Kedden vette először napirendjére az Általános Ügyek Tanácsa a magyar kormány elleni 7-es cikk szerinti eljárást, ami a Sargentini-jelentés elfogadásából következett. 

Ebben a tanácsi formációban az EU-s ügyekért felelős miniszterek vagy helyetteseik tárgyalnak. Várhatóan még hosszú hónapokig ebben a körben lesz szó a magyar jogállamiság helyzetéről. 

Szokatlan magyar diplomáciai húzás: két államtitkárt küldtek a tanácsterembe

Magyarországot Takács Szabolcs és Varga Judit EU-ügyi államtitkárok képviselték. A 28 tagállam közül csak a magyar kormány küldött két embert az ülésre, a többieknek elegendő volt egy politikus részvétele, még a lengyeleknek is, pedig ők igazi céltáblái voltak a vita egy részének. A magyarok az ülésnek kifejezetten erre a részére duplázták meg a részvételüket, mert amikor a Brexitről volt szó, akkor csak Takács Szabolcs ült az asztalnál.

Eljárásrendi vitának indult, de a svédek és a franciák szóltak, hogy aggódnak

A magyar téma kedden még főleg technikai szinten jött elő, és a hivatalos program csak annyi lett volna, hogy a soros osztrák elnökség nevében Gernot Blümel EU-ügyi miniszter elmondja, hogyan tervezik a magyar helyzet megvitatását. Azt javasolta, hogy mivel a Sargentini-jelentést már ismerik, ezért most a magyar kormány fog írásban reagálni az ott felvetett problémákra. A két magyar államtitkár megerősítette, hogy készül ilyen szöveg.

Kifejezetten a magyar demokrácia állapotáról csak két résztvevő beszélt. Nathalie Loiseau EU-s ügyekért felelős francia miniszter, és Ann Linde, a svéd EU-ügyi és kereskedelmi miniszter. Információink szerint mindketten arról beszéltek, hogy aggasztó, ami Magyarországon történik.

A magyarok, a litvánok és a britek örülnek, ha nem megy oda EP-képviselő

Komolyabb vita arról alakult ki, hogy engedjenek-e az Európai Parlament kérésének, hogy az EP is küldhessen embert a Magyarországról szóló vitákra ebbe a tanácsba. A kérést Antonio Tajani EP-elnök nyújtotta be, azon az alapon, hogy mivel a parlament indította az eljárást, ezért logikus, hogy érvelhessenek is a vitában, illetve első kézből követhessék a fejleményeket. A Tanács jogi osztálya azonban arra jutott, hogy nem szabad beengedni a parlament emberét ebbe a klubba, mert az sértené az intézmények közti feladatmegosztás szabályait. A Bizottság emberei mindig ott lehetnek a tanácsi vitákon, de a Parlament emberei sosem.

Az itt következő vita valamelyest sejteti, hogy mely tagállamok lesznek várhatóan keményebbek Magyarországgal szemben az eljárásban, mert amelyik ország ennek ellenére is támogatta az EP képviselőinek meghívását, az inkább a magyar kormány elleni érvek felhangosításában lehet érdekelt. 

Georgiosz Katrugkalosz görög miniszterhelyettes azt mondta, hogy szerinte mindenképpen meg kell hallgatniuk a parlament képviselőjét, lehetőség szerint a jelentés szerzőjét. A belga, a dán, a holland, a német és a spanyol kormányok képviselői azt javasolták, hogy találjanak ki valami kreatív megoldást a parlament bevonására: ha a jog nem engedi, hogy hivatalos résztvevők legyenek a tanácsüléseken, akkor a magyar ügyben legyen valamilyen különleges státusuk. Két ország képviselője viszont amellett érvelt, hogy a parlamentnek itt nem osztottak lapot: Albinas Zananavicius litván külügyminiszter-helyettes és Martin Callanan brit kilépésügyi miniszter.

Az Európai Bizottság részéről részt vett az ülésen Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke. Ő felszólalt már a Sargentini-jelentés parlamenti vitáján is, és akkor egyetértett a jelentésben foglaltakkal. Kedden megígérte, hogy tényszerű összefoglalót készít majd arról, hogy milyen kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban Magyarország ellen, amit a magyar kormány érveivel együtt olvashatnak majd a következő tanácskozás előtt a miniszterek. 

Ezt honfitársa, Stef Blok holland külügyminiszter külön üdvözölte. A dán külügyminiszter, Anders Samuelsen azt mondta, hogy jó lenne, ha a Bizottság nem csak összeszedné az eljárásokat, hanem alaposan értékelné a Sargentini-jelentésben foglalt állításokat is. A francia kormány képviselője szerint is szükség lenne egy ilyen értékelésre. A görög miniszterhelyettes ekkor közbelépett, hogy csak az ne legyen a vége, hogy a parlament helyett a bizottság álláspontja lesz a meghatározó a vitában. Timmermans mindenkit megnyugtatott, hogy ők semmit sem intéznek a parlament nevében vagy helyett, és amúgy szerinte is meg kellene hívni valamilyen formában a parlament képviselőjét a következő, immár érdemi vitára.

A magyarok közölték, hogy szerintük semmi szükség meghívni a parlament emberét, mert a szavazást megelőző vitán már mindenki részletesen elmondhatta a véleményét onnan, felesleges újra megismételtetni az elhangzottakat. Hozzátették, hogy a magyar kormány teljesen elkötelezett az EU-s értékek iránt. Információink szerint arról nem szóltak, hogy a magyar kormány a tanácskozás másnapján bejelenti majd, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mert szerintük elcsalták a szavazást az EP-ben, és így nem is érvényes a hetes cikkely elindítása. Ehelyett a luxemburgi ülésen teljes együttműködést ígértek az eljárás végigvitelében.

A vita végén az osztrák Gernot Blümel kiosztotta a feladatokat: Timmermans összeszedi az eljárásokat, Takács és Varga küldik a magyar kormány véleményét a Sargentini-jelentésről, a többiek pedig ezek ismertében novemberben már tartalmi ügyekről is vitatkozhatnak majd.

Ilyesmi hangulata lesz a folytatásnak

Ugyanezen az ülésen már harmadik körben vitatták meg a résztvevők a lengyel helyzetet. Lengyelországgal szemben tavaly novemberben az Európai Bizottság indított eljárást a 7-es cikkely alapján. 

A keddi vitában a legtöbben arról beszéltek, hogy a helyzet egyre rosszabb, mert megkezdték a lengyel legfelsőbb bíróság új tagjainak kinevezését, holott az EU-s intézmények és a lengyel bírák is azt kérték, hogy addig ne legyenek új bírák, amíg az EU bírósága el nem dönti, hogy az előző bírák kényszernyugdíjazásáról szóló törvény EU-kompatibilis-e. Timmermans külön aggódott, hogy egyre több EU-s ország nem fogadja el a lengyel elfogató parancsokat, mert megkérdőjelezhető a lengyel bíróságok legitimitása (eddig Spanyolországból, Hollandiából és Írországból jött ilyen jelzés).

Konrad Szymanski EU-ügyi államtitkár azzal védekezett, hogy nincs törvényi lehetőség az új bírák kinevezésének halogatására, de azt is hozzátette, hogy senki sincs még kinevezne, mert egyelőre csak az állásinterjúknál tartanak.

A vitában 13 ország is kifejezte, hogy aggódnak a jogállamiság lengyelországi leépülése miatt, nem tetszik nekik az új bírák toborzása. Egyetlen ország képviselője sem szólalt fel Lengyelország mellett, így most a magyarok sem. A kritikusok szószólói - ugyanúgy mint a magyarok ügyében - a svéd és a francia kormány képviselői voltak. 

A belga, dán, francia, holland, ír,luxemburgi és a német kormány emberei külön hozzászólásokban kritizálták a lengyel kormányt az új bírák kinevezései miatt, míg a belga, finn, francia, görög svéd, holland, német, luxemburgi, spanyol és szlovén  kormányok képviselői azt javasolták, hogy decemberben tartsanak egy újabb meghallgatást, ahol keresztkérdéseket tehetnek fel a lengyel kormány képviselőjének. Ilyen meghallgatásból júniusban és szeptemberben is volt már egy. Szymanski szerint inkább ezzel kellene megvárni az EU bíróságának az ítéletét. A spanyol EU-ügyi államtitkár, Luis Marco viszont azt mondta, hogy tovább kellene haladni az eljárásban egy következő fázisba, amiből már szankció is következhet.  

A lengyel ügy azért érdekes magyar szempontból, mert itt látható, hogy nagyjából mi vár a magyar kormányra is, amikor az eljárás tovább halad. A 7-es cikkely ezen szakaszában leginkább politikai nyomásgyakorlásra, kellemetlenkedő vitákra lehet számítani, zárt ajtók mögött.