Egy éve írta alá Orbán titokban a paksi szerződést – ami miatt aztán a teljes kormány bohócot csinált magából

  • Orbán Viktor hirtelen, titokban megállapodott Putyinnal a paksi atomerőmű-bővítésről.
  • Máig nem tudjuk a pontos részleteket, csak az biztos: nagyon sok pénzről van szó.
  • Minden, amit a végtelenül eltitkolt paksi megegyzés óta megtudtunk, és amit nem.

2014. január 12.

Váratlanul hivatalosan bejelentik, hogy Orbán Moszkvába utazik. Pár nappal korábban szivárgott ki, hogy Paksról lehet szó.

Január 13.

Orbán és Putyin aláírja a szerződést, ami szerint Oroszország kb. 3000 milliárd forintért két új blokkot épít a paksi erőműhöz.

Ezzel – megelőzve magát az atomerőművet – ez lett Magyarország történetének eddigi legdrágább beruházása. (Minthogy nagy titokban történt, az összeesküvés-elméleteknek megágyazó lépést a nagy sikerű Energiamezők Magyarországon második részével figurázzuk ki.)

Január 14.

A kormány elkezdi a kampányt, ami szerint nő Magyarország energetikai függetlensége.

A Fidesz szerint a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás.

A döntést 2013. augusztus óta titokban előkészítő Lázár János szerint ennél jobb alku a világon nincs.

Közben előkerül egy 2008-as idézet Orbántól, aki akkor bírálta, hogy a Gyurcsány-kormány titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a 21. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben. (Később a videofelvétel is előkerül.)

Illés Zoltán, a kormány környezetvédelmi államtitkára szintén azt mondta 2008-ban, hogy a bővítés olyan fajsúlyos dolog, hogy feltétlenül népszavazásnak kellene róla dönteni.

Január 15.

A Magyar Nemzet a vezércikkében arról ír, hogy a munkatársa belenézett Vlagyimir Putyin szemébe, és megnyugodott.

Közben kiderül, hogy Lázár János szavaival ellentétben az Európai Bizottság nem nyilatkozott arról, hogy a magyarok hatóságoknak kell, vagy nem kell tendert kiírni az atomprojektre.

Illetve az is felmerül, hogy a paksi hitel ellentétben állhat az Alaptörvénnyel, ami kimondja: a magyar állam nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amivel a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne.

Illés Zoltán azzal magyarázza a pálfordulását a 2008-as önmagához képest, hogy akkor „még nem létezett olyan parlamenti határozat, amely felhatalmazza a kormányt a bővítésre és az üzemidő meghosszabbítására (ez a határozat 2009-ben született meg), ezért javasolta akkor a népszavazást”.

Január 16.

Előkerül egy 2010-es videó Lázár Jánosról, amiben arról beszélt, hogy „az orosz energiaüzlet értékválasztás a szabadság ellen”. (Itt írtunk arról, hogy az oroszok energetikailag hogyan láncolják magukhoz a régiót.) Most viszont Lázár már arról beszél, hogy az elmúlt negyven év legjobb üzletének nincs titkos záradéka.

A Kommerszant orosz lap arra utalgat, hogy a gázvezeték és a paksi erőmű ügyét összekötötték: Orbán az atomalku aláírásakor a Déli Áramlat megépítését is biztosra ígérte. Az Európai Bizottság már megírta Moszkvának is Budapestnek is, hogy a Déli Áramlat tervezett formája sérti az EU-s jogot.

Három nappal a szerződés aláírása után már egy rakás fideszes hazudozott össze-vissza Paksról.

Január 17.

Orbán is azt mondja, hogy a szerződésnek nincs csatolmánya.

Brüsszel elkezdi tanulmányozni a szerződést.

Aktivisták felmásznak a Fidesz-székház erkélyére, és tiltakozásul két sarlókalapácsos molinót feszítenek ki.

Január 18.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint épp az ország szuverenitása miatt van szükség a paksi bővítésre.

Január 20.

Előkerül egy 2013 végi felvétel Sólyom László volt köztársasági elnökről, amin azt mondja: „Mikor Putyin itt volt, két dolgot követelt, és engem is ezzel gyötört: az egyik, hogy adjuk el a Malévot (…) a másik pedig a Paks, hogy azt ők akarják csinálni.”

Január 21.

Bajnai összellenzéki tüntetést szervez február elejére, hogy kikényszerítsék: Paks bővítését népszavazás döntse el.

Az LMP pert indít az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., hogy hozzájusson a cég médiaszerződéseihez, ugyanis olyan számadatokat láttak, ami alapján a Paksi Atomerőmű Zrt. olyan „brutális médiakasszával” rendelkezik, amivel akár egy népszavazáskor is képesek lehetetlenné tenni a nyílt médiavitát.

Január 22.

A kormánypárti civil szervezet (Honfoglalás 2000) és a Munkáspárt az orosz nagykövetség előtt közösen üdvözli az orosz atomot.

Közben világossá válik, hogy az oroszok Szlovákiában is atomerőművet akarnak építeni.

Január 23.

Bencsik András bejelenti, hogy tavasszal jön az Oroszország mellett felvonuló Békemenet. (Másnap azt állítja, nem volt kommunista.)

Bár minden baloldali párt elítéli a paksi bővítést, Schiffer András arról beszél, hogy „nukleáris nagykoalíció” működik, hiszen az előkészületei már az előző ciklusban megtörténtek.

Január 25.

Állítólag Orbán is kapott kérdéseket Paksról a Fidesz balatonszárszói frakcióülésén, amire azt mondta: a megállapodás kommunikációja nem volt megfelelő, de helyrehozzák a hibát, Paks nem okoz majd gondot a kampányban.

John Lukacs, a világhírű magyar származású amerikai történész nyílt levélben írja meg Orbánnak, hogy nem szabad az oroszok felé sündörögni, mert végleges teher lehet hosszú időre.

Január 26.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter arról beszél, hogy a következő időszak nagy feladata a magyar cégek felkészítése a részvételre a paksi atomerőmű bővítésében.

Sólyom Lászlót felkérik környezetvédő szervezetek, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás élére álljon, de nem vállalja.

Január 30.

Minden cikk olvasható oroszul is egy kis paksi lap, a Paks-Press oldalán, ami szerint ha Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila Paksra menne, a helyi „Tescoban felmenne a paradicsom és a tojás ára”.

Január 31.

Az Együtt-PM paksi bővítés ellen tiltakozó aktivistái elfoglalják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejáratát, a rendőrök előállítják őket. Fejenként 80-90 ezer forintos pénzbüntetést kapnak.

Az NFM nem adja ki azokat a számításokat, amikből kiderülne, hogy mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét, mert az iratokat 10 évre titkosították.

Benyújtja a kormány a paksi erőmű bővítését is tartalmazó törvényjavalatot.

John McCain amerikai republikánus szenátor találkozik Orbán Viktorral, a megbeszélésen szó esik a paksi bővítésről, és McCain kifejezi Amerika aggodalmát a verseny és az átláthatóság hiánya miatt.

Február 1.

Orbán Viktor a John Lukacsnak írt válaszában azt írja: „Kérlek, ne tulajdoníts a kelleténél nagyobb súlyt a még mindig saját kommunista és muszkavezetői múltjával viaskodó baloldalnak. Mai oroszellenességük egyszerűen nevetséges. Azt képviselni, hogy a korábban kommunista Oroszországgal ne építsünk erős gazdasági kapcsolatokat, olyan, mintha valaki a német gazdasági kapcsolataink mélyítése ellen érvelne, mert azok meg nácik voltak.”

A kormányközeli Nézőpont Intézet közvéleménykutatása szerint a magyar emberek szeretik a paksi bővítés gondolatát, és a magyar-orosz kapcsolatok erősítése is nagyon tetszik nekik.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál civil szervezetek és LMP-s politikusok tüntetnek 300-400 emberrel a paksi atomerőmű orosz-magyar bővítése ellen.

Február 2.

Több ezren tüntetnek a paksi bővítés ellen az Alkotmány utcában.

Február 3.

Kiderül, hogy nem derül ki a parlamentnek benyújtott paksi szerződésből, mennyibe kerül az egész. Viszont világosság válik: a következő 50 évben Oroszországnak beleszólása lesz a magyar áramárba.

Az MSZP és az LMP panszkodik, hogy „a parlamenti rendszergazdák, nyilván utasításra, blokkolták azon választópolgári leveleket, amiben a PAKS szó szerepel”, de kiderül, hogy csak az automatikus spamszűrő kapcsolt be a parlamenti levelezőrendszerben, mivel tömegesen érkeztek a „Stop Paks2” tárgyú levelek a képviselőkhöz. (Erre szólította föl az embereket több civil szervezet.)

A Median felmérése szerint a magyarok többsége ellenzi az orosz kapcsolatot, a Fidesz szavazói viszont megszerették Oroszországot.

Az Energiaklub perel a 10 évre titkosított hatástanulmányért, ami alapján megkötötték a 3000 milliárd forintos szerződést, mert ez közérdek, és még csak az a veszély sem fenyeget, hogy a hatástanulmány kiszivárgása a szerződés aláírását kockáztatná, mivel már megkötötték. (Itt szedtük össze a biznisz legparább részleteit.)

Orbán Viktor a parlamentben azt ígéri: ha elkészülnek az új paksi blokkok, akkor 13 százalékkal csökkentik az áram árát. Szerinte a gázfüggőség problémás csak, az nem baj, ha az atomot az oroszoktól kapjuk. Schiffer Orbánt lehazaárulózta, Vona Gábor pedig azért támadja, mert nem védte meg eléggé a paksi üzletet, holott minden józan ember szerint az oroszoktól vett atomerőmű a legjobb megoldás, ami csak létezik. A szocialisták nem szóljak hozzá a témához.

Kövér László házelnök és a fideszes többség úgy dönt, hogy a moszkvai paktumról szóló törvényt a házszabály által lehetővé tett legrövidebb idő alatt, időkeretes vitában, öt óra alatt lezavarja.

Kormánypárti politikusok nem tudják vagy nem akarják megindokolni, miért titkosították 10 évre a szerződést, és az sem világos, szerintük miért jó a paksi üzlet.

A magyar kormány Békemeneten is részt vevő lengyel barátainak emblematikus figurája, Igor Janke azt írja: „Orbán Viktor stratégiai hibát követett el. [Azzal, hogy a paksi bővítést az oroszokra bízza.] Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de őszintének kell lennem magammal.”

Február 4.

A paksi paktumról a fenntartható fejlődés bizottságban folyó vitában Kovács Pál energetikai államtitkár bedobja a legviccesebb érvet a paksi bővítés mellett: nem érti az atomenergia-ellenességet, hiszen a napelemek is a napban zajló nukleáris folyamatok energiáját hasznosítják.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén mind a nyolc, a paksi bővítésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki javaslatot leszavazza az kormánypárti többség.

Február 5.

Fontos helyreigazítást közlünk: a sajtóban megjelent állítások félrevezetőek voltak, ugyanis nem titkosították, csak titkolják a szerződéseket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ha akarná, elárulhatná, hogy milyen alapon szerződött 3000 milliárd forint elköltésére a kormány az oroszokkal.

Varga Mihály nemezetgazdasági miniszter bejelenti, hogy sikerült megállapodni Oroszországgal az atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről: az orosz fél arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít. 80-20 százalékos felosztásban állapodtak meg, vagyis 20 százalékot kell hozzátennie a költségekhez a magyar félnek. Az elkészült erőmű beüzemelése után fél évvel, kb. 21 éven keresztül kell majd törleszteni a hitelt.

Február 6.

A paksi bővítésről szóló szavazás napján az LMP vijjogással akadályozza szavazást. (Ezért később 800 ezres büntetést kapnak.) Az LMP-s Ertsey Katalin kezéből 1 óra után kiveszik a megafont – amibe vizet is öntenek –, de a karzaton egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú táblával tiltakozik tovább. Közben a Greenpeace közben tüntet a Parlament előtt.

A paksi bővítést végül név szerinti szavazáson megszavazzák.

De úgy, hogy Orbán Viktor és egy csomó fideszes politikus ott sincs, de Gyurcsány és Mesterházy sem. (Orbán épp a szegedi szuperlézer alapkövét tette le.)

Civilek a paksi bővítés miatt arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Az Európai Zöldpárt F*** Paks 2 üzenettel tiltakozik a Facebookon.

A szocialista Józsa István azt állítja, sokat tud Paksról, és hogy Orbán eredetileg nem Paks miatt ment ki Moszkvába, hanem hogy szabad felhasználású hitelt kapjon Putyintól, de mivel ezt nem kapta meg, „a Közgép-birodalom nyomására” rábólintott Paks bővítésére.

Százan tüntetnek Budapesten Paks bővítése és az orosz üzlet ellen, a rendőrség emiatt lezárta a Lánchidat.

Az LMP a paksi bővítéssel kapcsolatban beperli a kormányt közérdekű adatigénylés megtagadása miatt.

Február 7.

Tüntetés a paksi bővítés ellen.

Február 8.

Török Gábor politológus beszól a kormánynak, amiért a köztévé a sztálinizmusról illedelmesen nem beszélnek az olimpiai megnyitó közvetítésében: „Egészen elképesztő, hogy egy üzleti megállapodás (Paks) miatt most a “rajongók” és az “alkalmazkodók” azt hiszik, hogy nekik még a sztálinizmust is meg kell védeniük (lásd az előző bejegyzés kommentárjait). Nem, nem kell, nem várja el senki.”

Február 9.

Paks ellen tiltakozik egy magyar ejtőernyős és svájci társa a thai-laoszi határnál.

Paks ellen tiltakozó aktivisták másznak fel a Sándor-palotára, nemzeti jelkép megsértése miatt állítják elő a PM aktivistáit. (Később a bíró megszüntette az eljárást.)

Február 10.

Áder János aláírja a paksi szerződést.

Az államfő azzal érvel, hogy a törvény tartalmi és formai szempontból is megfelelt az alkotmánynak, így nem volt mit tennie, de az érvelése erősen billeg.

Ezren tüntetnek a paksi bővítés ellen, agresszív ellentüntetők összetörik a tudósítónk telefonját.

Február 11.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azt mondja, direkt nem szavazott Paksról, egyáltalán nem támogatja a nukleáris energiát, és szerinte nem is biztos, hogy beüzemelik az új blokkokat.

Február 12.

A BME energetikai tanszékének tanára ír egy elemzést, amiben a Bős-Nagymaroshoz és a földgázfüggéshez hasonló hibának nevezi a paksi bővítést. Szerinte nem ilyen, és nem ennyibe kerülő erőművet kellett volna venni, mert a világ nem erre megy.

Február 17.

Nem lesz népszavazás Paksról, mert a Nemzeti Választási Biztosság szerint az alaptörvény miatt nem lehet ilyesmiről szavaztatni.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarországon a belföldi energiatermelés legnagyobb részét a paksi atomerőmű adja (39 százalék).

Február 18.

Az MTA energiapolitikai konferenciáján Sólyom László azt mondja, a paksi döntés így nem normális, nem demokratikus. Az üzleti és technológia vitában erős érvek ütköztek.

Február 21.

Felállnak a civilek a nemzeti atomenergia-kerekasztal mellől, mert az Energiaklub, az EMLA és a Greenpeace szerint a kormány nem szolgál információkkal a paksi bővítéssel kapcsolatban.

Február 26.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének levelét a kormany.hu-n közlik, eszerint komoly kifogás nem érkezett Brüsszelből Paks ügyében, de figyelmeztetik a kormányt, hogy tartsa majd be a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.

Február 27.

A kormány közzéteszi Brüsszel paksi észrevételeit.

Március 2.

A korábban Paksi bővítés mellett tüntető Honfoglalás 2000 kiáll az Ukrajnát lerohanó Putyin mellett.

Néhány száz ember tüntet a budapesti orosz nagykövetség előtt, itt Bajnai Gordon azt kéri a kormánytól, függessze fel a paksi megállapodást, amíg orosz katonák vannak Ukrajnában.

Március 11.

Paks-ellenes fényfestéssel emlékezik a Greenpeace Fukusima évfordulójára.

Március 13.

Az orosz kormány jóváhagyja a paksi atomerőmű bővítésére szánt hitelt.

Az orosz kormány kirakja a netre a paksi hitelszerződés részleteit, ebből derül ki, hogy kemények a feltételek: a magyar önrészt már az elején is bele kell tenni, a kamat és a részlet is hétévente növekszik majd, és 2026-tól akkor is törleszteni kell, ha az első blokk még nem épült meg.

Március 18.

Kiderül, hogy a soron következő Békemenet nem kizárólag a paksi bővítés támogatásáról fog szólni.

Március 21.

Orbán Viktor azt mondja, az Oroszországgal szembeni alkalmazandó büntetőintézkedések harmadik körének, az esetleges széles körű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében.

Március 28.

Orbán nem szeretne szankciókat az oroszok ellen.

Április 1.

Az orosz pénzügyminiszter-helyettes, Szergej Sztrocsak bejelenti, hogy aláírták a 10 milliárd eurós hitelt. Az orosz kormány már március 10-én jóváhagyta, amiről Lázár János azt mondta, hogy a parlament elé fogják terjeszteni az aláírás előtt. Ezután Lázár is bejelenti a paksi hitel aláírását, de azt mondja: a parlament is tárgyalni fog még a szerződésről, ami csak akkor lép életbe, ha megszavazzák. Lázár titkársága elismeri, hogy Lázár tévedett.

Április 3.

Magyarország növekvő energetikai kiszolgáltatottsága miatt tiltakozik a Greenpeace.

Április 4.

Jávor Benedek (PM) a Lánchídon lógva rögzíti a paksi bővítés ellen tiltakozó molinót.

Április 18.

Martonyi János leköszönő külügyminiszter a paksi bővítést a gáztól való függés csökkentésének szükségességével magyarázza, szerinte az orosz által épített atomerőmű Magyarországé, míg a gázról ez nem lesz soha elmondható. (Itt írtunk arról, hogy az új paksi atomerőmű nemcsak drága lesz, de még a magyar ipart is tönkreteheti a 2040-es évekre. A magyar terv pont ellenkezője a nagy német törekvésnek.)

Április 24.

A kormány továbbra sem szeretné, ha bármit megtudhatnánk a paksi bővítést megalapozó tanulmányokról.

Április 30.

Az azóta kémgyanúba keveredő jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla nagyon alaposan elmagyarázza, miért nagyon jó, hogy az oroszok atomerőművet építenek Pakson.

Május 7.

A Kúria is kimondja, hogy nem lehet népszavazás Paksról.

Május 9.

Elutasítotja fővárosi törvényszék az LMP keresetét, amit a paksi bővítést megalapozó hatástanulmányok kiadásáért nyújtott be. Bár ezek alapján döntött a kormány az országot 20 évre eladósító orosz hitel felvételéről és az erőmű bővítéséről, a bíróság szerint a hatástanulmány és a kockázatelemzés csak döntés-előkészítő anyag.

Május 14.

Lengyelország és több diplomata is utal rá, hogy már a paksi szerződés miatt is elégedetlenkedtek, az ukrán válság óta pedig még gyanakvóbb a viszony.

Május 28.

A kormány benyújtja a törvényjavaslatot arról, pontosan hogyan fizetjük vissza Oroszországnak a paksi bővítésre szánt tízmilliárd eurót. Eszerint 21 évig fizethetünk.

Június 3.

A Népszabadság szerint Németh Lászlóné a paksi beruházást felügyeli majd.

Június 9.

Nagyon úgy néz ki, hogy az orosz állami Roszatom egyik leányvállalata, a szentpétervári Atomenyergoprojekt tervezi az új atomerőművet Paksra.

Június 12.

A Greenpeace és az Energiaklub Brüsszelben támadja Paks 2-t.

Június 17.

Az LMP szerint törvénysértő a paksi hitelt megalapozó keretszerződés, mert aszerint a vitás ügyekben harmadik ország választottbírósága hivatott dönteni, pedig a nemzeti vagyonról ilyen nem dönthet. Legalábbis a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény szerint, amit pont a Fidesz fogadott el az előző ciklusban.

Június 23.

Kiderül, hogy a Fidesz nem hagyja az út szélén a politikusait: az is kap valami zsíros állást, aki a választás után kiesett a parlamentből. Az egyetlen vesztes a paksi bővítést kritizáló Illés Zoltán, őt nem kárpótolták.

Kiderül, hogy azért nem adják ki a paksi döntést előkészítő anyagokat, mert nem voltak a döntést előkészítő anyagok.

A parlament elfogadja a tízmilliárd eurós paksi hitelt.

Kiszivárog, hogy még februárban a lengyel állami olajvállalat, az Orlen vezetője azt mondta a lengyel pénzügyminiszternek és a helyettesének: „Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár. Az oroszok 10 milliárdot adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van.”

Június 24.

Fónagy János azt válaszolja egy újságírói kérdésre, hogy fogalma sincs arról, mennyivel adósodunk el az oroszoknak, de ez nem is baj, mert ő már 72 éves.

Az NFM szerint mégis léteznek a döntést előkészítő anyagok, de ha megmutatnák azokat, akkor rontanák a tárgyalási pozíciójukat az oroszokkal szemben. (itt írtunk arról, hogy sok jel arra mutat, hogy a kormány nem készített hivatalos számítást arról, hogy megéri-e az oroszokkal kötött paksi üzlet.)

Június 27.

Kiderül, hogy a Paksi Atomerőmű 2013-ban 5 milliárd forintot adott a Filmalapnak.

Július 3.

40 fős lesz a paksi kormánybiztos titkársága. (Kapcsolódó: Pakson bazinagy atomerőmű épül, pedig a jövő pont a kicsi, könnyen szabályozható és gyorsan felépíthető reaktoroké lehet.)

Július 8.

Az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről.

Július 17.

Bajban Paks: Az USA új Putyin-ellenes szankciói miatt a Vnyesekonombank tiltólistára kerül, a paksi bővítésben pedig ez a bank képviseli az orosz felet.

Július 28.

Ha széleskörű szankciót vezetnének be Oroszország ellen, az érintheti Paks 2-t – mondja Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos, aki szerint egyelőre nem tartunk itt.

Július 29.

Repülőn jöhet Paksra az orosz atom.

Augusztus 2.

Egy francia lap arról ír, hogy a magyar vagy a finn atomerőmű-bővítést az orosz titkosszolgálat intézhette el.

Augusztus 15.

Az LMP túltolja a Paks-ellenes kiállást: a párt szerint kormány titokban piszkos bombák potenciális alapanyagát szállította Oroszországba, amikor a sérült paksi fűtőelemeket a közvélemény tájékoztatása nélkül szállította Oroszországba.

Augusztus 25.

Orbán így védi a paksi bővítést: „Az Egyesült Államok államadósságát Kínával finanszíroztatja, egy norvég alap orosz segítséggel végzi a kőolaj-kitermelést, ezek után miért okoz nekünk fejfájást Paks politikai értelemben?” Ráadásul szerinte amíg a baltiak és a lengyelek Oroszországra csak biztonságpolitikai kérdésként tudnak tekinteni, nekünk ez legyen inkább gazdasági kérdés.

Augusztus 27.

Meghibásodik egy turbina gépészeti berendezése Pakson.

Augusztus 30.

Az Együtt az orosz nagykövetségnél tüntet, azt követelve, hogy a magyar kormány pedig függessze fel a paksi atomerőmű bővítésének előkészítését, amíg orosz csapatok vannak Ukrajna területén.

Szeptember 5.

Kiderül, hogy nem érinti a paksi kölcsönt az új EU-s szankció, de ha érintette volna, megvétóztuk volna.

Szeptember 15.

Easter egg: 14 éve énekelt teljesen részegen Paksi Endre.

Szeptember 22.

A paksi kormánybiztos megerősíti, hogy az oroszok elleni szankciók nem érintik a paksi bővítést.

Szeptember 23.

Áder János ezt mondja arról, miért nem volt társadalmi vita a paksi bővítésről: „Lehet, hogy a kormány itt nem volt elég agilis, de erre azoknak kéne válaszolni, akik a parlament elé vitték az előterjesztést. De még ha folyna is erről vita, megfelelő ismeretek nélkül ez inkább érzelmi, mint racionális síkon zajlana.”

Szeptember 26.

A parlamenti vitanapon L. Simon László azt mondja paksi bővítésről, hogy azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél. Majd a hitelfelvételről szólva azt is hozzáteszi: „Nagyon jól tudjuk, hogy mit várt el az IMF, mindig be akartak avatkozni a belpolitikába, politikai elvárásaik voltak, szemben az orosz hitelkonstrukcióval.”

Október 7.

A paksi bővítés is átkerül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

Október 8.

Az Energiaklub konferenciáján a szakértők azt mondják: a paksi bővítés annyira titkos, hogy még azt sem tudni, pontosan milyen környezetvédelmi és biztonsági kockázatokkal jár majd.

Október 15.

Még szorosabban ellenőrzi a kormány Paks II-t.

Október 20.

Mivel 100 kormánypárti képviselő nemmel szavaz, így a Parlament nem veszi tárgysorozatba az MSZP határozati javaslatát egy eseti bizottság felállításáról, ami felügyelné a Paksi Atomerőmű bővítését.

Október 22.

Rogán Antal Oroszország kedvére tett, és beadott egy törvényt, hogy a Déli Áramlat akkor is épülhessen, ha az EU ezt nem engedi. (Itt írtunk arról, hogy az amerikai kormány keményen bünteti a magyar kormányt, főleg azért, mert túl sokat engedünk meg az oroszoknak.)

Október 24.

A BBC azt állítja, hogy hiszti van a Fideszben: a túlzott dörgölőzés az oroszokhoz, az amerikai kitiltások, Szijjártó és Lázár személye állítólag ellenérzeseket váltott ki fideszesekben. (Itt írtunk arról, hogy Magyarország az új orosz kémháború frontvonalába került: szakértőket hálóznak be, döntéshozókat befolyásolnak, de technikai eszközöket is bevetnek. A cél a NATO és az EU megosztása, ebben Magyarország ideális terepnek bizonyult.)

André Goodfriend arról beszél, hogy Paks és a Déli Áramlat ügyében is vannak fenntartásai Amerikának.

Október 29.

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportjának tanulmánya összefoglalja az Orbán-kormány által Moszkvával kötött paksi hitelszerződés és atomerőműbővítési beruházás korrupciós veszélyeit.

Október 30.

Szijjártó Péter Pozsonyban a paksi bővítést és a Déli Áramlatot védve azt mondja: ne az EU mondja meg, milyen energiastratégiája legyen az egyes országoknak. (Kapcsolódó: a kormány még három éve is gyökeresen mást gondolt az uniós energiapolitikáról, mint most.)

A 2015-ös költségvetés a paksi bővítéssel kapcsolatban 28 milliárd 166 millió forint támogatással számol.

Orosz barátaink megvédenek minket, ha az amerikaiak bántanak.

November 6.

Orbán Viktor azt mondja, az USA a Déli Áramlat és Paks miatt tartja nyomás alatt Magyarországot.

November 7.

A Foreign Policy arról ír, hogy Magyarország Putyin téglája az EU energiapolitikájában, és egy szakértő szerint pedig a korrupció miatt döntött Magyarország a paksi bővítés és a Déli Áramlat építése mellett.

Eközben Putyin propagandakiadványában védi meg Orbán Viktor rendszerét egy brit újságíró.

November 11.

Semmit sem tudunk a paksi bővítést előkészítő bizottságról.

November 12.

Szijjártó Péter azt mondja, nem hisz abban, hogy a beutazási tilalom nyomásgyakorlás lenne, vagy köze volna Pakshoz és a Déli Áramlathoz.

Áder János Szófiában fejezi ki elköteleződését az új orosz gázvezeték iránt.

November 14.

2026. december 31-ig a Paks II. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a Lázár János vezette Miniszterelnökség.

November 15.

„Ha az [orosz állami cég, a] Rosatom a legjobb, akkor lehet, hogy semmi baj sincs azzal, hogy ők építik az új paksi erőművet. Lehet, hogy az a legjobb választás. Nem volt verseny, hogy ez kiderülhessen” – mondja Goodfriend, aki szerint a tiltakozás a legnagyobb baj, és hogy az oroszoktól többet lehet megtudni az atomerőmű építéséről, mint a magyaroktól.

November 19.

Moszkvai látogatása után Szijjártó Péter azt mondja, Pakssal minden a legnagyobb rendben, és a Déli Áramlat is jó lesz.

November 25.

Még 20 évig üzemelhet a Paksi Atomerőmű kettes blokkja.

November 27.

6000 fős stadion épülhet Pakson.

December 1.

A fejlesztési miniszter még szűkebbre szabná, mit lehet megtudni az oroszokkal folytatott üzérkedésről. Gyakorlatilag semmit.

December 4.

A Népszabadság azt írja, hogy már Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos sem biztos abban, hogy a Paks 2 megépül. Aszódi szerint a lap hazudik.

December 9.

Az oroszok szerint Paks 2-vel minden oké.

Aláírják a megállapodást az új paksi atomerőmű kivitelezőjével. (Ennek nagyon örül Aszódi.)

Először vitázik a kormány embere civilekkel a paksi beruházásról: a paksi kormánybiztos biztos abban, hogy néhány évtized, és a régióban sokkal drágább lesz az áram mint most.

2015. Január 6.

Kiderül, hogy februárban Budapestre látogat Putyin.

Január 8.

Az LMP a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól azt kéri, hogy vizsgálják felül a paksi bővítés szerződéseinek titkosítását.