Az EU-hoz rendelt nagykövetek hétfő reggel jóváhagyták a brit kormány kérelmét a Brexit határidejének meghosszabbítására. 

A Brexit új határideje ezzel 2020 január 31, de ha a brit parlament előbb elfogadja az EU-val kötött, a kilépési feltételeket rögzítő alkut, akkor már idén, november 1-én vagy december 1-én is kiléphet az Egyesült Királyság az EU-ból. 

Mivel ott decemberben lehet, hogy előre hozott választásokat tartanak, ezért az idei kilépés a kevésbé valószínű. Sőt, a választás után akár olyan helyzet is kialakulhat, aminek nyomán a jövő évi határidő sem lesz tartható.

Johnson hiába fogadkozott

Boris Johnson brit miniszterelnök a nyáron azzal vette át a kormányzást, hogy mindenképpen kilépteti október 31-én országát az EU-ból, és inkább meghal, mint hogy elhalasszák a dátumot. Addigra a brit kormány már kétszer kért halasztást, az eredetileg március végére tervezett kilépéshez képest. A halasztásokra azért volt szükség, mert a brit parlament megtiltotta a kormánynak, hogy alku nélkül - azaz a kilépési feltételek rögzítése nélkül - lépjen ki, viszont a kormány által kötött alkut sem fogadták el.

Johnson október közepén elérte Brüsszelben az alku módosítását, ami érezhetően már jobban tetszik a brit parlamentnek a korábbinál, de még nem született belőle törvény, mert ahhoz nem járultak hozzá a képviselők, hogy gyorsított eljárásban fogadják el. Ezért - egy korábbi parlamenti döntés értelmében - Johnson arra kényszerült, hogy törvényerőre emelkedett alku hiányában mégiscsak halasztást kérjen az EU-tól. Johnson azzal fejezte ki kedvetlenségét, hogy nem írta alá a halasztási kérelmét, és írt egy másik levelet is, amiben kijelentette, nem ért egyet a halasztással.

Az EU nagykövetei vasárnap este dolgozták ki a választ a halasztási kérelemre. Eszerint hozzájárulnak, hogy a brit parlament által javasolt 2020 január 31. legyen az új határidő, de azt is belevették, hogy ha az alku törvényerőre emelkedne az Egyesült Királyságban korábban, akkor november 1-én vagy december 1-én is kiléphessenek. Az EU-s válasz hivatalossá tételéhez a 27 ország vezetőjének egyetértése is kell, de csak ezért nem hívnak most össze rendkívüli csúcsot, hanem írásban elég lesz keddig jelezniük az elnököknek és miniszterelnököknek, hogy egyetértenek.

Macron keménykedett volna, de a német álláspont kapott többséget

Információink szerint csak a francia kormány nem volt elégedett az EU-s döntéssel. Párizs azt javasolta, hogy csak november végéig járuljanak hozzá a halasztáshoz, és ezt csak akkor lehessen tovább hosszabbítani, ha közben Nagy-Britanniában előre hozott választást írnak ki. Németország nagyon ellenezte ezt, hivatalosan azzal érvelve, hogy ezzel az EU beavatkozna a brit belpolitikába. Arról is szó van azonban, hogy Berlin sokkal inkább szeretné, ha a Brexit minél puhább lenne, mint Párizs, mert erősebb gazdasági érdekeik fűződnek az európai - brit vámunió fennmaradásához. A francia kormány viszont arra számít, hogy politikai súlyuk jelentősen megnőne az EU-ban a britek távozásával. Rögtön övék lenne például az unió legnagyobb hadserege. A tagállamok végül mind a német kormány álláspontját támogatták, és hétfőre virradó éjjel Emmanuel Macron francia elnök is beadta a derekát.

Az előre hozott választást Johnson szorgalmazza, szerinte másképpen nem lehet feloldani a Brexit körüli patthelyzetet, és már december 12-re kiírná a szavazást. Ehhez azonban eddig a parlament nem járult hozzá.