Mindkét oldal emelte a téteket az amerikai-iráni atompókerben

Vajon sikerül-e az Egyesült Államoknak háborút provokálnia Iránnal? Tenni tesz érte, az biztos:

Ha mindehhez hozzávesszük Irán keddi bejelentését arról, hogy egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan - az egyezmény többi aláírója szerint valós indok nélkül - felmondta az Iránnal 2015-ben kötött atomalkut, ők maguk is felfüggesztik bizonyos rendelkezései betartását, már kész is a recept egy újabb közel-keleti konfliktushoz.

Kezdjük Irán reakciójával, mert az is zavaros. Egyrészt, mint fent írtuk, részben felmondták az atomalkut - azt, hogy pontosan melyik részeket, azt még nem közölték, bár azt igen, hogy uránt is terveznek dúsítani, még ha ez szerintük nem is jelenti az alku teljes felmondását. Másrészt viszont azt is közölték, hogy a USS Abraham Lincoln átvezényléséről szóló bejelentést blöffnek tartják.

"A B-csapat újra akcióban: (egy hónappal korábbi) flottaműveleteket jelentenek be és »iráni fenyegetésekről« adnak ki figyelmeztetéseket. Ha az amerikaiak és klienseik nem érzik magukat biztonságban, az azért van, mert a régióban élők megvetik őket - ezen nem változtat, ha ezért Iránt hibáztatják" - írta Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a Twitteren. A flottamozgásokkal arra utalt, hogy a USS Abraham Lincolnt már egy hónappal az eheti bejelentés előtt a térségbe vezényelték egy NATO-művelet keretében.

Vagyis Irán úgy érezheti, hogy Trumpék csak blöffölnek, és most a tét emelésével próbálják kiugrasztani a nyulat a bokorból. Ez azonban kockázatos játék lehet, tekintettel arra, hogy milyen jelentős szerepe lehet a végső amerikai döntésben John Boltonnak, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának. Bolton évtizedek óta elkötelezett híve egy Irán elleni katonai akciónak, illetve George W. Bush kormányában az iraki beavatkozás egyik fő propagátora volt. Akkori tevékenysége nem sok jót ígér. 

Tony Blinken exdiplomata nemrégiben azt nyilatkozta róla a New Yorkernek, hogy Bolton rendszeresen manipulálja a hírszerzési értesüléseket, hogy igazolja saját elképzeléseit. "Ha még csak egyszer történt volna ilyen, de többször is előfordult, és mindig ugyanúgy: elfoglal egy álláspontot, aztán ha azt nem támasztják alá a hírszerzési értesülések, akkor kiszemezgeti belőle az ő elképzeléseit alátámasztó információmorzsákat, és háttérbe szorítja a hírszerzőket, akiktől az értesülés származik" - mondta.

Az amerikai illetékesek most valóban - valószínűleg izraeli forrásokból származó - "konkrét és hiteles" hírszerzési értesülésekre hivatkozva állítják, hogy Irán amerikaiak vagy szövetségeseik elleni támadásokra készül, de ezek miben létét nem részletezték. Bolton ezekre a jelentésekre hivatkozva jelentette ki, hogy bár "az Egyesült Államok nem keresi a háborút az iráni rezsimmel, teljes mértékben készen áll rá, hogy bármilyen támadásra válaszoljon" - mondta.

Ali Vaez, az International Crisis Group Irán-szakértője szerint épp ezek a megfogalmazások aggasztóak. "Az amerikai hadihajók jelenléte az öbölben nem szokatlan. A szokatlan a Trump-kormányzat harciassága Iránnal szemben" - mondta a Washington Postnak. Vaez még egy aggasztó dologra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, tudomása szerint semmilyen kommunikációs csatorna nincs nyitva az amerikai és az iráni kormány között. Ezt az Obama-kormányzat egy volt tisztviselője, Colin Kahl is megerősítette. "Szemben az Obama-kormányzat éveivel, nincs magasszintű kapcsolat a két ország között a válság kezelésére" - mondta Kahl, aki maga is felvetett egy érdekes szempontot:

hogy bár az Egyesült Államok a rezsim megroppantását remélte a szankcióktól - melyeknek a hatásait az iráni átlagpolgárok igenis a bőrükön érzik -, azok minden jel szerint inkább a keményvonalasok malmára hajtották a vizet, ők erősödhettek meg a viszony kiéleződésétől. Vagyis most eljutottunk oda, hogy a konfliktusban érintett mindkét országban keményvonalasok határozhatják meg a következő lépéseket.