Újra él a moszkvai vicc!

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Vlagyimir Putyin felhívja a Fehér Házat. "Hello, Donald! Beszélnünk kell Ukrajnáról!" "Mi az az Ukrajna" - kérdez vissza Trump, mire Putyin csak annyit válaszol: "Köszönöm, Donald!"

Leon Aron, az American Enterprise Institute oroszkutató részlegének igazgatója osztotta meg ezt a friss, ropogós moszkvai viccet az Atlantic olvasóival. Mint írta, a Szovjetunióban ettől a fajta fanyar politikai vicctől, amit oroszul anyekdotnak neveznek, volt hangos a moszkvai utca, de most Putyin Oroszországában újra él - bár mostanában Putyin mellett Trump is gyakori céltáblája a gúnynak, mert olyan furán rajong Putyinért és hódol be neki. Ezt a viszonyt örökíti meg a remekbe szabott egysoros is:

Trump megkérte Putyint, hogy segítsen neki bebizonyítani, hogy Putyin sosem segített neki.

Vagy az, ami szerint Trump kirúgta az összes titkosszolgálati főnökét, mert ezentúl az értesüléseit egyenesen a forrástól szerzi. Mármint Putyintól.

A Szovjetunióban nevelkedett Aron szerint van összefüggés aközött, hogy ez a fajta vicctípus most újraéled. "Az anyekdot az egyetlen dolog, ami hiányzik nekem a Szovjetunióból" - írta. Fejtegetése szerint ez a fanyar, cinikus humor afféle szelepként szolgál a társadalmakban, ahol nem lehet nyíltan beszélni, ahol a tömegtájékoztatást a kormányzat ellenőrzi, és használja dezinformációk terjesztésére.

A szovjet rezsim alatt a lakosság ezekben élhette ki magát, ezekkel a viccekkel "köptük le az arcunkon taposó csizmát", írta, majd fel is idézte két, a szovjet rezsim képmutatását, brutalitását és szegénységét kifigurázó kedvencét:

Honnan tudjuk, hogy Ádám és Éva szovjet polgárok voltak? Kettejüknek egy almája volt, nem volt egy rongyuk sem, és mégis azt hitték, hogy a paradicsomban élnek.

Miért sétálnak hármasával a KGB-sek? Az egyikük ír, a másikuk olvas, a harmadik meg szemmel tartja ezt a két veszélyes értelmiségit.

Persze nem minden szovjet vicc volt ilyen ártatlanul kedves. A brezsnyevi pangás időszakában néha már alpárian durvák voltak a tréfák:

Brezsnyev elvtárs felkelvén kilépett lakása erkélyére, majd tekintetét keletnek fordítva így szólt. "Jó reggelt, Nap!" Amire a Nap így felelt: "Jó reggelt kívánok kedves Leonyid Iljics, dicsőséges szocialista hazánk szeretett vezére, a haladó emberiség reménysugara, a világ békéjének őre!" Napnyugtakor Brezsnyev ismét kilép az erkélyére, és újra köszönti a napot: "Jó estét, Nap!" Amire a Nap azt feleli: "Elmész te a bús picsába, én már Nyugaton vagyok!"

Az amerikai titkosszolgálatok gyűjtötték is ezeket a vicceket, egy titkosítás alól feloldott gyűjteményükben (.pdf) még az én kedvenc szovjet viccem is benne van:

Odalép egy asszony a moszkvai piacon a pulthoz, és azt kérdezi: "Elnézést, nincs húsuk?" Mire a pultos dühösen azt feleli "Polgártárs, a hentes szemben van! Nekünk halunk nincs".

Az amerikai kémek persze nem önmaguk szórakoztatására gyűjtötték ezeket a vicceket, hanem mert azt feltételezték, hogy ezek mindennél jobban leírják a közhangulatot.

Már amikor tükrözhetik, mert megfigyelése szerint az anyekdot akkor él igazán, amikor elnyomás van, de nincs igazán brutális elnyomás. A sztálini terror idején nem nagyon vicceltek Sztálinnal, csak a halála után - ahogy Észak-Koreában sem poénkodnak a Kim családdal. A liberális demokráciában se találja a helyét az effajta vicc, mert ott meg amúgy is bárki szabadon elmondhatja a véleményét, és még tehet is a változásért. Nincs mit viccbe csomagolni.

Nem úgy napjaink Oroszországában. Aron szerint Putyin hatalomra kerülése után a reményteli és félelem nélküli oroszok még nem viccelődtek új elnökükkel. Ez aztán hamarosan megváltozott:

Putyin feltépi a hűtő ajtaját, és meglát egy remegő kocsonyát. "Ne remegj, csak a tejért jöttem" - mondja neki.

A félelem mellett a politikai-gazdasági elit korruptsága is örök téma:

"Vlagyimir Vlagyimirovics, mennyi kettő két fele osztva?" - kérdezi valaki Putyintól. "Már annyiszor mondtam: egy neked, három nekem".

És reagálnak arra is, hogy Oroszországot látszólag mindig kívülről fenyegeti valami métely, amitől csak Putyin védheti meg az országot. "Trump megnyerte a választást! Remek! De most akkor kire fogjuk a bajainkat?" - foglalja össze ezt egy modern anyekdot. De persze ez nem jelenti azt, hogy az oroszok feladták volna a reményét is, hogy lesz még élet Putyin után:

- Szerinted Putyin le fog mondani valaha az elnökségről?
- Hát persze!
- De mikor?
- Amint cárrá koronázzák.

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.