Magyarországon járt pénteken a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) korrupcióellenes testülete, és magas rangú magyar hivatalnokokkal találkozott. Ezek után 

közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak javaslatait.

Tavaly novemberben futott végig a magyar médián a hír, hogy Fehéroroszország mellett csak Magyarország nem engedélyezte, hogy az ET-n belül megalakult Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) közzétegye országértékelését.

Mivel a GRECO ajánlásait Magyarország nem veszi figyelembe, ezért eljárás folyik ellenünk, ennek volt része a mai látogatás, amely elsősorban a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek munkáját érintő korrupciós kockázatokra fókuszált. Trócsányi László igazságügyi miniszter beteget jelentett, de az ET szakértői több más vezető tisztviselő mellett találkoztak Polt Péter legfőbb ügyésszel, Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárral és Fatalin Judittal, az Országos Bírói Tanács elnökével.

A GRECO küldöttsége megköszönte az új információkat, és üdvözölte, hogy a magyar hatóságok újra ígéretet tettek az ajánlásaik figyelembe vételére. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a négy évvel ezelőtti nagy jelentésük ajánlásai közül alig alkalmazták valamennyit. A GRECO 2017 óta folytat eljárást emiatt Magyarország ellen, és 2018-ban azt állapította meg, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések „általánosan elégtelenek”.

Hogy milyen ajánlásokat szeretnének viszontlátni a magyar jogrendben?

• Átláthatóságot és több konzultációt a törvényhozási folyamatban.
• A lobbitevékenység szabályozását és a képviselői összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatalát.
• Az Országos Bírói Hivatal (OBH) hatásköreinek korlátozását a kinevezésekben és a bírók áthelyezésében.
• A bírók és ügyészek mentelmi jogának korlátozását.
• Szigorú szabályozást minden olyan esetben, amikor ügyészektől akarnak elvenni ügyeket.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a találkozójukról kiadott közleményben azt emeli ki, hogy a GRECO vizsgálja az OBH elnöke, vagyis Handó Tünde és a vele nyílt konfliktusban álló OBT közötti hatáskörmegosztást és együttműködést. Emlékeztetnek rá, hogy „a GRECO szakértőinek 2015-ben megfogalmazott javaslatai egybecsengenek az Országos Bírói Tanács törvénymódosítási javaslatával is, amellyel a bírák és bírósági vezetők kinevezése kapcsán tovább korlátozná az OBH elnökének jogköreit. A 2015-ös jelentés egyértelműen fogalmazott: a kinevezések kapcsán a bírói tanácsnak kell a legvégső döntést kimondania, ugyanis az OBH elnökének – mint nem a bírák által választott egyszemélyi vezetőnek – kontroll nélkül gyakorolt jogkörei diszkrecionális döntései révén a részrehajlás lehetőségét vetítik előre.”

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek 47 tagja van, de nyitva áll bármelyik európai állam előtt, amelyik elfogadja a jogállamiság intézményét, és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Február elején megjelent nemzetközi médiakörképükben azt írták, hogy a magyar kormány uralja a média nagyját, a kevés független terméket akadályozzák, és kampányokkal hiteltelenítik.