Az elmúlt öt napban szinte megállt az élet Hongkongban. Az elmúlt héten már olyan súlyos összecsapások volt a tüntetők és a rendőrök között, hogy részben leállt a tömegközlekedés, bezártak az iskolák, az utakat barikádok, téglahalmok zárják el. Olyan pontra jutott az öt hónappal ezelőtt kezdődött tiltakozáshullám, hogy kizárt, hogy a kedélyek csak úgy maguktól lecsillapodnának. Hamarosan el kell dőlnie, merre tart Hongkong, teret engednek-e a tiltakozók követeléseinek, és elindulnak a nyugati demokrácia irányába, vagy akár a hadsereg bevetésével, akár a demokrácia lassú, de biztos leépítésével Kína teljesen átveszi a hatalmat a város felett.

Hongkongban az elmúlt napokban már valóságos állóháború alakult ki a rendőrök és a lakosság között, és most jött el az a pont, ahonnan szinte biztosan nincs visszaút. A tüntetők a rendőri túlkapások miatt elszántabbak, mint valaha, és a lakosság többségének támogatását is maguk mögött tudhatják, bármennyire is szeretne mást sugallni a kínai propaganda. Hongkong utcáin barikádok sorakoznak, az egyetemek kampuszai átváltoztak a tüntetők főhadiszállásává. Itt készülnek a Molotov-koktélok, és - mivel a kantin is bezárt - itt főznek egymásra a diákok.

A kínai állami televízió csütörtök este arról számolt be, hogy az elnök, Hszi Csin-ping azt mondta, jelenleg a rend helyreállítása és az erőszakhullám megállítása a legfontosabb feladat Hongkongban. Éjjel aztán újabb ember halt meg a tüntetések közben; egy 70 éves takarítót egy kemény tárgy olyan erővel találta el a fején, hogy belehalt sérüléseibe. A kínaiak a tüntetőket, a tiltakozók a rendőröket vádolják a férfi halála miatt. A rendőrség a férfi halálát gyilkosságnak minősítette.
Az éppen Londonban tartózkodó Teresa Cheng, Hong Kong igazságügyminisztere azt állította, Hongkong-párti tüntetők egy csoportja megtámadta, saját elmondása szerint súlyosan megsérült, ezért a londoni rendőrségen feljelentést tett. Az állítólagos támadásról készült videó állításait nem igazolja. Carrie Lam hongkongi kormányzó mindenesetre kifejezte felháborodását az eset miatt. Éjszaka aztán leállt a vonatforgalom nagyja is.

Helyi idő szerint pénteken ebédidőben a legújabb hongkongi szokás szerint emberek százai, tüntetők és irodai dolgozók özönlöttek az utcára a város üzleti negyedében, ahogy azt teszik már öt napja zsinórban. Délután a hatóságok közölték, 11 ember sérült meg éjfél és dél között, egyikük kritikus állapotban van. 

Bár egyre feszültebb a helyzet, nagyon úgy tűnik, hogy a hongkongi kormánynak esze ágában sincs meghátrálni. Arra, hogy mi jöhet ezután, több forgatókönyv is van, ezek közül az egyik, hogy a tüntetők visszavonulót fújnak, és véget érnek a tüntetések. Ezt a verziót minden szakértő életszerűtlennek tartja. A kínai összekötő hivatal mutathatna némi kompromisszumkészséget, aminek az első állomása az lenne, hogy felállítják a rendőri túlkapásokat kivizsgáló bizottságot (amire egyelőre semmilyen hajlandóságot nem mutat). „Ettől nem szűnnének meg hirtelen a tüntetések, de kicsit lenyugtatná a kedélyeket, mert a békés tiltakozók le is szeretnének nyugodni, és adni egy esélyt a vizsgálatnak” - mondta a VICE News-nak Emily Lau, egy volt demokráciapárti törvényhozó. 

A jogszabály, amire hivatkozva a kormányzó korábban betiltotta az arcmaszkok viselését, még a brit gyarmati időkből származik. Az elmúlt 50 évben nem alkalmazták, és aktivisták szerint a jogszabály elvileg lehetőséget ad a kormányzatnak arra, hogy korlátozzák az emberi jogok gyakorlását bármiféle következmény nélkül. Ez egyenes út lehet a demokratikus intézmények leépítéséhez, de akár a kijárási tilalom bevezetéséhez is. Kína nyomásgyakorlására Lam hozhatna további döntéseket a jogszabályra hivatkozva, és Peking célozgatott is már rá korábban. Ha így lenne, teljesen lekapcsolhatnák az internetet, önkényesen letartóztathatnák a tüntetőket (ahogy egyébként már teszik is), bárkit szabadon megállíthatnának és megmotozhatnának a rendőrök (erre is volt már példa).

Nagyon rossz, de nem kizárható forgatókönyv, hogy Kína végül beveti a hadsereget. Az nem túl biztató jel, hogy Peking az elmúlt időkben szép csendben megduplázta a Hongkongban állomásozó katonái számát, ahogy az sem, hogy a határnál végrehajtott gyakorlatokkal demonstrálták, hogyan bánhatnának el a tüntetőkkel. Ezt a verziót a szakértők mégis a legvalószínűtlenebb verziónak tartják. A tiltakozók mindenesetre előszeretettel hangoztatják, hogy nem szeretnének úgy járni, mint 1989-ben a Tiananmen téren tüntetők. Azonban mégis nehéz elképzelni, hogy Kína megkockáztatná, hogy a világ harmadik legfontosabb pénzügyi központjának jelenleg is kissé ingatag helyzetét tovább rontsa. Már csak azért is, mert pénteken a hongkongi kormány megerősítette, hogy a demonstrációk kezdete óta a globális pénzpiaci válság óta először recesszióba csúszott a város.