A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a kormány szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szerinte az EU alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt, és nincs szükség az eljárás folytatására.

Gulyás arról is beszélt, hogy az EP korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, de a speciális eljárásokban nem kell követni ezt a szabályt.

Azt is mondta, hogy a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, de az osztrák alkancellár korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében. (Frissítés: az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata már el is utasította a kezdeményezést.)

Nyilvánvaló, hogy az EP kampányában megjelennek olyan politikai vélemények, amik „egyfajta boszorkányüldözés keretében” a migrációról elfoglalt magyar álláspont miatt szeretnék felelősségre vonni Magyarországot – állítja Gulyás.

Azt mondta, a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a 7. cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.

A Miniszterelnökség vezetője azt mondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban 4/5-ös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.

Ráadásul egy az EP által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – mondta Gulyás. Az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni az EU-s kampányban, nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – állítja Gulyás. (MTI)