A múlt héten Washingtonban már javában állt a bál, mert Donald Trump a jelenleg rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékok alapján az amerikai hadisegély visszatartásával próbált nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy a hatóságai William Barr amerikai igazságügyi miniszterrel és Trump magánügyvédjével, Rudy Giulianival együttműködve indítsanak nyomozást

• többszörösen cáfolt vádak alapján Joe Biden volt alelnök, Trump legfőbb riválisa és fia, Hunter Biden ellen;
• egy légbőlkapott, de az amerikai szélsőjobboldali médiában népszerű összeesküvés-elmélet alapján az után, hogy valójában nem is az oroszok és nem Trump érdekében, hanem az ukránok a demokratákkal összejátszva, Hillary Clinton érdekében avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba.

Zelenszkij és Trump telefonbeszélgetésének leiratában, amit a Fehér Ház hozott nyilvánosságra, Barr neve többször is szóba kerül. De az igazságügyi miniszter nem csupán ezért kulcsfigura a botrányban. Bár ő maga is szereplője volt egy CIA-alkalmazott a telefonbeszélgetés miatt készített belső jelentésében, Barr minisztériuma volt az, amely egyrészt azt a kötelező érvényű jogi tanácsot adta az amerikai Nemzeti Hírszerzési Főigazgatónak, hogy ne tájékoztassa a whistleblower jelentéséről az amerikai törvényhozás amúgy ilyen ügyekben illetékes hírszerzési bizottságait, másrészt ezzel párhuzamosan úgy döntött, hogy a feljelentésben foglaltak alapján nem kell semmilyen nyomozást indítania. Persze ő volt az is, aki miután elsőként olvashatta Robert Mueller csaknem 400 oldalas jelentését az oroszügyi vizsgálat eredményeiről, még mielőtt nyilvánosságra hozta volna azt, egy négyoldalas összefoglalóban azt a hamis látszatot keltette, hogy Mueller jelentése mindenben tisztázta Trumpot. Nem tisztázta, sőt.

Washingtonban tehát már nagyban állt a bál, a demokraták sok havi vívódás után a legfrissebb fejlemények hatására hivatalosan is megindították az alkotmányos vádeljárást Trump ellen, a közvélemény pedig ritka betekintést kapott abba, hogy hogyan és mikről is beszél Trump külföldi vezetőkkel, William Barr Rómába utazott, hogy egy újabb, a szélsőjobboldali, trumpista médiában népszerű összeesküvés-elméletet derítsen fel.

Hogy miről van szó? Ehhez vissza kell kanyarodnunk Trump elnökségének korábbi legnagyobb botránya, az oroszügyi vizsgálat kezdeteiig. 2016 nyarán, miután kiderült, hogy orosz hackerek feltörték a Demokrata Párt központi szervereit, az ausztrál szolgálatoktól jelzés érkezett az amerikai hatóságokhoz. Az ausztrálok jelezték, hogy Trump kampánystábjának külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos egy londoni kocsmázás során elkotyogta egy magas rangú ausztrál diplomatának, hogy az oroszok terhelő adatokat ajánlottak neki Hillary Clintonról.

Papadopoulos - akit Mueller nyomozása alapján két hét letöltendő börtönre ítéltek, amiért hazudott a nyomozóknak - kapcsolata az oroszokhoz egy bizonyos Joseph Mifsud volt. Ő 2017-ben felszívódott, azóta senki sem látta, csak egy-két fénykép került elő róla. A New York Times még két napja, hétfőn is "eltűntként" írt róla. Az olasz sajtó beszámolói alapján most megkerülhetett, lapjelentések szerint Barr hirtelen szervezett római útján vele is találkozott.

Trump az olaszoktól is kért valamit

Barr a múlt héten olyan váratlansággal utazott Rómába, hogy a Daily Beastnek nyilatkozó dolgozó szerint a követség munkatársainak nagyon kaparniuk kellett, hogy teljesíteni tudják speciális kéréseit - egy olyan, lehallgatásbiztos tárgyalótermet, ahol az olasz titkosszolgálatokkal találkozhat. Barr nem egyedül érkezett, elkísérte John Durham connecticuti szövetségi ügyész is. Durham az, akit Barr még a tavasszal kért fel "az oroszügyi vizsgálat eredetének feltárására". Durham azonban nem a szó hagyományos értelmében vett vizsgálatot folytat, például nincs is joga beidézni tanúkat vagy bizonyítékokat, a tanúvallomásokhoz és iratokhoz csak akkor férhet hozzá, ha azokat önként ajánlják fel neki. De mert ezt az "önkéntes" segítséget a jelek szerint gyakran maga Donald Trump kéri - az ukrán elnök mellett az ausztrál miniszterelnököt is felkérte erre egy telefonbeszélgetés során - sok ország igyekszik is kielégíteni ezeket a kéréseket.

Az olasz titkosszolgálatok is így jártak el. A Beastnek azt ugyan függetlenül nem sikerült megerősítenie, hogy Barr az elvileg eltűnt Mifsuddal is találkozott, forrásaik szerint az olasz hatóságok lejátszottak neki egy hangfelvételt, amin állítólag Mifsud beszél. A Beast beszámolója szerint az olasz belügyminisztérium dokumentumai alapján Mifsud 2017-ben nem eltűnt, hanem az olasz hatóságoktól kért védelmet, ennek során tett vallomást. Ezt a felvételt játszották le Barrnak.

A szélsőjobboldali sajtóban terjesztett összeesküvés-elmélet szerint Mifsud - aki elvben egyetemi tanár, de ennél sokkal gyanúsabb figura; hogy mást ne mondjak, nyakig benne van a máltai aranyútlevél-botrányban, több olyan ingatlan tulajdonosa, amit EU-s útiokmányra vágyó orosz oligarchák használnak a máltai iratok megszerzéséhez - valójában nem az oroszoknak dolgozott, hanem azon, hogy gyanúba keverje Donald Trumpot és stábját, amely Mueller jelentése szerint rendre lelkesen fogadott minden orosz ajánlatot Hillary Clinton bemocskolására.

Az amerikai igazságügy minisztérium nem reagált a Beast az üggyel kapcsolatos kérdéseire, de egy közleményben elismerte, hogy Barr Rómában járt. Mint írták, "az elnök Barr igazságügyi miniszter kérésére több országgal is kapcsolatba lépett, a segítségüket kérve abban, hogy kössék össze az igazságügyi minisztert és Durhamot az illetékeseknek".

A Beast szerint az, hogy Mifsud valójában mit tudhatott a Demokrata Párt feltört szervereiről, a mai napig rejtély. Ahogy az is, hogy mit tudhatott meg most Barr és Durham. Ami viszont tény, az az, hogy a jövő héten egy másik amerikai miniszter, Mike Pompeo külügyminiszter is Rómába látogat, és a Beast forrásai szerint ő is találkozni fog ugyanazokkal a titkosszolgákkal, akikkel a múlt héten Barr és Durham is beszéltek. (Via The Daily Beast)