Boris Johnson inti visszafogottságra a szövetségeseket az amerikai-iráni konfliktusban

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Nagy-Britannia nem fogja siratni Kasszem Szulejmanit, az iráni hírszerzés és különleges alakulatok, valamint az Iránnal szövetséges iraki, szíriai és libanoni milíciák parancsnokát, jelentette be Boris Johnson, de sietve hozzátette, hogy a maga részéről a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta az amerikai és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral folytatott megbeszélésein.

Amerikai katona tankra pattan.Fotó: THOMAS COEX/AFP

Johnson szerint Szulejmani személyesen is felelős volt azért, hogy a térségben bomlasztó és destabilizáló viselkedésminták alakultak ki. A halálát nem fogjuk megsiratni, mondta, de hozzátette, hogy "[a] bosszút és megtorlást követelők csak még több erőszakot fognak eredményezni, ami senkinek sem áll az érdekében".

Ez volt Johnson első nyilatkozata Szulejmani vezérőrnagy csütörtök esti meggyilkolása óta. Szulejmanival az amerikai Különleges Erők Egyesített Parancsnoksága (JSOC) végzett egy célzott dróncsapással a bagdadi nemzetközi reptér közelében. Halálát követően a síita többségű iraki parlament felszólította a síita vezetésű kormányt, hogy határozzon az Irakban állomásozó külföldi erők távozásáról. A parlamenti javaslatot maga a miniszterelnök szövegezte, így aligha ellenzi. Márpedig Irakban a külföldi csapatok jelenléte a kormány beleegyezéséhez kötött, a Kurdisztánban szolgáló magyar honvédek iraki tartózkodásáról is az iraki központi kormánnyal állapodott meg a magyar.

Az iraki vezetőkkel egyeztetve Johnson megpróbálta elérni, hogy a döntés az Irakban az ISIS elleni műveletekben részt vevő brit csapatokra ne vonatkozzon.

Johnson európai parntereivel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral abban is megállapodott, hogy az európai hatalmak a Szulejmani megölése miatt kialakult feszültség enyhítéséért fognak dolgozni. A három vezető a német kormányszóvivő közleménye szerint "egyetértett abban, hogy sürgős deeszkalációra" van szükség.

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron külön is tárgyalt telefonon Donald Trump amerikai elnökkel, Franciaország teljes szolidaritásáról biztosítva a szövetségeseket az Irakban harcoló koalíció ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadások fényében. A francia elnök aggodalmát fejezte ki az eddig Kászim Szulejmáni tábornok vezette al-Kudsz különleges egység destabilizáló tevékenységével kapcsolatban, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "el kell kerülni minden olyan intézkedést", amely a térség további destabilizálásához vezetne.

Hogy ki volt Szulejmani? Magyari Péter kollégám már 2013-ban nagy cikkben mutatta be ténykedését és szerepét Irán regionális hatalommá válásában. Hogy mi történt, és hogy hová vezethet ez, arról pedig én írtam még pénteken. (Via MTI)