Idén két horgász is sárga-fekete foltos, furcsán villás farkú, sosem látott, egzotikusnak kinéző harcsafélét fogott az Ipolyból. Mint kiderült, nem tévedtek, a hal délkelet-ázsiai. De, ellentétben a Garamból a magyar határ közvetlen közelében szintén idén kifogott nagyfogú, aranyszemű jaguársügérrel, ezek nem egyszerűen megunt akváriumi halak lehetnek, hanem Európa több hideg pontján is megtelepedett meleg égövi betolakodók.

Akit érdekel a klímaváltozás Magyarországra gyakorolt kézzelfogható hatása, annak mostanában az egyik legjobb és legszórakoztatóbb hírforrás a Magyar Haltani Társaság weboldala. Itt ugyanis egyrészt érdekes saját hírek jelennek meg a magyar vizekben megjelenő jövevényekről és inváziós fajokról, másrészt a társaság szakértői beazonosítják a pecások furcsa, ritka fogásairól beküldött fotókat.

Ezek a szájton jelent meg bejegyzés arról, hogy a szakértők azonosították azokat a foltos, harcsára emlékeztető, akváriumi színpompájú halakat, amikről két különböző ipolyi horgász is küldött be jelentést és fotót. Eszerint a sárga tüskésharcsáról, latin nevén a Tachysurus fulvidracóról van szó, utóbbi nagyjából annyit jelent magyarul, hogy gyorsfarkú sárgasárkány. 

A nagyjából törpeharcsaméretű és - formajú, de azzal ellentétben mélyen bemetszett villás farokúszóval bíró tüskésharcsafaj eredetileg Délkelet-Ázsiában honos, Vietnamtól kezdve Laoszon, Kínán és Koreán át az Amur vízrendszeréig. Álló- és folyóvizekben egyaránt előfordul.

Az akvarista könyvek 16-25 fok közötti tartását javasolják, ám mint nemrég kiderült, jóval alacsonyabb hőmérsékleteken is képes túlélni, sőt szaporodni és terjedni is. A Duna németországi szakaszán ugyanis 2018 óta biztosan jelen van, egészen komoly állománnyal, Bajorországban például nem is számít már ritkának. 

Az Európába való bekerülését követő elterjedésének oka lehet a szaporodási módja: a vízfenéken telepszerűen egymás mellé ásott gödrökbe rakja az ikráit, amiket utána a hímek védenek.

A magyar szakértők még nem tudják, hogy az Ipolyba a Dunán leúszva került-e bele, vagy közvetlenül került-e oda. Mivel egészen új fajról van szó a magyar vizekben, a tudósok azt kérik, hogy ha valaki ilyen halat lát vagy fog, az küldje el a fotókat és a lelőhely adatait a haltanitarsasag@gmail.com címre.