A nagyobb városokban van esélyük a közös ellenzéki jelölteknek a Fidesz ellen

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Az idei EP-választáson a nagyvárosokban szerepelt viszonylag gyengébben a Fidesz. A közös téli politikai akciók után ez is katalizálhatta az ellenzéki egyeztetéseket, amelyek eredményéről most elég sűrűn érkeznek hírek. 

A 23 megyei jogú város kétharmadában van már megállapodás a parlamenti ellenzéki pártok között arról, hogy közös polgármesterjelöltet indítanak. Van, ahol a jelöltet is bemutatták már, van, ahol csak a megegyezést tényét jelentették be. 

Ilyen ellenzéki együttműködés korábban soha nem volt, ami messze nem jelenti azt, hogy ezekben a városokban nyerni is fognak. De az biztos, hogy az ellenzéknek sokkal jobb esélyei vannak a vidéki nagyvárosokban, mint 2014-ben, amikor a 23 megyei jogú városban mindössze három, nem fideszes polgármester nyert: Békéscsabán Szarvas Péter (független), Szegeden Botka László, Salgótarjánban pedig Dóra Ottó. 

A Salgótarjánt vezető Dóra Ottó 2015-ben elhunyt, a halála miatt kiírt választást a szintén MSZP-s Fekete Zsolt nyerte meg 2016-ban. Az addig szilárd fideszes bástyának tűnő Hódmezővásárhelyen a fideszes Almási István halála miatt tartottak időközi választást, amit óriási meglepetésre Márki-Zay Péter nyert meg 2018 telén. 

Békéscsaba polgármesterének váratlan fordulata

Botka László, Fekete Zsolt és Márki-Zay Péter újraindulásának egységes támogatásáról könnyedén megállapodtak az ellenzéki pártok. Óriásit fordult a világ viszont Békéscsabán. 2014-ben függetlenként győzte le a fideszes jelöltet Szarvas Péter. Őt akkor a Jobbik támogatta, de időközben a Fidesz maga mellé állította. Valószínűleg vele szemben a Fidesz nem is fog jelöltet indítani (komoly hatalmi harc megy két fideszes csoport között, az egyik támogatja Szarvast, a másik nem). Arra szinte semmi esély sincs, hogy az ellenzéki pártok jelöltje legyen Szarvas, így vele szemben indulhat közös jelölt. Egyelőre tárgyalások zajlanak, de még nem neveztek meg senkit.

Nehéz megjósolni, ki nyerhet Békéscsabán ilyen kusza helyzetben. Pusztán a matek így néz ki: a tavaszi EP-választáson a Fidesz 46,45 százalékot kapott, a DK 20,22-t, a Momentum 10,33-at, a Jobbik 6,33-at, az MSZP 6,22-t, az LMP 2,97-et (összesen ezeknek a pártoknak 46,07 jutott). Ehhez jön majd Szarvas Péter személyes támogatottsága vagy elutasítottsága. 

Ahol csoda lenne az ellenzéki győzelem

Az EP-választásokon a Fidesz országosan 52,56 százalékot ért el. A megyei jogú városokban ennél jóval alacsonyabb volt a kormánypárt támogatottsága: 48,07 százalék volt az átlag. 

Pedig Orbán Viktor maga turnézta végig a nagyvárosokat 2015 és 2017 nyara között, hogy nagyívű városfejlesztési megállapodásokat kössön a polgármesterekkel. Ez a Modern Városok Program, amiben minden településen kiválasztották 8-10, helyben fontos projektet, ezeket beárazták, Orbán pedig azt mondta, lesz rá pénz. Zömmel útépítések, közlekedési csomópontok, ipari parkok kialakítása, sportléteseítmény építése, turisztikai fejlesztés, valamilyen kulturális központ felújítás szerepelt a szerződésekben. Nem aprózták el, a 250 projekt mintegy 3500 milliárd forintba kerül. 

Az EP-választás alapján eddig ez nem volt átütő siker. Ez-az már elkészült, de a projektek megvalósítása 2022-ig elhúzódik.

Több olyan város van, ami - mindegy is, hogyan állnak a több százmilliárdos fejlesztések - hagyományosan erős fideszes bástya. Tavasszal az EP-választáson 50 százalék felett volt a Fideszre szavazók száma Sopronban, Zalaegerszegen, Debrecenben, Győrben, Szombathelyen, Szekszárdon és Kecskeméten. Ennek ellenére Szombathely különös kísérleti terep lesz. A Fidesz támogatottsága magas, miközben a párt helyi emberei gyengék. A város közgyűlésében a kormánypárt februárban el is veszítette a többséget. A helyi Fideszt ejtette a pártközpont, az eddigi polgármester, Puskás Tivadar nem is kap újabb esélyt, helyette Balázsy Péter megyei jegyző lesz a kormánypárti jelölt. Vele szemben teljes ellenzéki összefogás lesz, a polgármester-jelölt az MSZP-s Nemény András. 

A másik 6 városban csoda lenne, ha nem a Fidesz győzne. 

Ahol komoly esély van a Fidesz legyőzésére

Nagyon úgy néz ki, hogy a nagyobb városok zömében valóban arra egyszerűsödik a helyzet, hogy lesz egy fideszes jelölt, vele szemben pedig a parlamenti ellenzék által támogatott közös jelölt, miközben szokás szerint lesznek olyanok, akik zavarórepüléseket végeznek. 

Egy ennyire leegyszerűsödött helyzetben a szegedi Botka Lászlónak és a salgótarjáni Fekete Zsoltnak még nagyobb esélye van nyerni, hiszen ők még ellenzéki konkurenciával húzták be az előző választást. Szegeden a Fidesz mindenesetre elég kétségbeesettnek tűnik, saját politikus híján még egy NER-milliárdos "független" jelöltet is megtámogatnak. 

Márki-Zay mögött 2018-ban már megvolt az ellenzéki egység, ott az a kérdés, hogy a Fidesz bosszúhadjárata beérik-e őszre, illetve Márki-Zay mennyire győzte meg a korábban a Fideszt nagy többséggel támogató helyieket eddigi tevékenységével. 

És van számos város, amit a Fidesz azért tudott bevenni öt évvel ezelőtt, mert hármas versenyfutás volt még a kormánypárt, az MSZP és a Jobbik között. Ilyen Pécs, ahol 2014-ben Páva Zsolt 39,28 százalékkal győzőtt. A 2018-as országgyűlési választáson viszont a független, de a baloldali pártok által támogatott Mellár Tamás már úgy is le tudta győzni a fideszes Csizi Pétert, hogy indult jobbikos, LMP-s és momentumos jelölt is. Most lesz közös ellenzéki polgármester-jelölt Péterffy Attila személyében, akit sokáig egyébként Mellár nem támogatott, de végül ő is beállt mögé. A Fidesz nem is indítja Páva Zsolt eddigi polgármestert, helyette a vízilabdás olimpiai bajnok, Vári Attila lesz a kormánypárt jelöltje, nem esélyesként. Az EP-választáson a Fidesz 42,75 százalékot kapott, messze átlag alatt. 

Egerben a Fidesz továbbra is bízik Habis Lászlóban, pedig 5 éve - megosztott ellenzékkel szemben - a megyei jogú városok közül a legalacsonyabb támogatással (38 százalék) nyerte el a polgármesteri székét. Most vele szemben is egy közös jelölt lesz, a jobbikos Mirkóczki Ádám. A városban 47,5 százalékot kapott a Fidesz az EP-választáson, nem esélytelen Mirkóczki. 

Miskolcon is újra indul a fideszes Kriza Ákos. Ő 42 százalékkal nyert 2014-ben, miközben 33 százalékot kapott az MSZP-s, és 20 százalékot a jobbikos jelölt. Kriza ellenzéki ellenfele nem egy pártpolitikus, hanem Veres Pál lesz, aki 22 évig vezette a Földes Ferenc Gimnáziumot. 

Dunaújvárosban érte el a megyei jogú városok közül a leggyengébb eredményt a Fidesz a tavaszi EP-választáson, 40,5 százalékkal. A fideszes polgármester Cserna Gábor öt éve úgy nyert, hogy a szavazatoknak 45 százalékát kapta, miközben megosztott volt az ellenzék. Vele szemben a jobbikos Pintér Tamás indul, az ellenzék közös jelöltjeként, jó eséllyel.  

Tatabányán egyelőre nincs ellenzéki jelölt, ami azért meglepő, mert a Fidesz itt is gyengén szerepelt az EP-választásokon, és 2018-ban is átlag alatti eredményt ért el a párt. 

Nyíregyházán legutóbb Kovács Ferenc 47 százalékkal győzött, vagyis vele szemben sem esélytelen egy közös ellenzéki jelölt, ráadásul a Fidesz sem ért el 50 százalékot az EP-választáson. A pedagógus, MSZP-s színekben önkormányzati képviselő Jeszenszki András lesz Kovács kihívója.  

Több helyen is a következő hetekben ígérik, hogy bejelentik a közös jelöltet. Ahogy több, nem megyei jogú városban is megtörtént már, legutóbb például Keszthelyen és Nagykőrösön. 

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.