Yuval Noah Harari izraeli történész mostanában az egyik legtöbbet idézett, emlegetett tudósa, az emberiség eddigi, és a közeljövőben várható történetéről szóló, magyarul is megjelent Sapiens és Homo Deus című könyvei bestsellerek lettek, állítólag Orbán Viktor is olvasta őket.

Most (Magyarországon október közepén) jelenik meg az új, aktuális válságokkal foglalkozó, 21 lecke a 21. századra című könyve, ebből az alkalomból készített vele interjút a 24.hu. Ebben nagyrészt arról beszél, amiről eddig is: olyan technológiai forradalom zajlik, mint még soha: ahogy egyre inkább a számítástechnikára hagyatkozunk, az emberi társadalom teljesen meg fog változni. (Erről egyébként már Stanislaw Lem is írt az 1960-as években.)

Emellett Harari Magyarországról is beszélt. Azt mondta, „akár tetszik, akár nem, az emberiség jelenleg három olyan közös probléma előtt áll, amelyek viccet csinálnak a nemzeti határokból és csak globális együttműködéssel lehet őket megoldani”. Ez a három probléma „az atomháború, a globális felmelegedés és a technológia fejlődés okozta társadalmi átalakulás”, egy nemzet sem tudja egyedül elkerülni vagy szabályozni ezeket.

Mint mondta: „A magyar kormány nem tudja megvédeni Magyarországot az atomháborútól és a globális felmelegedéstől, ha nem működik együtt Németország, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és rengeteg más állam vezetésével. Ugyanez van akkor is, ha a biotechnológia vagy az információs technológia fejlődésétől tartunk: Magyarország nem tudja ezeket a technológiákat egyedül szabályozni. Tegyük fel, hogy Magyarország megtiltja az emberi csecsemők génmódosítását. Mi haszna lesz ennek akkor, ha Kína és Japán nem tiltja meg, és Magyarországtól függetlenül mérnökökkel terveztet genetikailag felturbózott szuperembereket? Hamarosan Magyarországnak is fel kellene adnia a saját tiltását, különben végleg lemarad. Ezeknek a technológiáknak hatalmas fejlődési lehetőségeik vannak, ezért csak globális együttműködéssel lehet őket.”

Harari szerint mindezzel együtt is a liberalizmus a legjobb választás a társadalomszervezésre:

„A liberalizmus még mindig a legértelmesebb lehetőség a világ számára. Ahhoz, hogy elkerüljük az atomháborút, a technológiai zavart vagy a klímaváltozást, ennél sokkal hatékonyabban kell együttműködnünk. A liberalizmus az emberiség közös értékeit és érdekeit képviseli, abban hisz, hogy az együttműködés jobb, mint a konfliktus, és segíti is ezt azzal, hogy könnyebbé teszi az ötletek, a termékek, a pénz és az emberek mozgását.”

Ez persze nem azt jelenti, hogy fel kell számolni az államokat, és helyettük egy globális birodalom vagy világkormány kell, inkább „létre kellene hoznunk egy olyan globális identitást, ami ráveszi az embereket, hogy az országuk mellett az emberiséghez és a Föld bolygóhoz is hűségesek legyenek”. (Ilyen, a jelenleginél univerzálisabb nemzeti identitás kialakítását javasolja Francis Fukuyama is.)

Harari felidézte azt is, hogy „a közvélekedéssel szemben a nacionalizmusban semmi természetes nincsen”, „nem az emberi biológiában vagy pszichológiában gyökerezik”, hiszen az emberiség 2 millió, a mostani államok elődei meg maximum 3000 évesek. Harari így érvel:

„Ha azt mondják, hogy lehetetlen elvárni egy magyartól, hogy törődjön egy szír vagy egy brazil sorsával, akkor érdemes őket emlékeztetni arra, hogy az is természetellenes kérés egy magyartól, hogy tízmillió másik, ismeretlen magyar sorsával törődjön.”

(24.hu)