Az amerikai kultúrharc új csatája: a Harvard kirúgott egy új diákot, mert kiderült, hogy 16 évesen rasszista szövegeket írt privát chatelésekben

Általában nem nagy hír egyetlen ember egyetemi tanulmányának alakulása, most viszont – az észak-amerikai egyetemi campusokon folyó kultúrharc miatt is – botrány lett abból, hogy visszavonták a felvételét egy 18 éves harvardi diáknak.

Kyle Kashuv 18 éves konzervatív aktivista, korábban Donald Trump elnökkel is találkozott, és azután lett több mint 300 ezer követője a Twitteren, hogy idén abban a floridai Parklandben lévő Marjory Stoneman Douglas Középiskolában érettségizett le, ahol tavaly az Egyesült Államok történetének legvéresebb iskolai lövöldözése történt, mégis ellenzi a fegyvertartás korlátozását.

Ez a társadalmi szerepvállalás meg a jó jegyek és eredmények elégnek bizonyultak ahhoz, hogy Kashuvot idén felvegyék a Harvardra. Csakhogy május végén nyilvánosságra került egy sor olyan durva kommentje – köztük olyanok is, amikben niggerezett –, amiket még kb. két évvel ezelőtt, 16 évesen, a parklandi lövöldözés előtt írt privát chatekben és Google-dokumentumokban. A Harvard ezután felülvizsgálta a jelentkezését, és hétfő reggelre visszavonták a felvételét. Kashuv beszámolt arról, hogyan próbált bocsánatot kérni, hogy ne rúgják ki, de hiábavaló volt az erőfeszítés.

A jobboldali média hamar védelmébe vette Kashuvot, az egyetemek liberális elfogultságát és a közösségi média virtuális lincselését kárhoztatva. Tényleg a legforróbb kérdések kerültek elő a témában: rasszizmus, politikai korrektség, szólásszabadság és Amerika (elit) felsőoktatásának egyik szimbóluma.

A Google-dokumentumokban – amiket a tinédzserek privát chatelésre is használnak – az akkor 16 éves Kashuv tényleg kemény dolgokat írt, többször niggerezett, még azzal is hencegett, hogy gyakorolja az Amerikában tabunak számító szó leírását. Privát sms-ek is kikerültek, ezekben egy lány osztálytársát sértegette, amiért az inkább feketékkel szexel.

A Huffington Post májusban írt erről, a beszélgetéseket állítólag a középiskola más diákjaitól szerezték meg, akik Kashuv szerint régen a barátai voltak. Egy osztálytársa, aki szintén fegyverpárti, azt mondta, sosem hallott rasszista megjegyzéseket Kashuvtól, és ha lettek volna emiatt feszültségek, akkor annak nyoma lett volna az iskolai nyilvántartásokban is.

Kashuv elhatárolódott a saját megjegyzéseitől, és azt mondta, az iskolában történt tömeggyilkosság megváltoztatta a világnézetét. Azt írta, nem is rasszista volt, hanem csak próbálta a határokat feszegetni, és igyekezett annyira sokkolóan fogalmazni, amennyire csak lehetett. De aztán a lövöldözés hatására kénytelen volt drámai módon éretté válni, és már szégyelli azt a „piti, felelőtlen gyereket”, aki pár hónappal a tragédia előtt ezeket a mondatokat írta. A Harvardnak azt írta, mélyen sajnálja a történteket, és hogy: „Mindig tudok többet tenni, hogy megértsem és megismerhessem a kisebbségi közösségek küzdelmét és fájdalmát Amerikában és világszerte.”

A Harvard dékánja azt írta neki, az egyetem „komolyan veszi az érettség és az erkölcsi jelleg minőségét”, így „gondos megfontolás után a [Felvételi] Bizottság megszavazta a Harvardra való felvételének visszavonását”. Kashuv megpróbált fellebbezni, de hiába, ezután fordult a nyilvánossághoz.

A jobb- és a baloldal két olvasat szerint látja a történteket. A jobboldal megengedőbb verziója szerint egy fiatalember éretté vált az elmúlt két évben, és bár mondott szörnyű dolgokat, ma nem szabad azok alapján elítélni. A baloldal viszont úgy véli, a srác csak lerázza a felelősséget azzal, hogy a rasszista sértéseket polgárpukkasztásból írta, és valójában csak azért kért bocsánatot, mert veszélybe került a felvételije.

Kyle Kashuv konzervatív aktivista a Marjory Stoneman Douglas Középiskola diákjaként beszédet mond az NRA-ILA Leadership Fórumán, az NRA (Nemzeti Lőfegyverszövetség) éves gyűlésén 2019. április 26-án, Indianapolisban.Fotó: SCOTT OLSON/AFP

A Vox arról írt, hogy a két irány mélyen beágyazódott a két tábor gondolkodásmódjába.

A jobboldal szerint a rasszizmus egy egyéni hiba, amin felül kell kerekedni, és nem szabad hagyni, hogy az etnikai hovatartozás befolyásolja az embereket mások megítélésében. Nem is a rasszizmust, hanem annak a büntetését tartják igazán rossznak, mert ha valakit egy politikailag inkorrekt megjegyzésért büntetnek, akkor a logika szerint az embereknek nem lesz terük fejlődni. Kashuv így írt erről:

„Az, hogy a Harvard úgy döntött, valaki nem fejlődhet, főleg egy olyan sorsfordító esemény után, mint a lövöldözés, mélyen nyugtalanító. Ha van olyan intézmény, ami megérthetné a fejlődést, az a Harvard, amire a felsőoktatás csúcsaként tekintenek a múltja ellenére. A története során a Harvard tanszékén dolgoztak rabszolgatartók, szegregációpártiak, bigottak és antiszemiták. Ha a Harvard arra céloz, hogy a fejlődés lehetetlen, és a múltunk határozza meg a jövőnket, akkor a Harvard egy eredendően rasszista intézmény. De én ezt nem hiszem.”

A baloldal ellenben úgy látja, hogy a rasszizmus egy strukturális probléma, a társadalomba és az intézményekbe is mélyen beágyazódott, és akik egyébként elismerik, hogy minden ember egyenlő, azok is lehetnek – gyakran öntudatlanul – előítéletesek. Szerintük a rasszizmus következményeinek kezelése munkát, erőfeszítést és éberséget igényel. Szerintük Kashuv „ironikus” rasszizmusa is rasszizmus, és az, hogy az egész két éve történt, nem menti fel őt.

Az újkonzervatívok szerint a Harvard, mint az egyik leghíresebb elitképző amerikai egyetem, most szimbolikus terepe a kultúrharcnak. Szerintük ugyanis – ahogy arról Andrew Breitbart annyit írt – a felsőoktatásban többnyire a liberálisok irányítanak, a konzervatív előadókat többször kifütyülték és leüvöltötték, ahogy a hollywoodi filmek és reklámok is liberális üzeneteket tolnak, így hosszú távon a konzervatívok hiába nyernek választásokat, az ifjúságot elveszítik, és a konzervatív értékek kivesznek az amerikai kultúrából. (Bár Kashuv már kifutott az időből, hogy máshonnan ígért ösztöndíjakat elfogadjon, de valószínűleg egy másik elit egyetemen talál majd helyet magának.)

A liberálisok válasza erre az, hogy nincs is PC-terror az amerikai egyetemeken, és hogy a konzervatívok javaslatai a vitás ügyek kezelésére a saját, szólásszabadságról szóló elveiket is sértené.

A két oldal tehát máshogy kezelné az ügyet, de az valójában nem csak arról szól, hogy felnőttkorában elítélnek és büntetéssel sújtanak valakit, aki fiatalkorúként vállalhatatlan dolgokat írt. Nem mellékes kérdés persze az sem, hogy milyen értékben kell egy felnőtt embernek felelősséget vállalnia az évekkel korábbi durva megjegyzéseiért, amiket még nem is szavazókorúként, csak részlegesen szabad emberként, vagyis a világról vélhetően korlátozottabb képet alkotó állampolgárként tett, ráadásul magánbeszélgetésekben.

De a Harvardnak általános szabálya van arra, hogy a leendő diákoknak nem szabad a közösségi médiában való jelenlétükkel a felvételre méltatlannak bizonyulniuk, és fenntartják maguknak a jogot, hogy visszavonják a felvételt azoktól, akik „olyan magatartást tanúsítanak, ami megkérdőjelezi az őszinteségüket, érettségüket vagy erkölcsi jellegüket”.

2017-ben tíz diák felvételét vonták vissza, miután kiderült, hogy egy Facebook-csoportban rasszista és antiszemita mémeket posztoltak. Ők viszont Kyle Kashuvval ellentétben nem lettek híresek, róluk nem írtak név szerint az újjobboldal publicistái. Kashuv ugyanis nem csak hülyeségeket írogatott, hanem eleve ismertebb volt nemzeti szinten, és sokkal nagyobbat szól, hogy pont őt bünteti egy egyetem.

A konzervatívok rendszeresen támadják a liberálisok identitáspolitikáját, miközben az utóbbi időben ők maguk is hasonlóan kezdtek gondolkodni, és ők is áldozatokként kezelik magukat. Francis Fukuyama többek között ezért írt arról, hogy az identitáspolitika a demokrácia végét hozhatja el(Vox, New York Times)