Orbán nem engedi „a brüsszeli bürokratáknak, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Orbán Viktor a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcstalálkozót megelőzően azt mondta Brüsszelben, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.”

Orbán Viktor érkezik a csúcsraFotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency

A magyar miniszterelnök az MTI tudósítása szerint kiemelte: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon. „Világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni.”

Júniusban Lengyelország, Csehország, Észtország és Magyarország ellenállásán megbukott az uniós karbonsemlegességi cél, azaz a vállalás, hogy 2050-re az EU nem fog többet szennyezni annál, mint amit a területén lévő élővilág meg semlegesíteni is tud. Nemzetközi szinten Orbánék azzal indokolták az ellenállásukat, hogy mielőtt vállalásokat teszünk, tudni akarjuk, mennyi pénzt kapunk majd a teljesítésükre, Magyarországon viszont azzal adták el a vétót, hogy anélkül „Brüsszel” „megdrágította volna” a „rezsit”. De valószínűleg a döntéshez több köze volt a lengyel szénnek.

Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt mondta, Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de világossá kell tenni, hogy e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése. A teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia - idézi az MTI a Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki szerint e cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna, amit a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni. Szél Bernadett hosszas levelezéssel próbálta kideríteni, hogyan jött ki ez a szám, és arra jutott, hogy az csak blöff, nem áll mögötte alapos számítás.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Gulyás Gergely szerint egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell. Hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett - fejtegette a miniszter, és hozzátette: 

senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban,

az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ.

Korábban a magyar parlament EU-ügyek bizottságában Kaderják Péter ITM-es államtitkár meglepően nyíltan beszélt arról, hogy Magyarország össze akarja kapcsolni a következő EU-s költségvetési ciklus vitáját a klímavállalásokkal. Ahogy arra november végi cikkünkben figyelmeztettünk: 2021-től a negyedével csökkenne a Magyarországnak járó kohéziós támogatás a napirenden lévő terv szerint, és a magyar kormány minden új vállalást lényegében ennek a veszteségnek a csökkentéséhez kötne. „Kormányzati oldalról szerintem teljes az elszántság, hogy addig az utolsó percig, amíg van lehetőség arra, hogy a klímasemlegesség kérdését és a következő költségvetési időszak kérdését összekapcsoljuk” - fogalmazott az államtitkár.