A vajdasági magyarok szinte mind a Fideszre szavaztak

A vasárnapi EP-választás volt az első, amelyen már levélben is lehetett szavazni a külföldi magyaroknak. A Fidesz-KDNP ugyan már 2013-ban bevezette a levélszavazás lehetőségét, a rendszer pedig a 2014-es országgyűlési választásokon debütált, de a 2014-es Ep-választáson még nem lehetett levélben szavazni. Ennek az oka az volt, hogy a levélszavazás egy EP-választás esetében csak félgőzzel tud működni.

Azok a határon túli magyarok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek ugyan, de egy másik uniós tagországban van bejelentett lakcímük, azok nem szavazhatnak a magyar listákra, hiszen nekik a lakhelyük szerinti ország listájára kell szavazniuk.

Az államnak pedig el kell kerülnie azt, hogy egy szavazó kétszer is leadja a szavazatát.

Pedig a levélszavazás igazi csodafegyvere volt a Fidesz-KDNP-nek az elmúlt öt év szavazásai során:

  • 2014-ben a Fidesz-KDNP a levélszavazatok 95,5 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson, összesen 122 638 szavazatot.
  • A 2016-os kvótanépszavazáson 99,3 százalék szavazott nemmel, azaz a Fidesz érdekeinek megfelelően.
  • A 2018-as országgyűlési választáson pedig 96,2 százalék szavazott Fidesz-KDNP listájára, összesen 216 ezer ember.

2014-ben és 2018-ban a levélszavaztok egy-egy plusz mandátumhoz segítették a Fideszt az Országgyűlésben. 2018-ben kettő is összejöhetett volna, de az Nemzeti Választási Iroda végül nem vette figyelembe azokat a levélszavazatokat, amiket nem rendszeresített válaszborítékban adtak fel a szavazók (Orbán Viktor ezt ki is kérte magának)

2018 őszén aztán Semjén Zsolt beadott egy törvénymódosítást, amely megteremtette a lehetőséget arra, hogy az idei EP-választáson az uniós lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak.

Fotó: Biró István/MTI/MTVA

A törvénymódosítási javaslat indoklása az Európai Tanács egy korábbi állásfoglalására hivatkozik, melyben arra hívták fel a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán részt vehessenek.

Semjén azonban pár hónappal előtte talán kicsit szókimondóbban fogalmazta ezt meg, amikor azt mondta, a határon túli magyaroknak erkölcsi kötelességük a Fideszre szavazni.

S lőn:

A vasárnapi választásra érkezett levélszavaztokat ugyan még számolják, de már látszik, hogy a határon túli magyarok a romániai és a szlovákiai magyarok nélkül is szinte csak a Fidesz-KDNP-re szavaznak.

Több mint 40 ezer szavazatot már megszámoltak, az állás pedig így fest:

  • Fidesz-KDNP 41 571
  • Momentum 368
  • Mi Hazánk 275
  • MKKP 237
  • DK 226
  • MSZP-Párbeszéd 170
  • LMP 139
  • Jobbik 134
  • Munkáspárt 53

A Fidesz-KDNP vagy százszor annyi szavazatot kapott, mint a második helyezett Momentum. A statisztikákból pedig az is viszonylag egyértelműen kirajzolódik, hogy honnan érkeztek ezek a szavazatok: Szerbiából

Az NVI országra lebontva rendszerezi, honnan érkeztek a levélszavazatok, Szerbiában ezek szerint 37 722 szavazatot adtak postára a vajdasági magyarok (vagy adtak le a külképviseleten). A szerbiai magyarok mellett más nem is nagyon tudott labdába rúgni. Kárpátaljáról valószínűleg egyszerűen átautóztak a magyarok Szabolcs megyébe szavazni. A névjegyzékben ugyan több mint 21 ezren szerepeltek, de csak 107-en küldtek be ténylegesen szavazatot. Ebbe valószínűleg közrejátszik az is, hogy Ukrajnában tiltott a kettős állampolgárság, így ezek a magyarok nem verik nagydobra, hogy szavaznak.

Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

Svájcban volt még népszerű a levélszavazás (434 szavazat), az Egyesült Államokban (354 szavazat) és Németországban (210 szavazat). Kissé ellentmondásos módon Magyarországról is érkezett 412 szavazat, ennek az oka az lehet, hogy a külföldi lakcímmel rendelkező választópolgárok magyar címet adtak meg értesítési címnek. 9277 választó pedig e-mailben kérte a szavazási iratait. Ezek a számok még nőhetnek akkor, amikor az NVI összeszámolja a maradék levélszavazatot, de az arányok nem valószínű, hogy nagyon változni fognak.