A Bankszövetség nagyon óvatosan, de felhívja a kormány figyelmét, hogy megtakarítás nélkül nincs gazdasági fejlődés

„A felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet” - kezdi keddi nyilatkozatát a Bankszövetség, a hazai bankok érdekképviseleti szerve.

A Bankszövetség a lakástakarékpénztári rendszer e héten történt felszámolására és a nyáron bejelentett, januártól hatályba lépő cafeteriarendszer átalakítása miatt szólalt meg. (2019 januárjától tulajdonképpen a SZÉP-kártyán kívül az összes - pl. egészségbiztosítási, diákhitelvisszafizetési, stb. - juttatásnak úgy változik meg az adózása, hogy azt nem éri majd meg adni.)

A Bankszövetség azt írja, a lakossági megtakarítások rendkívül fontosak ahhoz, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás a magyar társadalomban, illetve fennmaradjon a megtakarítás szintje:

„A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene.”

Ezért a Bankszövetség azt kéri a kormánytól, hogy a cafeteria-rendszer kivéreztetését állítsa le:

„A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.”

A lakástakarékpénztári rendszerrel kapcsolatban a Bankszövetség felhívja a figyelmet annak pozitíviumaira:

több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez.

A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait

Ezért a Bankszövetség arra kéri a kormány, a kivezetett forma helyébe 

„szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.”

A kormányzat különösebben részletesen nem indokolta, miért kellett hirtelen megszüntetni a több millió magyar állampolgár által már igénybe vett takarékossági formát.

A beterjesztő Bánki Erik a Parlamentben azzal indokolt, hogy a lakástakarékpénztári befizetésekkel csak a bankok jártak jól, „60 milliárdos” extra profitot szereztek, és a támogatásból nem épültek lakások. Hiába érdeklődött az ellenzék a részletekről, az állítások megalapozottságáról, többet nem árultak el a Fidesz-KDNP képviselői. 

A Hvg emlékeztet arra, a Bankszövetség legnagyobb tagja, az OTP elnöke, Csányi Sándor pár órával a közlemény megjelenése előtt még azt nyilatkozta a lapnak, nem lát problémát a takarékpénztárak felszámolásában, de egyébként meccsen volt tegnap. Orbán Viktor miniszterelnökkel egyébként. (Bankszövetség/Hvg)