14 éve fordult elő utoljára, hogy a Fideszben választhattak több jelölt közül a kongresszuson

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A Fidesz az a párt, ahol nem kell sokat gondolkodniuk a kongresszusi küldötteknek, hogy kire szavazzanak a tisztújításon. 

Alelnök, alelnök, elnök, alelnök, alelnökFotó: botost/444.hu

Orbán Viktort például tizenhatodszor választották meg elnöknek vasárnap, ebből 15-ször egyedüli jelölt volt. Egyetlen egyszer volt más név is a szavazólapon Orbáné mellett, 25 éve Wachsler Tamás vette a bátorságot, hogy induljon a posztért. Volt aztán olyan kísérlet is Orbán Viktor első kormányzása idején, hogy szétválasztják a kormányfői és a Fidesz-elnöki posztot. Így lehetett - Orbán akaratának megfelelően - a párt vezetője 2000-ben Kövér László, majd 2001-ben Pokorni Zoltán, de ők is egyedüli jelöltek voltak. 2003-tól visszatért Orbán, 2010-től pedig senki nem vetette már fel, hogy nem kellene-e szétválasztani a két tisztséget.

Még az egymás után elbukott két országgyűlési választás (2002, 2006) után sem volt hivatalos kihívója Orbánnak a 2007-es tisztújításon. Hogy nem mindenki feltétlenül volt elégedett a két vereséggel, azt mindössze az mutatta, hogy a titkos szavazáson 39-en nemmel szavaztak Orbánra. Ami eltörpült az 1608 igen szavazat mellett, 

így mindössze 97,62 százalékkal nyert Orbán. Mostanra már kiköszörülte ezt a csorbát, két éve és most is 100 százalékos támogatással választották újra és újra. 

Az elnöki poszt eleve elrendeltetett, de ott vannak az alelnöki székek. Van négy is belőle, micsoda versengés indulhatna értük egy ekkora pártban. De Orbán elmagyarázta, miért nincs így:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Női alelnök is úgy lett a Fideszben, hogy 2005-ben Orbán a fiatal, családos nők felé akart nyitni. Felemeltette az alelnökök számát az addigi kettőről négyre. Ebből a négyből lett az egyik lényegében a Fidesz női kvótája. A posztra természetesen nem volt verseny, Orbán kiválasztotta a szinte teljesen ismeretlen borsodi politikust, Pelczné Gáll Ildikót, aki annak idején fogadta őt az országjáráson. Jellemző, hogy a kiszemelt Pelczné Gáll Ildikó az újságból tudta meg, hogy alelnököt csinál belőle Orbán. A megválasztása a kongresszuson már formalitás volt. 

Bár éppen ez volt az az utolsó Fidesz-kongresszus, amikor kis kavics került a gépezetbe. A négy posztra ugyanis 5 (!) darab jelölt volt. Az Orbán által kiválasztott négy politikus mellett (Schmitt Pál, Pokorni Zoltán, Varga Mihály és a már említett Pelczné Gáll Ildikó) bejelentkezett Pálinkás József volt oktatási miniszter is. Állítólag a sértődés hajtotta, mert kikerült az elnökségből, bár ő ezt cáfolta. Mindenesetre a felülről irányított tisztújítást egyáltalán nem sikerült meghekkelnie:

  • Pokorni Zoltán 1210 szavazat
  • Schmitt Pál 1171 szavazat
  • Varga Mihály 1135
  • Pelczné Gáll Ildikó 1030 

csúnyán lemaradt:

  • Pálinkás József 575

Három évvel később azért Pálinkásból lehetett még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd ezután 2015-2018 között a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője is, de onnan olyan körülmények között kellett távoznia, hogy mostanra végképp eltávolodott a Fidesztől, és nyíltan kritizálja a kormányt és Orbánt. 

Pálinkás óta nem fordult elő, hogy valaki önjelöltként pályázzon akárcsak alelnöknek is, pedig 7 kongresszus is lement. A női kvóta maradt. Amikor Pelczné Gáll Ildikónak 12 év után távoznia kellett, mert az európai számvevőszék tagjává választották, Orbán választása Novák Katalinra esett. 

Nem mintha bármit számítana, de az alelnökök népszerűségi versenye így áll:

  • Novák Katalin: 1396 szavazat
  • Kubatov Gábor: 1392 szavazat
  • Kósa Lajos: 1387 szavazat
  • Németh Szilárd: 1359 szavazat 

A Fidesz mostani négy alelnöke közül egyetlen egy van, aki indult és nyert is egyéniben a tavalyi országgyűlési választáson. Az az egy Kósa Lajos, ő zsinórban hatodszor nyert Debrecenben mandátumot. 

Németh Szilárd 2010-ben még nyert Csepelen, aztán kétszer is alulmaradt, és csak országos listáról jutott be 2014-ben és 2018-ban is az Országgyűlésbe. Kubatov Gábor pártigazgató 2006 óta mindig listáról lett parlamenti képviselő, soha nem indult egyéniben (a Parlamentben egyetlen egyszer szólalt fel 13 év alatt). Novák Katalin is az országos listáról lett parlamenti képviselő tavaly. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.