Több száz azonos nemű pár nevel ma gyermeket Magyarországon

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Fideszes politikusoknak, főleg Kövér Lászlónak nagyon nem tetszik, hogy azonos nemű párok gyermeket nevelhetnek.
  • Pedig ma Magyarországon több száz szivárványcsalád lehet, a magyar törvények nem tiltják, hogy meleg emberek gyerekeket fogadjanak örökbe.
  • Igaz, nem is segítik: párként például nem fogadhatnak örökbe.
  • Pedig a gyereknek biztosan nem rosszabb attól, hogy azonos neműek a szülei, sőt, valószínűleg egy sokkal tudatosabb családba érkeznek.

Kövér László házelnök két hete egy lakossági fórumon a pedofíliához hasonlította azt az igényt, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak és gyereket fogadhassanak örökbe. Kövér azt mondta a gyermek mindkettő esetben „egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze. Különböző okokból nem akarok gyereket, de igényt tartok rá, hogy más gyerekét jogom legyen felnevelni”.

Kövér szavaira aztán a Kormányinfón rákontrázott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki azt mondta, „a magyar jog teljesen világos a tekintetben, hogy egynemű párok nem fogadhatnak örökbe”. Majd hozzátette azt is, hogy szerinte minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához, „és nem tartjuk helyesnek amikor egy gyermeknek, két apával kéne felnőnie. És valóban, én is úgy gondolom, hogy önzés azok részéről, akiknek saját gyermekük nem lehetne”.

Azonos nemű párok párként valóban nem fogadhatnak ma örökbe gyermeket Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy egyébként meleg emberek ne fogadhatnák örökbe gyermeket. Sőt, Magyarországon ma több száz olyan család élhet, amelyben azonos nemű párok nevelnek gyerekeket.

A Háttér Társaság korábban közleményben szögezte le, hogy a család fogalmát egyetlen törvény sem szűkíti nő és férfi együttélésére. Az Alaptörvény ugyan utal erre, de az a kormány egy korábbi állásfoglalása szerint is csupán egy morális jellegű, nem jogi értelemben vett tétel. Annak pedig nincs akadálya, hogy egy meleg vagy leszbikus ember - akár azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élve - egyénileg gyereket fogadjon örökbe. Az igazságügyi tárca egy a Háttér Társaságnak küldött levelében azt írta, a szexuális irányultság és nemi identitás nem kizáró körülmény a örökbefogadásnál.

Ettől függetlenül az azonos nemű pároknak így is egy sor nehézséggel kell szembenézniük akkor amikor örökbefogadást akarnak intézni. Ez is szóba került azon a kerekasztalbeszélgetésen, amit hétfő este szervezett a Háttér Társaság Mit tudunk a szivárványcsaládok gyermekeiről? címmel.

A házasság és az élettársi kapcsolat között a gyerek a legnagyobb különbség

A Társaság 2017-ben 1249 LMBTQI ember körében végzett felmérést, hogy információt szerezzen a gyermekvállalással kapcsolatos elképzeléseikről és tapasztalataikról. Arra jutottak, hogy

  • a 26 évesnél idősebb LMBTQI válaszadók 21 százaléka már szülő vagy társszülő.
  • az összes válaszadó 62 százaléka tervezi, hogy a jövőben gyermeket vállal.
  • a gyermeket vállalni tervezők férfiak 38 százaléka, a nőknek pedig a 24 százaléka tervezi, hogy örökbefogadás útján vállal gyereket.
  • a válaszadók között kifejezetten magas azoknak a száma, akik nehezen örökbeadható (például idősebb vagy roma származású) gyereket is örökbe fogadnának.

Azaz a magyar azonos nemű párok jelenleg is nagy számban nevelnek gyerekeket (bár a Háttér Társaság kutatása nem reprezentatív). Sokuknak egy előző, heteroszexuális párkapcsolatból van gyereke, mások mesterséges megtermékenyítés útján váltak szülővé, megint mások pedig örökbefogadás útján. Azt, hogy pontosan hány azonos nemű pár nevel ma gyereket Magyarországon, nehéz megmondani, ilyen jellegű reprezentatív felmérések ugyanis nem készültek.

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Rózsa Krisztián, pszichológus, családterapeuta, a Szivárványcsaládokért Alapítvány munkatársa a beszélgetésen azt mondta, ha a Háttér Társaság egy 2010-es kutatásának eredményét megpróbálja kivetíteni a teljes magyar társadalomra, akkor olyan 2500 ilyen családnak kellene Magyarországon élnie. Egy korábbi holland kutatás eredménye szintén nagyjából erre a számra enged következtetni. A 2011-es népszámlálás során ugyanakkor 80 ember mondta azt, hogy azonos nemű személlyel él párkapcsolatban és gyereket is nevel (Rózsa a cikk megjelenése után pontosított, azt írta 426 magánháztartásról volt szó 2011-ben, a 2016-os mikrocenzus alapján pedig közel 700 azonos nemű pár nevelt gyermeket).

A valódi szám Rózsa szerint valahol a kettő között lehet. Ő maga is tud 10 olyan párról, akik sikeresen fogadtak örökbe gyermeket Magyarországon, illetve 30-40 eljárás jelenleg is folyamatban van. Ezek azonban minden esetben úgy működnek, hogy az azonos nemű párok egyedülállóként kérvényezik az örökbefogadást, még akkor is, ha utána a párjukkal közösen szándékoznak felnevelni a gyereket. Másra a magyar jog jelenleg nem ad lehetőséget, a bejegyzett élettársi kapcsolat ugyanis nem elegendő az örökbefogadáshoz.

Sőt, jogi szempontból a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között épp a gyerek jelenti az egyetlen igazán lényeges különbséget. Házasodni ma Magyarországon csak férfi és nő tud, élettársi kapcsolatot bejegyeztetni pedig azonos nemű emberek. Viszont a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem fogadhatnak közösen örökbe, sőt, az anya bejegyzett élettársa sem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője.

Sándor Bea, a Háttér Társaság ügyvivője szerint a politikai döntéshozók szándéka fenntartani ezt a különbséget, hiszen enélkül a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között tényleg semmi különbség nem lenne.

Amikor pedig ők különböző fórumokon rákérdeznek, hogy nem lehetne-e ezen változtatni, mindig ugyanazt a választ kapják: erre nincs jogalkotói szándék.

Ezzel viszont az azonos nemű párok hátrányba kerülnek az örökbefogadási eljárás során, ott ugyanis a házaspárok előnyt élveznek az egyedülálló kérelmezőkkel szemben. A rendszer pedig sok esetben egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy ezt a hátrányt tolerálja. Erről a Háttér Társaságnak több olyan szülő is beszélt, akik leszbikusként jelentkeztek örökbefogadó szülőnek. Egy 37 éves, örökbefogadásra készülő nő például ezt mondta:

„Egy örökbefogadási tanfolyamon az előadó kijelentette: »EVIDENS, hogy az egyedülállók az utolsó helyre kerülnek«. Nyilván úgy értette, hogy a jelenleg hatályos törvények ezt így szabályozzák, de a kijelentése mögött egy cseppnyi empátiát sem éreztünk. Pedig tudta, hogy mi azonos nemű párként veszünk részt a tanfolyamon. A kérdésünkre, hogy mi lesz a gyerekkel, ha a hivatalos örökbefogadó (jelen esetben a párom) az örökbefogadás után néhány hónapon belül elhunyna, azt felelte, hogy »TERMÉSZETESEN a gyereket a gyermekvédelem elveszi«. Ez megütött, mivel legalább annyit vártam volna, hogy átgondolja a helyzetünket és azt javasolja, hogy a párom az örökbefogadás után nevezzen meg a gyerek gyámjának…”

Egy másik nő ugyanerről azt monda:

„Azt kérdezgette, hogy ha mi azonos nemű párkapcsolatban élünk, akkor honnan fogja megtudni, hogy lehet máshogy is? És akkor néztünk rá, hogy hiszen erről szól a világ körülöttünk.”

A két gyermeket nevelő Judit a kórházi tapasztalatait osztotta meg:

„A választott szülésznőnk két héttel a szülés előtt elfoglaltságára hivatkozva lemondta, hogy segítsen a szülésnél. A szülészorvosunk, amikor ezt megtudta, megkérdezte az osztály összes szülésznőjét, hogy ki vállalná a szülés kísérését, de nem talált senkit, aki igent mondott volna. Ezt csak úgy elmondta utólag. Semmit nem fűzött hozzá. Megrázó élmény volt, de ilyen közel a szüléshez már nem akartunk orvost váltani. Az ügyeletes szülésznő egyébként nagyon kedves volt; nyilvánvalóan tudta, hogy mi vagyunk az a két nő, de szimplán tette a dolgát.”

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Egy a beszélgetéshez hozzászóló kutató szerint az információhiány is sok problémát okoz, főleg vidéken, ahol kevésbé vannak meg az internet, illetve a meleg közösségek információs csatornái. Ő beszélt például olyan kisfaluban élő meleg férfival, aki azt mondta, azon gondolkodik, hogy “összejön egy csajjal, és majd valaki másra gondol közben”. Számára ez tűnt az egyetlen járható útnak ahhoz, hogy gyermeket nevelhessen.

A beszélgetés során felmerült kérdésként, hogy vajon az azonos nemű párok és a heteró párok között van-e különbség abban, hogy miért szeretnének gyereket? Rózsa Krisztián szerint a miért szeretne gyereket kérdés minden esetben felmerül az örökbefogadási eljárások során, ugyanis a leendő szülőknek motivációs levelet kell írni.

„Ez szexuális orientációtól függetlenül sok embernek mattot ad, annyira összetett kérdés” – mondta.

Rengeteg motiváció létezik, van aki a családi nevet akarja továbbvinni, más a családi vagyont vagy a család kulturális örökségét. Van ki jobb életet szeretne biztosítani valakinek, más a saját maga életében érez hiányt, és úgy gondolja, hogy ezt a gyerek majd kitölti, miközben ő szeretetet ad neki. Nehéz ezt a kérdést jól megválaszolni, és a válasz nem attól függ, hogy kinek milyen a szexuális orientációja.

A beszélgetéshez hozzászóló kutató azt mondta, ők feltették ezt a kérdést a kutatásban, és teljesen hétköznapi válaszok érkeztek rá. „Hogyhogy miért akarok gyereket? Azért, mert ember vagyok” – mondta például egy meleg férfi.

Attól biztos nem lesz rosszabb egy gyereknek, hogy melegek a szülei

A fideszes politikusok arról beszéltek, hogy a homoszexuális párok csupán önzésből vállalnak gyereket, és a gyereknek attól rosszabb lesz, hogy nem anyja és apja van. A beszélgetésen megjelent szakemberek ezt cáfolták, Prinz Dániel közgazdász, a Harvard Egyetem PhD hallgatója éppen arról beszélt, hogy egy holland kutatás kimutatta, jobban teljesítenek az iskolában az azonos nemű párok által nevelt gyerekek.

A Leuveni Katolikus Egyetem három kutatója minden 1995 és 2005 született holland gyerek adatait lekövette azok 12 éves koráig (ötödüket 18 éves korukig), köztük azt az 1661 gyereket is, akiket azonos nemű szülők neveltek. Végül arra jutottak, hogy ezeknek a gyerekeknek magasabbak a tesztpontszámaik, és nagyobb eséllyel fejezik be a középiskolát.

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Prinz hangsúlyozta, hogy a jó teszteredmény, illetve az, hogy a gyerekek azonos nemű szülők gyerekeként nőttek fel, nem feltétlen állnak ok-okozati kapcsolatban. A holland kutatások szerint ezek a családok átlagosan jobb anyagi helyzetben lévő családok, a szülők jobban képzettek, idősebbek is, és átlagosan kevesebb gyermeket is nevelnek, mint a különböző nemű társaik. Prinz szerint ezek mind olyan tényezők, amelyek pozitív hatással lehetnek egy ilyen családban felnövő gyerekre.

A beszélgetésen résztvevő másik kutató erre azt mondta, a szivárványcsaládokban élők általában jobb társadalmi státuszúak, de erre szükségük is van: az ő esetükben a gyerekvállalás gyakran nagyobb költségekkel járni. A béranyaságnak, a mesterséges megtermékenyítésnek és az örökbefogadásnak is vannak anyagi vonzatai. “Ha azt látják, hogy egy düledező viskóban élsz, akkor nem fognak neked gyereket adni” - mondta.

Rózsa Krisztián az Amerikai Pszichológusok Társaságának állásfoglalását hozta fel, amely kimondja,

  • semmilyen kutatási bizonyíték nincs arra, hogy a szülők szexuális orientációja hatással lenne a szülői képességekre,
  • a gyermek fejlődés és pszichés jólléte pedig semmilyen kapcsolatban sincs a szülők szexuális orientációjával.

Rózsa szerint nem cél bizonyítani, hogy egy gyereknek jobb azonos nemű szülők gyerekeként felnőni, szerinte ezt nehezen is lehetne megtenni. Azt viszont hangsúlyozta, ennek az ellenkezőjére biztosan nincs semmi bizonyíték, azaz semmi sem bizonyítja, hogy egy gyereknek attól rosszabb, hogy azonos neműek a szülei.

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Rózsa szerint inkább az látszik, hogy a meleg pároknak jobban meg kell terveznie a gyerekvállalást, mint a heteró társaiknak, az ő esetükben ugyanis nincs meg az a faktor, hogy becsúszik egy gyerek. „Pszichológiailag ez a tervezés az, ami sokat ad egy gyereknek” – mondta Rózsa. Hiszen egy olyan helyre érkezik, ahol készültek rá, a szülők előre megbeszélték, ki marad vele otthon, előre meghoztak döntéseket, ezek során pedig sokat kommunikáltak egymással.

„A gyerek egy olyan helyre érkezik meg, ahol várták, ennek a tudatosságnak van előnye.”

A 2017-es kutatásban a Háttér Társaság azt is megkérdezte az LMBTQI emberektől, szerintük milyen változások volnának szükségesek ahhoz, hogy jobb legyen a gyermeket nevelő és gyermekvállalásra készülő azonos nemű párok helyzete Magyarországon.

A leggyakoribb válaszok a következők voltak:

  • A partner gyermeke örökbefogadása lehetőségének megteremtése.
  • A közös örökbefogadás bevezetése.
  • Olyan iránymutatások az örökbefogadásra való alkalmasságról, amelyek kitérnek a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmára.
  • A mesterséges megtermékenyítés lehetővé tétele azonos nemű nőpárok számára.
  • A béranyaság lehetőségeinek újragondolása, megfelelő, szigorú szabályozás melletti törvényesítése.

Sándor Bea szerint teljesen változó, hogy a Tegyesz munkatársai hogyan állnak hozzá a meleg párok kérelmeihez. Van, aki segíti a kérelmüket, más elutasítóan viselkedik. Sándor Bea szerint látszik, hogy például egy egyedülálló férfi igényéhez képest nagyobb esélye van pozitív döntésre egy azonos nemű férfi párnak, és még nagyobb esélye egy azonos nemű női párnak.

Szerinte annál jobb, minél többen jelzik az örökbefogadási igényüket. így egyre több ügyintéző ismer meg azonos nemű párokat, és látják, hogy éppen olyan eséllyel alkalmasak a gyermekvállalásra, mint más jelentkezők. Hozzátette: „Ez a munka, nyitogatni a társadalom befogadó képességét”.

Update: A cikk egy korábbi változatában néhány idézetet tévesen Sándor Beának tulajdonítottunk, holott azokat egy a beszélgetéshez hozzászóló kutató mondta, emiatt az érintettek elnézést kérjük! A Háttér Társaság cikkünk megjelenése után hangsúlyozta, hogy egy azonos nemű pár egyik tagja csak egyéni örökbefogadó lehet, függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatban él. Ilyenkor azonban párként jelentkeznek, együtt vesznek részt a tanfolyamon, a pszichológiai vizsgálaton, a környezettanulmányon.