Szaúd-Arábia tagadja, hogy közük lenne Jeff Bezos meztelen fotóinak ellopásához

Pillanatok alatt a világpolitikai színtérre keveredett át Jeff Bezos megzsarolásának ügye. A héten az Amazon tulajdonosa és egyben a világ leggazdagabb embere egy blogposztban jelentette be, hogy egy ismert amerikai pletykalap ügyvédei azzal zsarolták meg, hogy ha nem állítja le a velük szemben indított vizsgálatot, akkor nyilvánosságra hozzák azokat a Bezosról készült meztelen fotókat, melyek a birtokukba jutottak. 

A sztori, hogy a világ leggazdagabb emberét a farkáról készült fotókkal zsarolja az a lap, amelyik korábban azt is megírta, hogy megcsalta a feleségét, és ami miatt végül Bezos és felesége gyorsan be is jelentették, hogy elválnak, nyilván önmagában is nagy érdeklődésre tartana számot. De ebben az esetben rögtön bejöttek a politikai szálak: a Bezost betámadó lap a National Enquirer, melynek tulajdonosa Donald Trump amerikai elnök jóbarátja és támogatója, David Pecker.

Fotó: JIM WATSON/AFP

Visszatérő felvetés szerint a National Enquirer volt az, amely a kampány során jó pénzért megvásárolta, majd pedig eldugta egy fiókba azoknak a nőknek a sztorijait, akiknek viszonya lehetett Trumppal. Ezenkívül Trump közismerten ki nem állhatja Bezost, és tovább bonyolítja a dolgokat, hogy Bezos tulajdonában van az egyik legjelentősebb amerikai politikai sajtótermék, a Washington Post. 

És akkor még ehhez jön a világpolitikai szál. A National Enquirer már az első, csak a megcsalásról szóló cikkében tett közzé Bezostól és szeretőjétől származó üzenetváltásokat, és Bezos akkor felbérelt egy biztonsági elemzőt, hogy kiderítse, hogyan keveredhettek ki az üzenetei. A lapot kiadó vállalat pedig ettől gurult be, és ügyvédjeik egyre hevesebb levelekben kezdték el fenyegetni Bezost, hogy a Washington Post ne hozza nyilvánosságra, amit feltárt a vizsgálat. A jogi fenyegetőzés mellett ekkor hangzott el a meztelen fotókra vonatkozó fenyegetés is.

Bezos azonban inkább kirakta az egész levelezést a blogjára, elszabadítva a napok óta tartó őrületet. Közben a biztonsági tanácsadója, Gavin de Becker egy tévéinterjúban azt is elejtette, hogy szerinte nem feltörték Bezos telefonját, hanem elképzelhető, hogy egy kormányszerv egyszerűen elfogta az üzeneteit, és ez került aztán a bulvárlaphoz. Innen pedig már tényleg nem volt megállás az őrület hullámvasútján. 

David Pecker a baloldalon, 2010-benFotó: JOE KOHEN/AFP

Egyrészt mert ha ez igaz, akkor joggal merülne fel bárkiben a kérdés, hogy mekkora biztonságban lehetnek az üzenetváltásai, ha még a világ leggazdagabb emberének üzenetei is így kiköthetnek egy bulvárlapnál. Másrészt mert azonnal heves találgatás indult be, hogy vajon melyik kormányszervről lehet szó. 

A dolgot tovább bonyolította, hogy az egykori NSA-tisztből lett biztonságpolitikai elemző, John R. Schindler már arról írt az Observerben, hogy egyáltalán nem is biztos, hogy ez amerikai kormányszerv lehetett. Ahhoz ugyanis, hogy az NSA vagy az FBI hozzájuthasson Bezos üzeneteihez, bírósági felhatalmazás és valamiféle bűncselekmény gyanúja kéne, ráadásul az se jellemző, hogy ezektől a szervektől bulvárlapokhoz szivárogna tovább a megszerzett információ, írja Schindler, aki azzal kevéssé számol, hogy egy törvénytelen amerikai akció is állhat akár a háttérben. 

Szerinte ehelyett érdemes lehet azoknak a külföldi titkosszolgálatoknak a környékén is körbenézni, melyekről tudni lehet, hogy figyelnek amerikai állampolgárokat és rendelkeznek a szükséges technológiával is. Illeszkedve a kor hangulatához, Schindler bedobja Moszkvát és Pekinget is, mint akiknek meglehetett az indokuk és az eszközük is ehhez az akcióhoz, de aztán nem veszteget sok időt ezeknek az érveknek a kibontására, mert inkább rátér Szaúd-Arábiára. 

A szaúdiak felvetése mellett több dolog is szól szerinte: egyrészt Bezos lapjának, a Washington Postnak volt újságírója Jamal Khashoggi, akit minden jel szerint a szaúdi koronaherceg utasítására gyilkolhattak meg tavaly Isztambulban. Ráadásul híressé vált blogposztjában Bezos is bedobta a szaúdi szálat, amikor arról írt, hogy Peckernek különösen fájtak a Washington Post szaúdi cikkei a közelmúltból, mivel voltak üzleti érdekeltségei az olajmonarchiában, és ezeknek ártottak ezek az írások. 

Schindler kitér arra is, hogy az izraeli hírszerzéssel szoros kapcsolatban álló szaúdiak éppen 2017-ben vásároltak meg egy izraeli technológiát, mellyel telefonok tartalmát lehet lelopni, ez pedig szintén feléjük terelte a gyanút.

Ugyan Bezos képeinek ellopásáról egyelőre nagyon kevés konkrétumot tudni, de a felfokozott nemzetközi hangulatot jelzi, hogy a szaúdiak már vissza is utasították a felmerülő híreszteléseket. Szaúd-Arábia külügyminisztere, Adel Al-Jubeir ugyanis egy amerikai csatornának nyilatkozva elmondta, hogy az egész sztori számára úgy hangzik, mint egy szappanopera, és hogy ez csak a két fél ügye, nekik semmi közük hozzá.