Prémium kategóriás éttermet nyitott az MNB alapítványa az egykori Várkert Kaszinó felújított épületében

  • „Miyazaki marha és aranygaluska két személyre” (Travelo)
  • „Új versenytársat kaptak a budapesti prémium éttermek” (Origo)
  • „Ybl Miklós fia inspirálta a Duna-part legújabb prémium éttermét” (Marie Claire)
  • „Reggelik, főúri vacsorák és házias aranygaluska Ybl Miklós egykori szivattyúgépházában” (WLB)
  • „Különleges étterem nyílt Budapesten egy több mint 140 éves épületben” (Blikk)

Rég pezsdült akkorát a budapesti fine dining szcéna, mint mióta megnyitott a magát „letisztult, mégis bohém, tradicionális, mégis modern” helyként hirdető Felix Étterem. 

Felixnek nem csak jó sajtója van, de erős szakmai hátszele is: séfnek a fővárosi gasztroéletben ismert Kovács Árpádot szerződtették, aki korábban a Pierrot, a Vár a Speiz és a 21 szakácsa volt.

Az ötletgazda  - ahogy Száraz István lapja fogalmaz - nem más mint Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa, több budapesti szórakozóhelye megálmodója, az uniós támogatásból létesült sörfőzdében családilag is érdekelt Pintér Máté. Az ötlet pedig: egy luxusétterem a város egyik legpatinásabb épületében. 

A helyszín az Ybl Vízház a budai rakpart felett, amit a Várkert Bazárhoz hasonlóan Ybl Miklós tervezett még 1872-ben, és amit az MNB-féle Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) három éve 10,5 millió euróért, azaz bő 3 milliárd forintért vásárolt meg. 

A neoreneszánsz stílusú szivattyúház eredetileg a Királyi Palota vízellátásáért felelt, később kávéházként, és zenepavilonként használták, a kommunista évtizedekben aztán teljesen lerohadt. 1992-ben renoválták, innentől működött Várkert Kaszinóként, 2008 után Várkert Palota néven rendezvényhelyszínként használták alkalmanként, de többnyire üresen tengődött. 2016-ban csapott le rá az MNB alapítványa, így nézett ki akkor kívülről:

Várkert Kaszinó, 2016Fotó: Wikimedia

2017 januárjától kezdve újították meg, az elmúlt egy évben - Budai Kreatív Ház néven - elsősorban kulturális és családi programok helyszíne volt. Az egykori kazánterem és a pinceszint boltozott helyiségében is kiállítótereket hoztak létre, Ybl Miklós a terasz alatti süllyesztett udvarrészen egy emlékművet kapott, az emeleten pedig egy szalont alakítottak ki. 

Az első kiállítást a gigantikus Fradi-sasról ismert Szőke Gábor Miklós szobrászművész rendezte, aki készített is egy tekintélyes oroszlánszobrot az üvegfalakkal körbeölelt loggia előtti terasz mellé:

Fotó: Botos Tamás / 444

A felújítási munkálatokra eredetileg 600 millió forintot szánt a tulajdonos alapítvány, aztán ez időközben 3 millió euróig, közel 1 milliárd forintig kúszott fel

Tavaly tavasszal a kormánypárti lapok (köztük az akkor még Matolcsy Ádám tulajdonolta Origo) is cikkeztek az épület átadásáról, de arról, hogy a felújítás jelentős része vendéglátó funkciót szolgál, nem esett szó. A sajtóbejáráson is csak kulturális és közösségi térként hirdették a megújult palotát:

Az épületben van múltja a vendéglátásnak, de étteremről az alapítvány által megfogalmazott eredeti tervek sem szóltak, legalábbis amikor megvették az épületet. 

"A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány tulajdonába kerül az Ybl Vízház évek óta üresen álló, elhanyagolt épülete, amely a tervek szerint tudományos konferenciák helyszíneként, kortárs képzőművészeti kiállító- és rendezvényközpontként újul meg" 

- indokolta meg három éve a vásárlást közleményében az alapítvány. 

Egy tavalyi PR-filmben ugyan megemlítették, hogy vendéglátó funkció is helyet kap az épületben, de épp csak érintőlegesen, mintha  egy apró helyes kis butikkávézó nyílna a nagyhírű kulturális központ oldalában.

A Felix április végi nyitóbulija óta viszont egyértelműen a vendéglátás lett az épület leghangsúlyosabb, de mindenképpen a leglátványosabb funkciója: a komplett terasz, az elegáns üvegfalakkal szegélyezett loggia, és az épület földszintjének frontja mind az étteremhez tartoznak, de egyes alkalmak idején zajlik kiszolgálás az emeleten is (ahol állítólag exkluzív tereket is kialakítottak különleges alkalmakra, de erről nem tudtunk megbizonyosodni, mert az emeletre nincs állandó bejárás.)

A PADI még 2017 végén összeolvadt a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvánnyal (PAGEO) és így jött létre a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO). Emiatt is lehet, hogy a nyitás óta főleg ázsiai tematikában rendeznek kiállításokat a vízház kiállítótereiben (Magyarok a selyemúton, Elbűvölő Sanghaj, Korea érintése), és ehhez idomulva eklektikus a Felix kínálata is: a klasszikus magyar konyhától (gulyás, aranygaluska) az egészen egzotikus távol-keleti ízekig (kamcsatkai rák, garnéla dumpling homár bisque-kel, japán wagyu) terjed a kínálat, de bretagne-i osztriga és ausztrál flank steak is kapható. 

És hogy kiknek ajánlják Felixet. Részlet a We Love Budapest PR-cikkéből:

„Persze nem előírás, hogy nercbundában érkezzenek a vendégek, hiszen éppen mellettünk bokavillantós farmerben szivarozott egy úr. Viszont mind a régi és az új kontrasztja, mind a vendéglátás stílusa, és ahogy később kiderült, a drága alapanyagok is nívós vendégkörre lettek formálva. FELIX egy olyan üzletember, aki elegáns, prémium kategóriás autóval jár, japán whiskyt iszik és langusztát vacsorázik, de hétvégén örömmel látogatja meg a nagyszüleit vidéken, hogy paprikás csirkét egyen velük vasárnap délben.”

A nagy PR-felhajtásból sehol nem derült ki, hogy pontosan ki üzemelteti az éttermet, ezért pénteken kénytelen voltam inni egyet a helyszínen (egy 1700 forintos Dúzsi roséfröccsöt), hátha a számla segít eligazodni. 

A cégadatbázis szerint az üzemeltető Vízház Gasztronómia Zrt. elődjét a házat felújító és működtető Vízház Zrt. vette át Hamvas Zoltántól, a Bocuse d’Or Akadémia elnökétől még tavaly nyár végén. 

Mindkét Vízház-cég annak az Optima Befektetési és Ingatlanfejlesztési Zrt.-nek a kezében van, amelyik az MNB-alapítványok vagyonát kezeli.  Az üzemeltető cég 5 milliós alaptőkével rendelkezik, és az Opten cégadatbázis legfrissebb adatai szerint 39 főt foglalkoztat.   

Fotó: Botos Tamás / 444

Az étlap illeszkedik a nercbundás-japánviszkis közönséghez, már a reggelik is elég borsos árban vannak (avokádós toast 2590, bundáskenyér 1990, zabkásák 1790), de persze egy fine dining étterem esetében ezen nincs miért meglepődni. 

A jogos kérdés inkább az, milyen célból nyit luxuséttermet egy közpénzből működő alapítvány, amelyet egyébként is gyakran ér a vád, hogy 100 milliárdos nagyságrendű vagyona jelentős részét a devizahitelesek kárára szerezte meg.

Az alapítvány vagyonát kezelő Optima kedd kora délután válaszolt kérdéseinkre. Azt írták, hogy 

„az étterem kialakítása megközelítőleg 110 millió forintból valósult meg”. Kiemelték, hogy a ház teljeskörű szerkezeti felújításon esett át, és felsorolták a házban idáig megrendezett kulturális eseményeket. 

„A vendéglátó-funkció mindig is az épület működésének része volt, kisebb megszakításokkal végig kísérte a ház több mint 100 éves történetét. Ezt hívtuk újra életre a vendéglátó-funkció újraindításával, mely a ház művészeti kiállításaival és rendezvényközpont funkciójával szoros összhangban működik” 

- indokolja még Felix születését az Optima. 

Nem ez az első étterem az MNB-alapítványok környékén, de ez tűnik az elsőnek, ahol az üzemeltetést is alapítványi tulajdonú cég végzi. Tavaly szeptemberben a Zsidai-csoport nyitott két éttermet az Úri utca 21. szám alatt található régi budai városházán, amit 2014-ben a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) vásárolt meg 1,85 milliárd forintért. Ott három hónap után aztán az alapítvány szerződést bontott az üzemeltetőkkel.

A PAIGEO honlapján 39 pontban sorolja tevékenységi köreit és céljait. Vendéglátás nincs köztük. 

A cikkben korábban tévesen állítottuk, hogy a Stand Gasztronómia Zrt.-t indulása óta a belvárosi Stand Éttermet üzemeltette, mert a Stand éttermet indulása óta a 4N Gasztronómia Kft. üzemeltette és üzemelteti. A hibáért az érintettek elnézését kérjük.