Balog Zoltán: Számon kell kérni Magyarországon a humánus viselkedést

Híres vendéggel, de meglepő témával zárult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Berlini Fal leomlásának 30., illetve Németország újraegyesítésének 29. évfordulója alkalmából rendezett programsorozata. A „Humanitárius kötelesség – biztonsági kockázat? A társadalmi integráció esélyei Németországban 2015 előtt és után” című szerda esti rendezvény előadója az a Hans-Georg Maassen volt, aki tavaly szeptemberig vezette a német Alkotmányvédelmi Hivatalt. 

Posztjáról azután távolították el, hogy koalíciós feszültséget szított azzal, hogy a chemnitzi gyilkosságok után meghazudtolta Angela Merkelt. A kancellár videofelvételekre hivatkozva nyilatkozta, hogy szélsőségesek vadásztak menekültekre a városban, Maassen ezzel szemben viszont kijelentette: ilyen esemény nem történt, a felvételek hamisítványok lehetnek. Az ügyben melléállt a CSU-s Horst Seehofer belügyminiszter, az SPD pedig nekiment a hivatalnak. Merkel végül úgy oldotta fel a konfliktust, hogy a titkosszolgálat éléről leváltotta, de a belügyminisztérium államtitkáraként tovább dolgozhatott. 

Hans-Georg MaassenFotó: botost/444.hu

„Mindent a jog uralma alá kell rendezni, a politikát, az erkölcsöt, és az etikát is. Így a humanitárius kötelesség is az, amit a jog kimond. Az egyén érzése, erkölcse meg kell, hogy hajoljon a jog előtt. Hacsak a jog nem változik”, válaszolta meg a rendezvény kérdését már beszéde elején a német politikus. A magyar kormánykommunikációhoz szokott fülnek feltűnően finoman fogalmazott előadásában Maassen, akit amúgy tavaly novemberben azután küldtek nyugdíjba, hogy a német kormány menekültpolitikáját bírálta.

„Nehéz megítélni, hogy Európában jól, vagy rosszul kezelték-e a menekültválságot” -mondta, de véleménye szerint 2015-ben a menekültválság csúcsán hiányzott a poltikai szándék, hogy csökkentsék a Németországba érkezők számát. Hogy ez mégis megvalósult, Maassen szerint nem az EU-török megállapodásnak, sokkal inkább a balkáni útvonalon lévő országok, például Magyarország kemény fellépésének köszönhető. 

Azt még ő sem állította, hogy kirívóan megnőtt volna a bűnözés Németországban az elmúlt években, de azt szerinte „látni kell, hogy milyen bűncselekményeket követnek el külföldiek, vagy migrációs háttérrel rendelkezők, nem zsebtolvajlásról van szó.” 

„Ugyanekkor megerősödött az extrém szélsőjobboldaliak tábora” 

- mutatott rá. Állítása szerint több mint 24 ezer olyan „nácinak is nevezhető” egyént tart számon a német belbiztonság, akik nem riadnak vissza a zsidók, vagy menekültek elleni erőszaktól sem. Maassen szerint az igazán aggasztó a radikalizmus erősödése a társadalomban, mert tömegek fordulhatnak el a politikától és magától az államtól. 

„A polarizálódás veszély, mert gyengíti az államot,”

- mondta. A migráció évekig meghatározó probléma marad, zárta előadását. Olyan stratégiára van szükség, ami nem csak arra ad választ, hogy 

„hogyan kezeljük azt a pár hajót a Földközi-tengeren, hanem arra is, hogy mi legyen az útra készülő milliókkal. Egy embert felvenni, emberiességi kérdés, de milliókat befogadni komoly veszély.”

Fotó: botost/444.hu

„A társadalmi felelősség és az egyéni morál, bár összefügg, külön kell kezelni”, kezdte az előadás után beszélgetést Balog Zoltán, egykori emberi erőforrások minisztere. Balog szerint nem elég jót tenni, meg kell vizsgálni a társadalmi következményeket is. Így kell hozzáállni a migrációhoz.

„A migránsok a felebarátaink, emberek, isten teremtményei, de a migráció rossz. Tönkre fogja tenni Európát.”

„Ha bajbajutottat látok, bőrszíntől, vallásától függetlenül segíteni kell rajta, de ettől eltér az állam kötelessége, mert annak az állampolgárai védelme kell legyen a prioritás. Mi, mint a kormány akkor úgy döntöttünk, hogy megőrizzük a társadalom homogenitását. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország ne viselkedhetne humánusan, sőt, azt számon is kell rajta kérni.”

(Ehhez képest Kósa Lajos a héten így válaszolt, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén a tranzitzónában éheztetett menedékkérőkről kérdezték: „Az a tízmillió turista, aki belép Magyarországra sem kap enni a magyar államtól, ők sincsenek éheztetve”.)

Balog szerint „illúzió, hogy mi magyarok egyedül képesek leszünk ellenállni a migrációnak, Németország nélkül nem megy.”

„Egy súlyos kérdést viszont látok, amire nem is tudom a jó választ: hogyan tudja a magyar kormány fenntartani a jogos veszélyérzetet anélkül, hogy ezeket az embereket ne mutassa be sértően, megalázóan. Ez egy vékony út,”

zárta Balog. 

Erre reagálva mesélte el Prőhle Gergely, az egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója azt a történetet, mikor gyereke egy rádióban hallott bűnügyi hírt egyszer úgy kommentált, hogy

„biztos a migráncsok voltak.”

Fotó: botost/444.hu

Hivatalos megszólalásaihoz képest árnyaltabban fogalmazott a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Orbán Balázs is. Felidézte, hogy a Migrációkutató Intézet vezetőjeként Nigériában döbbent rá, hogy „micsoda különbségek vannak életek és életkörülmények közt. Emberi ésszel felfoghatatlan.” 

Orbán szerint egyértelmű, hogy a jövőben kényszer hatására többszáz millió ember fogja elhagyni otthonát. Erre viszont nincsen felkészülve Európa, az államtitkár szerint el kell fogadni, hogy nem lehet mindenkin segíteni. 

Végül csak szóba került a Berlini Fal, és a német újraegyesítés is. Bár 2015-ben kevesebben érkeztek a korábbi NDK-s területekre, a keleti tartományok mégis menekültellenesebbek. Maassen  szerint ennek okát egy taxis magyarázta el neki, mikor útközben azt találta mondani, hogy

„a német politikai- és a médiaelit úgy gyámkodik a közvélemény felett, mintha visszatért volna a szocializmus.”

Szerinte a '89-es tapasztalat miatt igenis van különbség a nyugati és a keleti német hozzáállás között. Az NDK volt területén élők veszélyeztetve érzik és féltik azt a liberális államot, amiért küzdöttek,"

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.