Bírósági vezetők levelet írtak a bíróknak, hogy ne hagyják a széthúzást, miután egy lemondott kollégájuk elmondta, a NER hogyan tartja nyomás alatt a bírókat

Kedden a Válasz Online lehozott egy interjút egy korábbi bíróval, aki szerint Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás.

Nem kellett sok idő, a Legfőbb Ügyészség máris reagált: ez nem igaz, például az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda „komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást”.

Sőt, a Válasz Online azt írja, hogy öt – vélhetően Handó Tünde pártján álló – kelet-magyarországi bírósági vezető 24 órán belül levélben (pdf) tudatta a bírókkal: a fizetésemelés 2020-tól csak lehetőség, „de még nem eredmény”, tehát felszólítják a kollégákat, hogy ne hagyják, hogy „az egyénieskedés és a széthúzás mételye miatt ne tudjanak élni” a „talán soha vissza nem térő alkalommal”.Keviczki István már az interjúban is arról beszélt, hogy épp ez az egyik dolog, amivel nyomás alatt tartják a bírókat: „Úgy tapasztaltam, sokan azt gondolják, öncélú háború, a tanács tagjai mondjanak le, legyen béke végre, mindegy, kinek van igaza, mert rossz fényt vet a szervezetre és rossz hatással lehet a bírói életpályamodellre.”

A február 5-i keltezésű levél végén egyébként ugyanaz a Wass Albert-idézet áll, amivel az újrainduló Magyar Nemzet véleménycikke indult: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.”