• Gerber Tamást idén januárban nevezte ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére.
• Gerber február végén rendkívüli értekezletet hívott össze, ahol az alá tartozó bírósági vezetőknek kiosztott egy listát 51 bíró nevével és adószámával.
• A listán a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű, Handó Tündével konfliktusban lévő érdekvédelmi szervezet tagjai szerepeltek.
• Egyes beszámolók szerint Gerber azt kérte az értekezlet résztvevőitől, hogy lista alapján beszéljenek a hozzájuk tartozó bírákkal, hogy azok fontolják meg a kilépést a MABIE-ből.
• A történtek miatt több érintett is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, ahol megállapították, hogy Gerber törvénytelenül listázta a bírákat, és ezért súlyos bírságot szabtak ki.
• A NAIH vizsgálati anyagából minden korábbinál élesebben látszik, hogyan próbálnak nyomást gyakorolni az "elhajlónak" gondolt bírákra.

Hárommillió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Budapest Környéki Törvényszékre, ahol az adatvédelmi szabályokat súlyosan megsértve a törvényszék elnöke, Gerber Tamás előbb listát csináltatott a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű bírói érdekvédelmi szervezet tagjairól, majd ezt a listát szét is osztotta az irányítása alá tartozó bírósági vezetőknek.

Először február végén írtunk róla, hogy bírósági körökben milyen súlyos botrányt okozott, amikor a Budapest Környéki Törvényszék egy rendkívüli vezetői értekezletén listát osztottak szét a MABIE tagjairól, és egyes értelmezések szerint megpróbáltak nyomást gyakorolni az érdekvédelmi szervezetben résztvevő bírákra. Az ügy miatt a NAIH is vizsgálatot indított, annak az anyagából pedig minden korábbinál pontosabban kiolvashatóak az ügy részletei.

Február 22-én délelőtt Gerber Tamás, akit nem sokkal korábban nevezett ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére, rendkívüli vezetői értekezletet hívott össze az alá tartozó 14 járásbíróság elnök illetve elnökhelyetteseinek, valamint a bírósági kollégiumvezetőknek. A NAIH vizsgálati anyaga szerint az értekezleten Gerber arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ő az előző nap kilépett a Magyar Bírói Egyesületből, és azt kérte a megjelent vezetőktől, hogy beszéljenek a törvényszék és a járásbíróságok bíráival, hogy azok is fontolják meg a kilépést. Hogy minden vezető tudja, kivel kellene elbeszélgetnie, Gerber kiosztott egy listát a MABIE Pest Megyei Alapszervezetének tagjairól 51 bíró nevével és adószámával.

A NAIH vizsgálat megállapítása szerint ezt a listát Gerber az érintettek tudta és hozzájárulása nélkül készítette, és osztotta szét a bírósági vezetők között, akik így maguk is megtudták, hogy beosztottjaik közül kik tagjai a bírói érdekvédelmi szervezetnek.

Az elmúlt évben egyre inkább kiéleződtek az igazságszolgáltatáson belüli konfliktusok, amiknek egyik oldalán Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője áll, a másikon leggyakrabban a Handó munkáját törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács tagjai. (Ezt az ellentétet "A jogállam utolsó védvonalairól szól a bíróságokért folytatott csata" című videónkban mutattuk be részletesen.)

A MABIE, ami egyfajta bírói szakszervezetként működik, sokáig kimaradt a konfliktusból, de aztán kiderül, hogy meghamisíthatták egy szavazás eredményét egy tavaly októberben tartott bíróválasztáson. A dologból nagy botrány lett, a MABIE pedig platformot biztosított a szabálytalanságok miatt tiltakozó bíráknak. Ez a lépés nem volt jó pont Handóék szemében, és egyes értelmezések szerint ezután került célkeresztbe az 1400 bírát tömörítő érdekvédelmi szervezet. Bírósági körökben már év elején arról spekuláltak, hogy Handó köre szívesen meggyengítené a Magyar Bírói Egyesültet, hogy egy másik, az igazságszolgáltatás vezetésével simulékonyabb szervezetet hozzanak a helyébe.

Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy kik a MABIE tagjai, ahogy annak is, ha egy törvényszéki elnök megpróbál nyomást gyakorolni, hogy bírák lépjenek ki az érdekvédelmi szervezetből.

A most három millió forintra bírságolt Budapest Környéki Törvényszéket vezető Gerber Tamás egyébként a 444-nek még februárban azt mondta, hogy szerinte nem sérülhetett a listázással adatvédelmi szabály, mert zártkörű volt az említett értekezlet. A listázást azzal magyarázta, hogy éppen őt kereste meg több hozzá tartozó bíró azzal, hogy más nem is tudják, tagjai-e a bírói érdekvédelmi szervezetnek, és ennek a kérésnek eleget téve gyűjtette ki a neveket. A NAIH vizsgálata során ugyanezt mondta. Gerber februrában azt állította, hogy csak az értekezleten jelen lévők adatait kérte le, a NAIH vizsgálatban viszont ennél jóval szélesebb listázásról írnak.

A NAIH vizsgálata enyhítő körülményként veszi figyelembe, hogy Gerber a 444 februári, a botrányt kirobbantó cikkének megjelenésének napján emailt küldött 17 alá tartozó bírósági vezetőnek, amiben azt írta, hogy

„a február 22-én megtartott rendkívüli vezetői értekezleten átadott, a MABIE tagok névsorát tartalmazó listát kérem, hogy ne hozza nyilvánosságra, azt szíveskedjen megsemmisíteni.”

A NAIH vizsgálatában egyértelműen megállapította,

• hogy Gerber jogtalanul kérte le a MABIE tagok listáját, különösen mivel a listán szereplő emberek felettese, és a kigyűjtött adatok kvázi a szakszervezeti tagságra vonatkoznak;
• ha Gerber úgy is gondolta, hogy készíthet ilyen listát, a jogszabályok szerint ehhez előbb az érintettek engedélyét kellett volna kérnie, ami nem történt meg;
• nem csak a lista elkészítése volt jogellenes, de az is, hogy a törvénytelen listát Gerber a vezetői értekezlet szétosztotta.

A törvényszéki elnök védekezésével kapcsolatban a NAIH vizsgálata a következőket írja:

„[Gerber] ezen adatkezelésnek semmilyen igazolható célját nem jelölte meg. A leválogatás céljaként megjelölt indok, amely szerint egyes vezetők kíváncsiak voltak a maguk tagságának tényére - még ha volt is esetleg ilyen kérés - semmiképpen nem igazolja azt a célt, hogy az értekezleten részt vevő, és egyúttal a listán is szereplő 8 fő adatain felül további 43 személy adatának közlése másokkal miért volt indokolt.”

A NAIH vizsgálata megállapítja, hogy a jogsértés

• az adatvédelmi szabályok alapelvi rendelkezéseit érinti;
• a személyes adatok különleges kategóriájára vonatkozóan;
• közhatalmi szerv által;
• szándékosan elkövetve;
• utólag nem orvosolható módon.

A vizsgálat eredményét és a bírságot 30 napon belül közigazgatási perben lehet megtámadni a Fővárosi Törvényszéken.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Budapest Környéki Törvényszéket, és a következő kérdéseket tettük fel nekik:

• Elfogadják-e a NAIH vizsgálatának eredményét, és kifizetik a bírságot, vagy megtámadják a döntést?
• Terveznek-e bocsánatot kérni az érintettektől?
• Felmerült-e a listát elkészíttető és szétosztó Gerber Tamás törvényszéki elnökben, hogy lemond az elkövetett jogsértések miatt?

Az Országos Bírósági Hivatalnak a következő kérdéseket küldtük:

• Vizsgálták-e / vizsgálják-e a februárban történt listázás körülményeit?
• Ha volt korábban vizsgálat, akkor annak mi volt az eredménye?
• Mi a véleményük a NAIH megállapításairól és a kiszabott bírságról?
• Felmerült-e, hogy visszavonják Gerber Tamás vezetői megbízását a történtek miatt?

Amint bármelyik kérdésünkre választ kapunk, azzal frissíteni fogjuk ezt a cikket.

UPDATE 08.22. 12:37

Az OBH válasza:

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke az ügyben - annak megtörténtét követően - haladéktalanul vizsgálatot rendelt el és fegyelmi jogkörével élt.
A Budapest Környéki Törvényszék Elnöke egyébként az ügyben a szükséges és lehetséges intézkedéseket megtette. Az elnök vezetői kinevezése hat évre szól, ennek megszüntetésére ez a kifogásolható, de egyszeri mulasztás nyilvánvalóan nem szolgálhat alapul.

A BKT válasza:

A Budapest Környéki Törvényszék (BKT) 2019 februárjában – az egyesületi tagdíj törvényszék általi levonásának okán a BKT birtokában lévő adatok alapján – kimutatást készített a BKT bíráinak Magyar Bírói Egyesületi (MABIE) tagságáról, amely egy zártkörű vezetői értekezleten tájékoztatás céljából kiosztásra került.

A személyes adatokat tartalmazó kimutatás összeállítása során adatkezelési szabálytalanság történt, amely hiba észlelését követően a Törvényszék elnöke haladéktalanul gondoskodott róla, hogy külön is felhívja az értekezlet résztvevőinek figyelmét arra, hogy az adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, valamint intézkedett a dokumentumok megsemmisítéséről, ami meg is történt.

A MABIE érintett tagjait ezen – sajnálatos – incidens következtében semmilyen hátrány nem érte, érdeksérelem nem történt.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a történtek miatt vizsgálatot rendelt el és fegyelmi jogkörével élt.

A dokumentum kapcsán a fent nevezett szabálytalanságot a NAIH is megállapította, annak okán, hogy az összeállítás nem a GDPR rendelkezései szerint történt. A határozatot a BKT tudomásul vette.

A Törvényszék elnöke a BKT bíráinak, igazságügyi alkalmazottainak és ügyfeleinek érdekeit szem előtt tartva, vezető társainak támogatásával látja el feladatait hat évre szóló kinevezésének ideje alatt.

(A cím feletti kép: Kisbenedek Attila / AFP - Grafika: Kiss Bene)