Több 100 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte a németországi Stuttgart ügyészsége kedden a Daimler járműgyártó társaságot a versenytárs Volkswagen (VW) csoport dízelbotrányához hasonló szabálytalanság miatt.
Az ügyészség szerint a stuttgarti székhelyű cégnek 4 millió euró szabálysértési bírságot kell fizetnie felügyeleti kötelezettség elmulasztása miatt, további 866 millió eurót pedig a szabálytalansággal jogtalanul szerzett haszon ellentételezésére.
A Daimler nem él a jogorvoslat lehetőségével, a 870 millió eurót (290 milliárd forint) hat héten belül kell befizetnie Baden-Würrtemberg tartománynak.
A Daimler közölte, hogy a bírság megfizetése szolgálja a legjobban a cég érdekeit, és a teher nem befolyásolja a harmadik negyedévi üzleti eredményt.
Az ügyészség indoklása szerint a cég vezetése 2008-tól kezdve nem felügyelte eléggé a modellek engedélyeztetésével foglalkozó részleg munkáját, ami miatt a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő dízelmotorral szerelt gyártmányok kerültek forgalomba.
A bírsággal véget ér a VW dízelbotrányához hasonló ügyek miatt a Daimler mint jogi személy ellen indított eljárás, de továbbra is nyomoznak természetes személyek ellen dízelmotorral szerelt Daimler-gyártmányok motorvezérlő rendszere manipulációjának gyanúja miatt.
Az ügyészség gyanúja szerint a cég közel egy évtizeden át, 2008-tól 2016-ig értékesített a károsanyag-kibocsátási adatokat manipuláló berendezéssel szerelt dízelüzemű járműveket, amiknek a motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb károsanyagot termel, a forgalomban viszont többet.
Braunschweig ügyészsége ugyancsak kedden piaci manipuláció miatt vádat emelt a németországi a Volkswagen (VW) vezérigazgatója és felügyelőbizottsági elnöke meg egy korábbi vezérigazgatója ellen a járműgyártó csoport dízelbotrányával összefüggésben.
Herbert Diess vezérigazgató, Hans Dieter Pötsch felügyelőbizottsági elnök és Martin Winterkorn volt vezérigazgató az ügyészség szerint a törvényi kötelezettségek megszegésével szándékosan túl későn tájékoztatta a részvényeseket a dízelbotrányból fakadó milliárd eurós nagyságrendű költségekről, amivel törvénytelenül befolyásolták a társaság részvényének árfolyamát. Legkésőbb 2015 júliusában mindhárom vádlott tisztában volt a dízelbotrány várható pénzügyi következményeivel, de a részvények árfolyamát befolyásoló információkat szeptemberig elhallgatták, hogy elkerüljék az árfolyam süllyedését.
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, ami érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.