Sikerült semmit sem eldönteni a mindent eldöntő macedóniai népszavazáson

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Bizonyos szempontból a lehető legrosszabb eredmény született azon a vasárnapi macedóniai népszavazáson, aminek a szavazóknak a

„Támogatja az EU- és NATO-csatlakozást a Görögország és Macedónia között megkötött megállapodás elfogadásával?”

kérdésről kellett szavaznia: érvénytelen lett. Ami leginkább azért rossz, mert így a népszavazás valódi tétje, nevezetesen hogy az ország a Nyugat felé fordul vagy inkább az orosz érdekszférához közeledik tovább, eldöntetlen maradt. Így mindkét fél - az országban és a világban egyaránt - most úgy értelmezi a vasárnapi számokat, ahogy az az ő érdekeinek megfelel.

A szkopjei kormány és nyugati támogatóik abban bíztak, hogy ez a népszavazás végre pontot tesz az ország függetlenedése óta Görögországgal fennálló vitára. Macedóniát átnevezik Észak-Macedóniának és még néhány kisebb engedményt tesznek a görögöknek, cserébe pedig Athén nem akadályozza többé a kis balkáni ország felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba. De egyértelmű pontot mégsem sikerült tenni.

A népszavazás sikertelenségének örvendő tüntetők vasárnap este a szkopjei parlament előttFotó: ARMEND NIMANI/AFP

Hétfőre még nem sikerült az összes szavazókörben megszámolni a szavazatokat, de 90 százalékos feldolgozottságnál már látszik, hogy vasárnap a választópolgárok nagyjából 37 százaléka adta le a voksát, közülük pedig 91,5 százalék szavazott a kissé bonyolult kérdésre igennel, és mindössze 5,7 százalékuk nemmel. Ez az igenek hatalmas győzelmének tűnik, azonban a népszavazás csak akkor lett volna érvényes, ha azon a lakosság több mint 50 százaléka szavaz, ezt az arányt pedig megközelíteni sem sikerült. Így joggal ünnepelnek azok is, akik azért drukkoltak, hogy a “nem” nyerjen, vagy legalábbis az “igen” semmiképpen sem.

Az igen mellett kampányoló miniszterelnök, Zoran Zaev vasárnap este arról beszélt, hogy tiszteletben fogja tartani azok a szavazók demokratikus döntését, akik szerinte egyértelműen Macedónia nyugat felé fordulása mellett döntöttek. „Ennél nem lehet jobb megállapodást kötni Görögországgal, és nincs más megoldás arra, hogy országunk csatlakozzon az EU-hoz. Egy népszavazást azok döntenek el, akik akarnak döneni” - mondta sajtótájékoztatóján. Az eredményhez Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök is gratulált, akárcsak a legtöbb nyugati ország, az amerikai külügyminisztérium, az EU és a NATO is.

A legnagyobb ellenzéki párt, az országot 2016-ig vezető, majd mindenféle korrupciós ügyekbe belebukó VMRO-DPMNE nem kampányolt nyíltan az igen ellen, hanem a népszavazás előtti hetekben a teljes bojkott és a „mindenki szavazzon a lelkiismerete szerint” álláspont között ingadozott, aminek minden bizonnyal komoly szerepe volt az alacsony részvételben. A párt vezetője, Hristijan Mickoski vasárnap este arról beszélt, hogy a „szavazók nem zöld jelzést mutattak a görög megállapodásnak, hanem STOP táblát”.

Az alacsony részvételről azonban elsősorban nem is a VMRO-DPMNE és az oroszok szintén ezt erősítő kavarása tehet, hanem az, hogy az 50 százalék megugrása eleve nagyon nehéznek tűnt. Már eleve azért is, mert Macedóniában valószínűleg nincs is annyi szavazó, ahány a névjegyzékekben szerepel. Az országban 2002 óta nem végeztek népszámlálást, így azt sem tudni, hányan élnek ma Macedóniában. 16 éve kétmillióan voltak, de azóta több százezren emigráltak a jobb élet reményében, elsősorban persze az egyébként is aktívabb fiatalok.

A 2016-os parlamenti választáson, amelyen végül az a Zoran Zaev nyert, aki megindította Macedónia nyugati integrációját és a névvita lezárását Görögországgal, a szavazók éppen kétharmada vett részt. De, teszik hozzá a balkáni szavazások szakértői, akkor minden politikai erő csúcsra járatta a gépezetét, nyilván voltak utaztatások is az urnákhoz, és, ahogy az Kelet-Európában illik, sok állampolgár nagyon is konkrét jutalmat kapott a leadott voksáért. Most erről nem volt szó, így cseppet sem meglepetés, hogy a részvételi arány végül a 40 százalékot sem érte el. Hiába kampányolt az elmúlt hetekben Macedóniában James Mattis amerikai hadügyminisztertől Angela Merkelig számtalan nyugati vezető, ez, valamint a távoli nyugati csatlakozás ígérete kevésbé mozgatta meg a szavazókat, mint egy nagyon is kézzel fogható zsák krumpli.

A népszavazási eredmények értelmezését tovább bonyolítja az albán szavazók helyzete. 2002-ben Macedóniában a lakosság 25 százalék volt albán, ez az arány azóta pedig csak növekedett - többek közt ezért sem akarnak a szkopjei kormányok azóta sem újabb népszámlálást az országban. Az eredmények térképén jól látszik, hogy bár mindenhol 30-45 százalék között volt a részvétel és egyetlen választóökörzetben sem volt az igenek aránya 70 százalék alatt, a nyugati, albán többségű vidéken jóval lelkesebbek voltak a szavazók. Többen is mentek el szavazni, és az igenek aránya helyenként hajszálnyira közelítette a 100 százalékot. A középső és keleti, macedónabb választókörzetekben nem volt ennyire elsöprő a lelkesedés a nyugati integráció és az Észak-Macedónia név iránt.

Az 50 százalékos érvényesség ugyan összességében nem volt meg, de mivel a népszavazás nem kötelező erejű, csak véleménynyilvánító volt, a macedón kormány tulajdonképpen azt csinál mostantól, amit csak akar. Várhatóan kezdeményezni fogják, a szkopjei parlament pedig meg fogja szavazni azt az alkotmánymódosítást, ami ratifikálja a görögökkel kötött megállapodást, és ebben támogatni fogják őket a Putyin balkáni kavarásának megálljt parancsolni vágyó nyugati országok is.

Amikor 2016-ban a VMRO-DPMNE elvesztette a választásokat, utána az erőszaktól sem riadtak vissza, többek közt a parlamentben is balhéztak a párt szélsőségesebb hívei. Bár a párt ereje (ha nem is a támogatása) azóta gyengült, akár most is dönthetnek úgy, hogy megpróbálnak mindent az egyébként is gyenge lábakon álló népszavazási eredmény ilyen-olyan módon megtámadására, a nyugati integráció akadályozására. Egy olyan régióban, ahol évtizedeket tudtak vitatkozni azon, hogy egy országot lehet-e egyáltalán Macedóniának hívni, nem lehetetlen küldetés a káosz fenntartása, különösen ha a háttérben nagyhatalmú, sötét erők kavarnak.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.