Holnap parlamenti választás lesz Finnországban, ahol Európa oly sok országától eltérően nem azok lesznek a fő kérdések, hogy ki mennyire félti a demokráciáját egy wannabe-diktátortól vagy hogy ki mennyire fél a migránsinváziótól. Hanem az, hogy miképpen fenntarthatók a gyorsan öregedő ország bőkezű népjóléti intézményei. 

A legnagyobb esélyes finn Szociáldemokrata Párt szerint adóemeléssel. Ami persze nem meglepő válasz, csak nem szoktunk ilyesmit hallani egy kampány finisében.

„Erősíteni kell a jóléti társadalmat, ehhez pedig pénzre van szükség” - mondta Antti Rinne pártelnök és egykori szakszervezeti vezető a Reutersnek, és hozzátette: az adóemelés a finn társadalmon belüli egyenlőtlenségeket is segít csökkenteni. 

A baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) utoljára 1999-ben nyert általános választásokon, bár azóta különböző kormánykoalíciók tagja volt. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a népszerűsége 19 százalékos - jelentette csütörtökön a Yle közszolgálati médium. A jelenlegi jobbközép kormány politikája megnyirbálta a társadalom kevésbé privilegizált csoportjai, így a nyugdíjasok, gyermekes családok, diákok és munkanélküliek jövedelmét - érvelt Rinne. 

Juha Sipila centrista kormányfő a 2015. évi parlamenti választások óta megakadályozta Finnország további eladósodását, amivel sikerült a 2015-ig tartó hároméves recesszióból kihúznia az országot, és tavaly tíz év óta először sikerült csökkentenie a magas államadósságot. 

Ha a szociáldemokraták győznek vasárnap, Rinnének valamelyik vetélytársával - a választási programját felelőtlennek nevező Petteri Orpo pénzügyminiszter Nemzeti Szövetségével vagy Sipila Centrumpárjával - kell koalícióra lépnie. 

Rinne kizárta a koalíciót a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Jussi Halla-alo vezette A Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) párttal. A populista-nacionalista formáció népszerűsége növekszik, a legutóbbi felmérések szerint 16 százalékkal másodikok, nem kis részben 

a választás másik fő témája, a klímaváltozás megoldása iránt kevésbé lelkes szavazókat megszólítva.

A mintegy 4,5 millió választásra jogosult polgár vasárnap 19 politikai pártra és mozgalomra adhatja le voksát. A szavazásra jogosultak 36 százaléka már az előzetes szavazáson voksolt, az első eredményeket a 19 órai urnazárás után hozzák nyilvánosságra. Július 1-jétől Finnország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. (AP, MTI)