Júniusban Lengyelország, Csehország, Észtország és Magyarország ellenállásán megbukott az uniós karbonsemlegességi cél, azaz a vállalás, hogy 2050-re az EU nem fog többet szennyezni annál, mint amit a területén lévő élővilág meg semlegesíteni is tud. Nemzetközi szinten Orbánék azzal indokolták az ellenállásukat, hogy mielőtt vállalásokat teszünk, tudni akarjuk, mennyi pénzt kapunk majd a teljesítésükre, Magyarországon viszont azzal adták el a vétót, hogy anélkül „Brüsszel” „megdrágította volna” a „rezsit”. Aztán Áder János is bement a Kossuth Rádióba, és elmagyarázta, hogy minden a legnagyobb rendben van.

A Válasz Online most cikket szentelt annak kiderítésére, hogy mi vezethetett a magyar vétóhoz. Arra jutottak, hogy a négy vétózó EU-tag közül Lengyelországnak volt a legnagyobb oka a vétóra, mégpedig azért, mert a lengyel gazdaság abnormálisan függ a széntől. A rendszerváltás idején még csaknem 100 százalék volt a széntüzelés aránya a lengyel energiatermelésben, de most is 80 százalék körül áll.

Ennek persze számos hátulütője van, az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 38 Lengyelországban van, 2016-ban pedig a kis-lengyelországi vajdasági Skalában rosszabb volt a levegő, mint Pekingben.

A lengyel vállalkozásoknak viszont szükségük van az olcsó energiára, és Mateusz Morawiecki beszélt is arról, hogy a klímacélok nem tehetnek aránytalanul nagy terheket a lengyel vállalkozásokra. A lengyel ipar szennyezési statisztikái pedig egészen tragikusak, amíg 2017-ben az uniós GDP mindössze 3 százalékát termelték meg, addig az EU károsanyag-emissziójának csaknem 10 százalékáért voltak felelősek, ezzel ők az ötödik legnagyobb szennyezők.

Csehország szintén eléggé szénfüggő, de messze nem annyira, mint Lengyelország, itt ő a vétő fő oka valószínűleg az lehet, hogy a karbonsemlegességi cél hátrányosan érintette volna Babis miniszterelnök cégbirodalmát.

A magyar energiamix sokkal egészségesebb, és ugyanis itt is van nagy fosszilis nagyerőmű a miniszterelnök avatárjának tulajdonában (Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve), de a Heti Válasz szerint magyar és cseh részről a vétó leginkább egy, a lengyel kormánynak tett szívességként értelmezhető.

Észtország helyzete pedig a lengyelekéhez hasonló, az ország energiatermelésének 97 százaléka az olajpalához kapcsolódik, ezért az észt energiaszektor iszonyatos mennyiségű hulladékot termel. (Válasz Online)