Elképesztő trükkel lophattak el 250 milliárd forintot az ukrán lakosságtól

  • Felpörgött Ukrajna történetének legnagyobb korrupciós nyomozása. A gyanú szerint 2016-ban és 2017-ben a szén árának meghamisításával összesen 250 milliárd forinttal többet fizettettek az áramért és a távhőért.
  • Ehhez össze kellett játszania az állam csúcsbürokratáinak és a legnagyobb ukrán energetikai cég vezetőinek, és a lakosságtól indokolatlanul beszedett pénz nagy része valószínűleg Rinat Ahmetovnak, az egyik leggazdagabb oligarchának ment.
  • A csalás lényege pofonegyszerű: a helyi szenet úgy számolták el, mintha Rotterdamban vették volna.
  • A nyomozásból az új ukrán elnök első nagy oligarcha-ellenes hadjárata lehet. 

A 2014-15-ös harcok idején Ukrajna elvesztette szénbányáinak jelentős részét, hiszen nagyon sok közülük a donyecki régióban ragadt, ami orosz támogatással elszakadt. Közben Ukrajna áramellátásának harmadát, távhőjének pedig több mint felét szénerőművek biztosítják. Ezért Ukrajna a válság elején jelentős szénimportra szorult, az odesszai kikötőbe többek között Dél-Afrikából és Ausztráliából érkeztek szénnel megpakolt hajók, amelyek rakománya jóval drágább volt, mint amennyibe a háború előtt a donyecki szén került.

Rotterdam+

Erre hivatkozva az ukrán állami energiahivatal 2016-tól új képletet vezetett be, ami alapján az erőművek elszámolhatták a szén árát, és az új árat beépítettek az áram és a távhő díjába. Az új képlet a Rotterdam+ nevet kapta. 

Az árat az éppen aktuális hollandiai szénpiaci ár, és a Rotterdam - Ukrajna szállítási költség összege határozta meg. Azért a holland árakkal számoltak, mert a Benelux kikötők számítanak Európa legnagyobb, és így irányadó szénpiacának. Az ARA (Amszterdam - Rotterdam - Antwerpen városnevek rövidítése) kóddal illetett árindex az európai energiahordozók fontos mérőszáma, olajat és szenet is kötnek hozzá. Ebből lett Ukrajnában a Rotterdam+, amiben a városnév a világpiaci árra, a + pedig a szállítási költségekre utalt.

Az új képlet alapján jelentősen emelni kellett a rezsit Ukrajnában, mert így sokkal drágábban számolták el a termelők a szén árát, mint addig. 

Csakhogy nagyon úgy néz ki, hogy a 2016-ban és 2017-ben az ukrajnai erőművekben elégetett szénnek egy igen jelentős része sosem járt Rotterdamban. Sőt, mindvégig Ukrajnában volt, mert részben a megmaradt bányákból hozták fel, illetve a szomszédos Oroszországból importálták. 

Még ha az ára meg is közelítette volna az aktuális nyugati árakat - ami nem valószínű - a szállítási költsége egészen biztosan nem lehetett akkora, mintha Rotterdamból kellett volna elhozni. Hogy 2016-tól már orosz szénnel is mentek ukrajnai erőművek, azt szlovjanszki riportunkban is megírtuk tavaly.

Szénerőmű Ukrajnában.Fotó: AFP

Porosenko és Ahmetov összjátéka

Hivatalosan már 2017-ben elindult a nyomozás az ügyben, mert senki sem tudta papírokkal igazolni, hogy az ukrán erőművekben elégetett szén nagy része tényleg Nyugatról érkezett. A nyomozás azonban alig haladt mostanáig. 

Az ügy két legfontosabb szereplője az ukrán energetikai hivatal, amely a szén elszámolásának árát, és ez alapján a rezsit kiszámolja; illetve a legnagyobb ukrajnai energetikai vállalat, a bányák és erőművek sorát is üzemeltető DTEK. A DTEK állította azt, hogy csak Rotterdamból tudnak szenet hozni, és a hivatal hitte ezt el, minden jel szerint bemondásra. 

A hivatalt abban az időben Dmitro Vovk vezette, aki 2013-14-ben még a Rosen édesipari vállalat oroszországi kirendeltségét irányította. A Rosen tulajdonosa pedig Petro Porosenko volt, aki 2014-től idén májusig Ukrajna elnöke volt.

A túloldalról pedig Ukrajna egy másik nagyon befolyásos embere az érintett, a DTEK ugyanis Rinat Ahmetov cége. 

Ahmetov a háború kitöréséig Ukrajna leggazdagabb embere volt, és bár vagyona sokat apadt krími és donyecki érdekeltségeinek elvesztése után, még így is elképesztően gazdag és befolyásos. Bányáin és erőművein kívül kohói, tévécsatornája, és rengeteg más egyebe is van. 

Ahmetov szénbányászból lett maffiavezér a Szovjetunió szétesésekor, és a privatizáció nagy nyerteseként mesés gazdagságra tett szert, a Forbes 2012-ben a vagyonát 16 milliárd dollárra becsülte, az orosz Koreszpondent magazin pedig 25,6 milliárdra. A háború óta 3 és 6 milliárd dollár közé becsülik érdekeltségei értékét - összehasonlításul Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc vagyonát is csak 1 milliárd dollár körülire teszik.

Ahmetov fontos támogatója volt Viktor Janukovics elnöknek, akit a 2013 őszén indult kijevi tüntetéseken buktattak meg, és aki 2014 elején Oroszországba menekült. 2015-ben az új, nyugatbarát ukrán kormány még erősen szorongatta Ahmetovot, többek között a DTEK ellen is több vizsgálat indult, és felmerült a cég feldarabolása is. 

Aztán 2016-ban minden jel szerint Porosenko és Ahmetov kiegyeztek, és attól kezdve Ahmetov gyorsabban gazdagodott, mint Janukovics idején. A DTEK pedig nem csak megmenekült a csődtől, hanem százmilliószorosával kezdte termelni a dollárt.

Rinat Ahmetov.Fotó: AFP

Zelenszkij első áldozata?

Porosenko májusban elvesztette az elnökválasztást, és utódja Volodimir Zelenszkij lett, aki a kampánya idején azt ígérte, hogy leszámol az oligarchákkal. Úgy tűnik, hogy Ahmetovval kezdi, aki abból a szempontból ideális ellenfél, hogy a nyári parlamenti választás után nem maradt erős politikai szövetségese, és egyszerre kötődik két bukott elnökhöz, Janukovicshoz és Porosenkohoz is. (Korábban maga is volt parlamenti képviselő, két ciklusban is.)

Júliusban egy ukrán képviselő azt állította, hogy Ahmetov egyik embere havonta 40 ezer dollárt ajánlott azoknak az új kormánypárti képviselőknek, akik hajlandóak lettek volna ellenzékbe vonulni, és egy új frakciót alapítani. Sosem derült ki, hogy tényleg voltak-e ilyen megkeresések, a kormánypárt mindenesetre még nem szakadt szét. 

A szén árának manipulálásról szóló vádakat Ahmetov visszautasította, viszont felgyorsította adakozási programját, amelynek keretében új mentőautókat ajándékoz ukrán településeknek. 

A választások óta felgyorsított nyomozás hatására augusztus 20-án nemzetközi körözést adtak ki Vovk, az energiahivatal volt elnöke ellen. Ő ismeretlen helyen tartózkodik, a Facebookra viszont kiírta, hogy már külföldön van, és addig nem lép Ukrajnába, amíg Zelenszkij az elnök.  

Szintén augusztusban őrizetbe vették, majd fejenként 400 ezer dollár körüli óvadékért elengedték a DTEK két vezetőjét is. Eljárás indult Vovk három munkatársával szemben is, de Ahmetovot személyesen nem vádolták meg. 

A történet nem csak azért elképesztő, mert a vád szerint egy egészen egyszerű módszerrel csaltak a szén árával, hanem az ügylet nagyságrendje miatt is. 250 milliárd forintot beszedni, két év alatt, munka nélkül, világszinten is egyedülálló művelet lehetett.