• Az Európa Tanács mellett működő GRECO nevű korrupcióellenes szervezetnek 49 ország a tagja, köztük Magyarország is.
• Rendszeresen ajánlásokat tesznek, hogy hogyan lehetne csökkenteni a tagországokban a korrupciós kockázatokat, és ellenőrzik ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtását.
• Magyarországnak 2015-ben fogalmaztak meg javaslatokat más mellett a parlamenti képviselők, a bírák, az ügyészek korrupciós kitettségével és korábban a pártfinanszírozással kapcsolatban is.
• Azóta többször tettek jelentést az ajánlásaik megvalósulásáról, de ezeket a magyar kormány nem engedte nyilvánosságra hozni.
• Ma három, eddig eltitkolt jelentést, köztük a legfrissebb, tavaly év végén készült anyagot mutatták be.

Négy évvel ezelőtt 18 ajánlást fogalmaztunk meg a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzésére, ebből a 18-ból összesen 5-öt hajtottak végre. Magyarország összességében nem teljesíti a javaslatainkat, és elszomorító, hogy a hatóságok már felvilágosítást sem adnak, hogy miért nem vezetik be a korrupcióellenes intézkedéseket

- lényegében ez szerepel az Európa Tanács mellett működő nemzetközi korrupcióellenes szervezet, a GRECO mai közleményében. A GRECO időről időre megvizsgálja a tagországokban hatályban lévő korrupcióellenes szabályokat, ajánlásokat fogalmaz meg, és aztán évről évre ellenőrzi ezeknek az ajánlásoknak a teljesülését. Idén év elején írtuk meg, hogy a Magyarország nem járult hozzá, hogy a szervezet nyilvánosságra hozza a velünk kapcsolatos megállapításokat, most viszont a GRECO a kormánnyal engedélyével mégis elérhetővé tett három, eddig a magyarok kérésére titkolt jelentést.

Angolul itt lehet elolvasni a jelentések teljes szövegét:

• 2018-as értékelési kör a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzéséről
• 2017-es értékelési kör a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzéséről
• 2017-es értékelési kör a pártfinanszírozás átláthatóságáról

Szigorítani kellene a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerét

Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos megállapítások és ajánlások egyszerre mutatják a GRECO erősségeit és gyengéit is.

Például szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszert javasoltak, azt, hogy ne csak évente egyszer kelljen nyilatkozniuk a politikusoknak, hanem azonnal, amikor jelentős változás áll be vagyoni viszonyaikban, vagy valamilyen összeférhetetlenség merül fel, vagy mondjuk nagy értékű ajándékot kapnak. Ezen kívül azt is javasolják, hogy egyértelmű és szigorú következménye legyen a vagyonnyilatkozatra és a bejelentésekre vonatkozó szabályok megsértésének.

Ezek még a mai magyar rendszeren belül is érdemi változásokat eredményezhetnének. Például ha Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek vagy Orbán Viktor miniszterelnök minden alkalommal azonnal szólnia kellene, amikor egy befolyásos üzletembertől ajándékba kap egy magánrepülő utat, vagy egy külföldi helikopteres vadászatot, akkor lehet, hogy kevesebb ilyet fogadnának el. Vagy ha büntetőeljárást eredményezne, ha valakiről kiderül, hogy véletlenül kifelejtett egy vállalkozást, ingatlant vagy akár csak néhány négyzetmétert a vagyonnyilatkozatából, akkor feltehetőn a mostaninál reálisabb képet kapnánk a politikusok vagyoni helyzetéről a nyilatkozataik alapján.

Ehhez képest amikor a jelentés azt javasolja, hogy a parlamenti képviselőknek például legyen jelentési kötelezettségük a lobbistákkal kapcsolatban, és a velük való találkozásokat tartsák nyilván, akkor kiderül, hogy a GRECO vagy nem teljesen érti a 2018-ra kikristályosodott magyar politikai rendszer lényegét, vagy legalábbis nincsenek eszközei a magyar típusú korrupció kezelésére.

A NER-ben még a kormánypárti parlamenti képviselőknek is csak minimális befolyása van a közügyek alakulására vagy akár a törvényhozásra. A lobbistáknak szinte teljesen felesleges volna fideszes (vagy bármilyen más pártállású) képviselőket puhítani, hiszen ők az esetek döntő többségében csak a frakciók mindenféle autonómia nélküli szavazógépei. A fontos döntések a miniszterelnök legszűkebb környezetében, teljesen informális módon dőlnek el, és a legfelső politikai elit már nem egyszerűen összefonódott, hanem eggyé vált a legnagyobb gazdasági érdekcsoportokkal. Tiborcz Istvánnak vagy Mészáros Lőrincnek nem kell a szó hagyományos értelmében lobbizniuk, mert a politikai rendszer működésének eleve az az egyik legfontosabb célja, hogy az ő gazdasági érdekeiket egyengesse.

Korrupciós szempontból is nagy baj, ami a bíróságokon történik

A GRECO jelentése is részletesen foglalkozik Handó Tündének és az általa vezetett Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a befolyásával, és a Handót ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal (OBT) kapcsolatos konfliktussal.

A szervezet szerint felül kellene vizsgálni Handó Tündének a bírák és bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos széles jogköreit, és nagyobb beleszólást adni az Országos Bírói Tanácsnak a folyamatba. (A jogállam utolsó védvonalairól szól a bíróságokért folytatott csata című videónkban mutattuk be részletesen ezt a konfliktust.)

A GRECO közlemény külön kiemeli, hogy mennyire aggasztónak találják a Handót ellenőrző OBT tagjaira helyezett nyomást, és külön felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tegyenek többet az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításáért.

Az ügyészséggel kapcsolatban a GRECO problémásnak tartja a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát, amihez ráadásul kétharmados többség kell, és ezzel összefüggésben azt is, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis ha a Fidesz bármikor a jövőben véletlenül el is veszthetné a választást, Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, ha a választásokon győztes pártnak nincs kétharmados többsége a parlamentben. 

Külön érdekes, hogy a jelentés szerint amikor ezeket a problémákat felvetették, a szervezet a belügyminisztériumtól azt a választ kapta, hogy pont a kétharmados megválasztási szabály garantálja a legfőbb ügyész függetlenségét és a hatalmi ágak elválasztását, így ezen a területen a magyar hatóságok semmilyen problémát nem látnak.

Évek óta pontosan tudják, hogy mi a gond a pártfinanszírozással

A pártok és a politikai kampányok finanszírozásával kapcsolatos jelentés a kamupártok ügyére még nem tér ki, mert az egy 2010-ben összegyűjtött ajánlási lista teljesülését vizsgálta, és ugye azzal nem lehetett számolni, hogy később a jogalkotó magától épít be új korrupciós kockázatokat a rendszerbe. (A kamupártok politikai jelentőségéről és a körülöttük működő korrupciós üzemről a Milliárdokat tettek zsebre, és közben megcsinálták a kétharmadot a Fidesznek című cikket érdemes elolvasni, benne a Partizán tényfeltáró videójával.)

Azt mindenesetre jól mutatja a jelentés, hogy már 2010-ben látták, hogy milyen problémák vannak a rendszer átláthatóságával, a magyar parlament azóta több körben is hozzányúlt ezekhez a kampány- és pártfinanszírozási szabályokhoz, de a korrupcióellenes ajánlásokat csak nem sikerült beépíteni a törvényekbe.

Így például a GRECO javasolja, hogy a pártok kampányköltései legyenek könyvelési szinten teljesen nyilvánosan mindenki számára hozzáférhetőek, és megállapítja, hogy ezt például évek óta nem vezetik be. Arról a jelentésben nincs is szó, hogy 2010 óta a kormány és parlament több körben korlátozta a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, beleértve a párt- és kampányfinanszírozás adatait is.

A magyar kormány nem hajlandó érdemben reagálni a GRECO ajánlásaira, sőt, éveken át az erről szóló jelentések titkosításával takargatta az ország számos területen szégyellni valóan gyenge korrupció elleni teljesítményét

- mondta a 444-nek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Szerinte sem az Európa Tanács, sem más külső szereplők sem tudják rábírni a magyar kormányt arra, hogy építse újjá a 2010 óta következetesen lebontott jogállamot.

„A Transparency International ezúttal sem számít másra, mint amit már megszokhattunk: mivel a hatalom birtokosai szemében a közpénzen meggazdagodott kegyencek büntetlensége a nemzeti érdek, így az állami propagandagépezet, ha éppen hajlandó foglalkozni a témával, majd elmagyarázza, hogy idegen érdekeket szolgál az, aki átlátható és tisztességes politikafinanszírozást, valamint a korrupció ellen kérlelhetetlenül fellépő és számon kérhetően működő ügyészséget szeretne.”

(TBG ajánlóképén egy Árpád-házi lovag fütyörészve rejtegeti magánrepülőgépét.)