyit válaszolt egy korrupciógyanús ügyről feltett kérdésre, hogy Hadházy Ákos LMP-társelnök azonnal tegyen feljelentést, ha tényleg korrupció történt. Hadházy erre megint megkérdezte, hogy ha az ORÖ-nél eltűnt a pénz – ahogy azt a hatóságok megállapították –, akkor fenntartja-e Orbán, hogy ma csak az ellenzék „blablál” korrupcióról. Erre Orbán annyit mondott: „Nem értettem a kérdést, szóval megismételné?” Ahogy azt az 1990 óta a parlamentben ülő, a házszabályokkal mindig tisztában lévő miniszterelnök tudhatta, erre nincs lehetőség, és amikor ezt elmondták neki, csak mosolygott. A csel sima bunkóság is lehetne, de az, hogy nem értette a kérdést, egyszerűen kamu.
Többször is, például tavaly májusban is elmondta ezt Orbán a Parlamentben. Ez persze akkora hazugság, hogy a magyar korrupciómegelőzés arról szól, hogy még azelőtt kilépünk a korrupcióellenes együttműködésből, mielőtt kidobnának. Hogy csak egy példát említsünk, ott a MET-biznisz, amiről tudományosan is levezették, hogy korrupció lehetett, mégsem léptek fel ellene. A magyarországi korrupció lényegéről itt lehet bővebben olvasni.
A fenti, legendás állítása még 2006-ban hangzott el, de más formában 2012-ben egy német gazdasági lapnak is megismételte: „Azt üzenem a magyaroknak, hogy soha nem hazudok nekik, soha nem árulom el őket, és mindig harcolok értük.” Ez a cikk is bizonyítja, hogy hazudott. (Címlapkép: Tbg)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.