A lengyel szén érdekében vétózhatta meg Orbán az uniós karbonsemlegességet

Júniusban Lengyelország, Csehország, Észtország és Magyarország ellenállásán megbukott az uniós karbonsemlegességi cél, azaz a vállalás, hogy 2050-re az EU nem fog többet szennyezni annál, mint amit a területén lévő élővilág meg semlegesíteni is tud. Nemzetközi szinten Orbánék azzal indokolták az ellenállásukat, hogy mielőtt vállalásokat teszünk, tudni akarjuk, mennyi pénzt kapunk majd a teljesítésükre, Magyarországon viszont azzal adták el a vétót, hogy anélkül „Brüsszel” „megdrágította volna” a „rezsit”. Aztán Áder János is bement a Kossuth Rádióba, és elmagyarázta, hogy minden a legnagyobb rendben van.

A Válasz Online most cikket szentelt annak kiderítésére, hogy mi vezethetett a magyar vétóhoz. Arra jutottak, hogy a négy vétózó EU-tag közül Lengyelországnak volt a legnagyobb oka a vétóra, mégpedig azért, mert a lengyel gazdaság abnormálisan függ a széntől. A rendszerváltás idején még csaknem 100 százalék volt a széntüzelés aránya a lengyel energiatermelésben, de most is 80 százalék körül áll.

Ennek persze számos hátulütője van, az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 38 Lengyelországban van, 2016-ban pedig a kis-lengyelországi vajdasági Skalában rosszabb volt a levegő, mint Pekingben.

A lengyel vállalkozásoknak viszont szükségük van az olcsó energiára, és Mateusz Morawiecki beszélt is arról, hogy a klímacélok nem tehetnek aránytalanul nagy terheket a lengyel vállalkozásokra. A lengyel ipar szennyezési statisztikái pedig egészen tragikusak, amíg 2017-ben az uniós GDP mindössze 3 százalékát termelték meg, addig az EU károsanyag-emissziójának csaknem 10 százalékáért voltak felelősek, ezzel ők az ötödik legnagyobb szennyezők.

Csehország szintén eléggé szénfüggő, de messze nem annyira, mint Lengyelország, itt ő a vétő fő oka valószínűleg az lehet, hogy a karbonsemlegességi cél hátrányosan érintette volna Babis miniszterelnök cégbirodalmát.

A magyar energiamix sokkal egészségesebb, és ugyanis itt is van nagy fosszilis nagyerőmű a miniszterelnök avatárjának tulajdonában (Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve), de a Heti Válasz szerint magyar és cseh részről a vétó leginkább egy, a lengyel kormánynak tett szívességként értelmezhető.

Észtország helyzete pedig a lengyelekéhez hasonló, az ország energiatermelésének 97 százaléka az olajpalához kapcsolódik, ezért az észt energiaszektor iszonyatos mennyiségű hulladékot termel. (Válasz Online)

Ha csak 300 forinttal támogatna bennünket...

... mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. A 444 hosszú távú, stabil működése rajtad múlik. Olyanokon, akik hajlandóak a saját pénzükből áldozni, hogy Magyarországról ne tűnjön el a független újságírás. Ha szeretnéd, hogy a 444 oknyomozásai, elemzései és videói továbbra is a lehető legtöbb emberhez eljussanak, akkor támogasd a szerkesztőséget, akár csak egy kávé árával is!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.