A 2019-es ukrán választásokig csak romlani fog a magyar-ukrán viszony

„Tehát célszerű ezt nem nyilvánossá tenni, nagyon figyelni, hogy melyik útlevelet a határon (...) az ukrán határon csak az ukrán útlevél (...)”

Többek között ez a mondatfoszlány hallható  beregszászi magyar konzulátuson készült rejtett kamerás videóban, amin kárpátaljai magyarok, feltehetően ukrán állampolgárok tesznek magyar állampolgársági esküt.

A felvételen hallható magyar tisztviselő nem véletlenül figyelmezteti a frissen felesküdött magyarokat. Ukrajna hivatalosan nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az eltitkolásáért 2012 óta pénzbüntetés járhat. A rejtett kamerás felvételek nyilvánosságra kerülése után egyenesen hazaárulásért vinné bíróság elé a videón magyar állampolgársági esküt tevő kárpátaljai magyarokat az ukrán ügyészség, bár ez kommunikációs fogásnak tűnik, jogi realitása szerencsére nincs.

A videó nyilvános bemutatásával, és a felvételen szereplő magyar konzul kiutasításával minden korábbinál mélyebbre jutott az oktatási törvény körül elmérgesedő ukrán-magyar viszony, és újra felszínre kerültek a magyar kettős állampolgársági program ellenmondásai is.

Nem kérdezhetnek az ukránoktól, nehogy lebukjanak az ügyfelek

Az, hogy Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot, már a program elejétől problémákat okozott. Az állampolgárnak jelentkezők átvilágítása a magyar elhárítás feladata. Ennek normál esetben része tájékozódni a nemzeti hatóságoktól, hogy mit tudnak az illetőről. Csakhogy a magyar hatóságok nem kereshették meg mondjuk az ukrán rendőrséget, hogy a ukrán-magyar kettős állampolgárnak jelentkező személyekről mit tudnak, hiszen ezzel azonnal „lebuktatták” volna az ukrán törvények szerint legalább is ingoványos talajon járó, magyar állampolgárságot igénylő járó kárpátaljaiakat.

Ez is hozzájárulhatott (a magyar hatóságok korrupciója és a polgárháborús Ukrajna gyatra közbiztonsági helyzete mellett), hogy az ukrán maffia rátelepedett a magyar programra, és egy csomó olyan ember kapott magyar állampolgárságot, akinek nem kellett volna. Utoljára éppen idén nyáron tartóztatott le Kassán a szlovák rendőrség egy súlyos bűncselekményekkel vádolt ukrán férfit, aki még 2012-ben szerezte meg a magyar állampolgárságot. Májusban a Direkt36 írta meg, hogy az Egyesült Államok már a magyar vízummentesség eltörlését fontolgatja például éppen az ukrán útlevélcsalások miatt.

Az ukrán titkosszolgálat ráállt a magyarokra

Egy jelenleg is állományban lévő, vélhetően beépített ukrán határőr készítette a rejtett kamerás videófelvételt az állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson

- így idézte az Index a Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót a szeptemberben nyilvánosságra került videofelvétellel kapocslatban. Az „állományban lévő”, „beépített határőr” említése, egyértelműen arra utal, hogy az ukrán titkosszolgálat áll a magyar eskütétléről készült klip elkészítése mögött.

Az, hogy az ukránok simán be tudtak juttatni valakit, hogy felvegye az eskütételt, ez nagyon nagy baj. Itt egy ukrán titkosszolgálati kötődésű figura láthatóan átment a rendszeren, maga is megkapta a magyar állampolgárságot. Ez egy óriási biztonsági rést mutat. Az ukrán szolgálatok háborús viszonyok között és harci fokozatban dolgoznak, a magyar szolgálatoknak pedig fel kell venniük a tempót. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata a »kolóniavédelem«, pont azért vannak ott például a beregszászi konzulátuson is, hogy ilyen ne történhessen meg.

Ezt a titkosszolgálati viszonyokat jól ismerő szakember mondta a 444-nek. Szerinte a felvétel nyilvánosságra kerülése után sürgősen át kell tekinteni nem csak a beregszászi, de az ungvári főkonzulátus és kijevi nagykövetség biztosítását is.

A rejtett kamerás akció ráadásul nem egyszeri húzás, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ukrán hatóságok, köztük a titkosszolgálat is szabad kezet kapott a nyomásgyakorlásra.  A magyarokkal szembeni barátságtalan húzás lehet, ha az ukránok katonai bázis létesítenek (nyitnak újra) Kárpátalján, márpedig tavasz óta erről is megy a találgatás Ukrajnában.

Az ukrán választásokig biztosan egyre keményebb lesz

Az ukrán politika, nyilván a hazai közönséget szem előtt tartva, megpróbált úgy csinálni, mintha a beregszászi videó előzmény nélküli lenne, pedig a dolog hibátlanul beillik az oktatási törvény körül kirobbant ukrán-magyar konfliktusba.

Ukrajnában tavaly szeptemberben fogadták el az oktatási törvényt, ami hátrányosan érinti a Kárpátalján élő magyar kisebbséget. A törvény egyébként nem kifejezetten a magyar, sokkal inkább az orosz kisebbség kárára akarja erősíteni az ukrán nyelvhasználatot az iskolákban, de a kárpátaljai magyar gyerekeknek nyilván semmit sem segít, hogy járulékos veszteségként kerülnek a konfliktusba. A magyar kormány a törvény elfogadása után egyre keményebben kezdte követelni a visszavonását, mára pedig Ukrajna NATO- és EU-közeledését is blokkolják a magyarok az oktatási törvény miatt.

Ezzel párhuzamosan az ukrán politika egyre inkább kampányüzemmódra áll át a 2019-es választások előtt. Mivel Ukrajna keleten továbbra is fegyveres konfliktusban áll Oroszországgal, illetve az ott élő oroszbarát szakadárokkal, ezért a választásokig elképzelhetetlen bármilyen gesztus a kisebbségek felé. (Megint csak nem a magyar kisebbség ennek a címzettje, hanem az orosz, de ez az ott élő magyarok szempontjából nem teszi elviselhetőbbé a helyzetet.)

Az ukrán külügyminiszter-helyettes hétvégén már arra utalt, hogy Ukrajna számára elfogadhatatlan az új magyar nagykövetjelölt személye, október elején pedig a a parlament elfogadta a nyelvtörvény módosítását, ami megint csak kedvezőtlenül érintheti a magyar kisebbséget.

Kijevben ráadásul tényleg azt gondolják, hogy a magyar kormány az orosz megbízásából akadályozza az ország NATO- és EU-közeledését, ezt pedig még valószínűtlenebbé teszi, hogy csillapodjanak a kedélyek. Ukrajnában arra számítottak, hogy a magyar választások után, főleg a Fidesz újabb kétharmados győzelme, és az őket jobbról előzni próbáló Jobbik szétesése miatt, hogy a magyarok vissza fognak venni, és békülékenyebbek lesznek az ukránokkal, de nem ez történt.

A kijevi politikai mozgásokat ismerő forrásunk arról is beszélt, hogy még az állampolgársági törvény szigorítása is benne lehet a pakliban. Itt megint hasonló a helyzet, mint a nyelvtörvénynél: ha az ukrán állam egy törvénymódosítással meg akarná vonni az ukrán állampolgárságot azoktól, akik más állampolgársággal is rendelkeznek, az elsősorban az országban élő orosz kisebbség ellen irányulna, de ugyanúgy, ahogy az oktatási törvénynél, a kárpátaljai magyarok is meginnák a levét, még ha nem is ők lennének az intézkedés fő célpontjai.

Míg oktatási törvény miatti konfliktus kirobbanása érthető és logikusnak nevezhető az adott helyzetben, a magyar diplomácia követett el feleslegesnek tűnő hibákat is. Egy NATO-tagállamoknak küldött levélben a magyarok például bukott államnak nevezték Ukrajnát, ami Kijevben nem aratott nagy sikert, ahogy az sem, hogy a magyarok kárpátaljai fejlesztésért felelős miniszteri biztost neveztek ki a nyáron.

Kicsit jobb lehet, sokkal nem

Miközben a 2019-es ukrán választások eredményétől függően lehet a Kárpátalján élő magyar kisebbség szempontjai érzékenyebb vezetés Kijevben, és lehet, hogy Julia Tyimonsenkóval jobban szót tudna érteni a magyar kormány, mint Petro Poroshenko jelenlegi elnökkel, a két ország viszonyát alapvetően meghatározó dinamikák nem fognak megváltozni.

Ukrajna évtizedeken át létezett a Szovjetunió részeként, majd a rendszerváltás után Oroszország árnyékában, 2014 óta pedig fegyveres konfliktus van a két ország között. Ukrajnában emiatt minden komolyan vehető politikai erő nacionalista pályán van, senki sem engedheti meg magának, hogy nyelvi kérdésekben engedményeket tegyen a kisebbségeknek általában, hiszen az oroszbarát lépésnek tűnne, és belpolitikai szempontból a magyarok felé is nehéz nyitni, különösen, amikor Kijevből úgy tűnik, mintha Budapest Moszkva keze alá dolgozna. Pedig elvi lehetőség van a helyzet rendezésére, az oktatási törvény kivételeket biztosíthat az EU-s nyelveknek, így csökkenthetnék az orosz nyelvhasználatot, miközben békén hagyhatnák a kárpátaljaiakat, de nem látszik, hogy Kijevben hajlandóak lennének ebbe az irányba indulni.

A magyar kormánynak pedig nincs túl sok eszköze a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeinek képviseletére. Amíg Kelet-Ukrajnában folytatódik a konfliktus Oroszországgal, addig a nyugati világot szinte csak ez az ügy érdekli, és senki sem gyakorolna nyomást az ukránokra a kárpátaljaiak érdekében. Ukrajna NATO-közeledésének blokkolásával a magyaroknak sikerült ugyan külföld figyelmét érdemben felhívnia a kárpátaljaiak ügyére, de közben pont ugyanez a lépés mutatta Orbánékat Putyin szövetségesének az ukránok szemében, ami szinte lehetetlenné teszi a kompromisszumot. Jól mutatja a helyzet kilátástalanságát, hogy Jens Soltenberg NATO főtitkár éppen október elején beszélt arról, hogy a magyaroknak és az ukránoknak egymás között kell megoldaniuk a konfliktusukat, nem nagyon mutatkozott hajlandóság, hogy kívülről avatkozzanak be a magyarok oldalán.