Nyilvánosságra hozzuk a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést

POLITIKA
2019 december 09., 06:00
comments 238

Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik. A tiltakozó petíciót tízezrek írták alá, az előadások után a nézők is beállnak fotózkodni a társulatokkal, hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.

De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.

Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.” 

A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. Mi azt gondoljuk, hogy erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért tesszük közzé az egészet.

A javaslat itt olvasható.

Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.

  1. A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
  2. A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
  3. A Virtuózok programjainak támogatása
  4. A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
  5. Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása

A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.

A kulturális törvény 

a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”

A kiválogatott intézményvezetők szinte kivétel nélkül a NER elkötelezett káderei.

Belőlük áll össze az új Tanács
photo_camera Belőlük áll össze az új Tanács

A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is. A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig. Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”

Vagyis a Tanácsban ülő intézményvezetők határozzák meg a saját művészeti területükön a követendő irányokat, ők mutatnak irányt a nagy stratégiai kérdésekben, de ők döntenek a pályázatokról is. A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.

A Magyar Nemzeti Kultúrközpont

hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”. 

A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli. A tagok között nincs más írószervezet a fideszes Írószövetségen kívül, de nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.

A hátralévő három pont

közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.