Fekete Péter a Rákosi-rendszer és a kommunista Kína közti barátságról: „örökségüket mi visszük tovább, mi folytatjuk”

A kínai külügyminiszter a Karmelita-kolostorbanFotó: Orbán Viktor/Facebook

Amikor Orbán Viktor péntek délután a kínai külügyminiszterrel találkozott, szóvivője szerint „emlékeztetett arra, hogy idén ünnepeljük a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulóját, ami Magyarország története szempontjából is egy jelentős esemény.” Az évforduló jelentőségét Vang Ji is méltatta, azt mondta, Magyarországot 

baráti országnak

és megbízható partnernek tekintik.

De mit is ünnepel idén a két baráti nép?

Kállai Gyula külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormányának nevében 1949. október 4-én intézett táviratot Csu-En-Laihoz, a Kínai Népköztársaság központi kormányának külügyminiszteréhez. Ebben Sztálin elvtárs bölcs iránymutatását követve kijelentette, hogy magyar kormány a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el Kína egyedül törvényes kormányának.

Az örvendetes esemény fontosságának felméréséhez segítségül hívjuk a korabeli sajtót.

A Világosság 1949. október 6-ai száma

A Világosságból idézünk, de idézhetnénk bárhonnan, hiszen „a népi demokratikus országok valamennyi lapja egyöntetűen megállapítja, hogy a kínai nép győzelme minden becsületes, demokratikusan gondolkodó ember diadala.”

„A Kínai Népköztársaság elismerése a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről világszerte nagy visszhangot keltett. Szergeva, a moszkvai rádió hírmagyarázója hangoztatta, hogy 

a kínai demokratikus erők győzelme a világimperializmus egyik legnagyobb méretű veresége. 

A kínai nép a világ demokratikus erőinek támogatását és rokonszenvét élvezi. E támogatással kétségkívül meg tudja hiúsítani az imperialisták terveit, akik újabb gaztettekre készülnek Kína népe ellen. A kínai események a demokratikus tábor erejének növekedését, az imperializmus és a háború elleni küzdelem megszilárdulását mutatják és újabb fényes bizonyítékok a népek barátsága mellett.”

A kínai-magyar barátság kovácsai, Rákosi és Sztálin arcképei 1950-ben az Andrássy (Sztálin) útonFotó: Fortepen/Magyar Rendőr

A népi demokratikus sajtó lelkesült szavait nehéz utolérni, de akadt két bátor jelentkező is.

„Örökségüket mi gondozzuk”

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitotta meg csütörtökön a 70. évforduló alkalmából rendezett képkiállítást a jegybanki alapítványokhoz tartozó ún. Bölcs Várban. Itt páratlan történelmi távlatot adott a kétoldalú viszonynak: az MTI szerint azt mondta, 

több ezer éves barátság köti össze a kínai és magyar népet, a két országot pedig 70 éves diplomáciai kapcsolat, most pedig új korszakot, „Eurázsia korszakát éljük”.

Új kapukra, új kezdeményezésekre van szükség az elmúlt 70 évben elért eredmények megőrzése érdekében, hogy ezek mentén tovább erősödjenek a Kína és Magyarország közötti gazdasági, pénzügyi és kulturális kapcsolatok - tette hozzá.

Vang Ji kínai külügyminiszter és Matolcsy György megtekinti az Orbán Viktorról és kínai kollégájáról készült képetFotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

De a jegybank elnökénél is jobban belehúzott Fekete Péter, a nyelvi képességeiről ismert kulturális államtitkár. Az erről szóló kiállítás közepén állva emlékeztetett, hogy „a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját ünnepeljük idén”, hogy aztán a lehető legkedvesebb szavakkal illesse ezt a gyönyörű évfordulót.

„Ahogy meg szoktuk ünnepelni a házasságok vagy barátságok évfordulóit, ugyanúgy fontos az országaink és kultúráink közti kapcsolatok megünneplése is. Hiszen ez is egyfajta házasság vagy egyfajta barátság: s noha az akkori személyek már eltávoztak köztünk, 

az ő örökségüket mi visszük tovább, 

mi folytatjuk, mi gondozzuk, éltetjük, és természetesen mi adjuk tovább az utódainknak” - mondta. „Ilyenkor a visszaemlékezéssel – a szép pillanatok, a fontos megegyezések és az országaink közti megegyezések vagy szerződések felidézésével – egyidejűleg különösen fontos a közös pontok keresése” - mutatott rá az államtitkár.

1956-os felvonulás Budapesten Kim Ir Szen és Mao Ce-tung képeivelFotó: Fortepan/MAGYAR RENDŐR

Az emberek százezreit átnevelő táborokba záró mai kommunista kínai rendszer és az Orbán-kormány közti, korábban hűvös, de rohamos tempóban melegedő viszonyról itt írtunk. Ennek a folyamatnak volt ikonikus pillanata, amikor 2015-ben Orbán Viktor a Tienanmen téren koszorúzta meg a kommunisták hősi emlékművét, illetve amikor idén áprilisban kiderült, hogy a nagy kínai-magyar projektet, a Budapest-Belgrád vasútvonalat Mészáros Lőrincék újítják fel a kínaiakkal együtt. Ebből mintegy 295 milliárd forint bevételt remélnek.

Mao Ce-tung 1949-ben kezdődött uralma során a világtörténelem egyik legtöbb áldozatot szedő diktátora lett.