Hat éve és tíz napja írta alá Moszkvában a paksi bővítésről szóló szerződést Szergej Kirijenko (a Roszatom akkori elnöke) és Németh Lászlóné (akkori fejlesztési miniszter), Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. A magyar kormány azt ígérte, hogy a két megrendelt új blokk közül az első 2023-ban kezdhet áramot termelni. Egyelőre azonban nemhogy az építkezés nem kezdődött el, de még a létesítési engedély elbírálásához szükséges dokumentumok sem jutottak el a magyar hatósághoz. 

Az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) évindító sajtótájékoztatóján csütörtökön kiderült, hogy 

2019-ben az egyik fő fejlemény a paksi bővítés ügyében az volt, hogy a majdani építkezés helyszínén egy száz fő ellátására alkalmas konyha építési engedélyt kapott. 

Az építkezésen több ezer ember dolgozik majd, azaz ha tényleg komoly lesz már a munka, kellhet ennél sokkal nagyobb konyha is még. Az OAH továbbá 10 beszállító cég (9 orosz és 1 magyar) Paks 2 által végzett megfelelőségi vizsgálatát ellenőrizte még. Nagyjából ennyiben merült ki a hatóság paksi bővítéssel kapcsolatos dolga tavaly. 

Idén beadják, jövőre elbírálják?

A legnagyobb kérdés, hogy mikor adják be az OAH-nak a létesítési engedély kérelmét. Ezt a magyar állami Paks 2 Zrt.-nek kellene beadnia, de a kérelemhez szükséges terveket az orosz állami Roszatomnál készítik. 

Minden jel szerint nemhogy 2014-ben, a szerződés aláírásakor nem voltak készek az EU-kompatibilis VVER-1200 típusú atomerőmű tervei, de azok még a mai napig is finomításra szorulnak. A magyar kormány arra számít, hogy idén júniusban lesznek a dokumentumok olyan állapotban, hogy az OAH-nak át lehet adni őket vizsgálatra. A hatóságnak onnan számítva 15 hónapja van ezeket átnézni, de a vizsgálat ennél hosszabb is lehet, mert ha hiánypótlási felszólításokkal jönnének, akkor a válaszok beérkezéséig a hatóság leállíthatja az órát. 

Ezek alapján leghamarabb 2021 őszén kezdődhetne az építkezés, de ehhez az kellene, hogy az OAH-nak ne merüljenek fel bonyolultabb kérései, pontosítási igényei. A magyar kormány szerint jót tett a tervezés felpörgetésének, hogy a Roszatom kiválasztotta a beszállítókat néhány nagyon bonyolult és drága eszközre (például az amerikai GE franciaországi gyárából rendeltek turbinát). Ezek kijelöltek ugyanis bizonyos technológiai szempontokat.

A magyar kormány legoptimistább, éppen aktuális reménye szerint 2029-ben indulhat az áramtermelés a két új blokk közül az egyikben. 

A világban 2018-ban és 2019-ben átadott új atomerőművi blokkok átlagosan 10,9 évig épültek, vagyis optimista megközelítés, hogy 2021 végi - 2022 eleji kezdéssel, 8 év elég lesz a befejezésre. A legutóbbi oroszországi blokkok építései 9,5 évig tartottak (a Leningrad és a Novovoronyezs erőművek bővítései). 

Ásni azért lehetne

Az orosz fél információink szerint évek óta sürgeti a magyarokat az engedélyeztetés felgyorsítására, és szerették volna elérni, hogy ne kelljen minden tervet egyszerre beadniuk, hanem menet közben, már építkezés alatt alakíthassák a még el nem készült részek dokumentációját. Ezt a magyar oldal sokáig hárította, de Putyin elnök tavaly októberi budapesti látogatása után egy kis engedményt tettek. A kormány ugyanis azzal az igénnyel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy a földmunkákat el lehessen kezdeni a létesítési engedély kiadása előtt is. Ez a munkagödör kiásását és lebetonozását jelentheti praktikusan. 

Azonban ez is csak úgy volna lehetséges, ha a beruházó vállalja, hogy ha kiderül, hogy mégis másképpen kellett volna alapozni, akkor saját költségén zokszó nélkül újrakezdi a munkát. Az OAH álláspontja szerint e megszorítással nem lenne kockázatos az alapozás előbbre hozása, és ezekkel a kondíciókkal támogatják a kormány brüsszeli kérelmét.

Finnországból sok év után egy kicsit bizakodó hangok jönnek 

Érdemes figyelni, hogy mi történik Finnországban, ahol egy ugyanolyan típusú erőművet igyekszik építeni a Roszatom, mint amiből Paksra kettőt építenének. Ott valamivel előbb kötötték meg a szerződést, és 2019 decemberében indult volna a termelés az eredeti tervek szerint. Ehhez képest nagyjából pont ott tartanak, mint Pakson: semmi sem épült még az új erőműből ott sem. 

Timo Okkonen, az építtető finn vállalat igazgatója nemrégiben azt nyilatkozta, hogy azért nem adták be a finn hatóságnak még a létesítési engedélykérelmüket (azt, amit a Paks 2 talán júniusban ad be az OAH-nak), mert rá kell venniük az oroszokat, hogy a nyugati előírásoknak megfelelően dolgozzanak, és ez nagyon nehezen ment. 

Ugyanakkor a finn hatóság részéről hosszú évek óta először jelentek meg optimista nyilatkozatok, mert azt tapasztalták, hogy 2019-ben a tervezési munka felpörgött a Roszatomnál. 

Finnországban 2020 végén leadott engedélykérelemmel, és az építkezés 2021 végi indulásával számolnak most. Ez eléggé hasonlít a magyarországi elképzelésekhez. Az OAH továbbra is együttműködik a finn hatósággal, és rendszeresen megvitatják tapasztalataikat egymással. Igen valószínű, hogy a két EU-s tagállamban nagyjából egyszerre adhatják ki az engedélyeket majd. 

A magyar állam 2030-as termelésre alapozza minden tervét

A magyar kormány által múlt héten nyilvánosságra hozott energetikai- és klímastratégiája (innen letölthető) azzal számol, hogy 2030-ra mindkét új paksi blokk elkészül. Mivel 2029-ig a szénnel működő Mátrai Erőművet be kell zárni, és a 30-as években a mostani paksi blokkok is egymás után kiöregednek, valahonnan új termelési kapacitást kell bevonni, vagy növelni kell az importot. Azonban a kormányzati stratégia éppen az import arányának csökkentését írja elő. Vagyis a mostani késéshez képesti újabb késés már okozhat zavart az áramtermelés megtervezésében. 

Most értek csak rá a Roszatomnál?

Hogy a finn és a magyar hatóság is idén várja az orosz tervek véglegesítését, az összefügghet azzal is, hogy a Roszatomnak az utóbbi években annyi megrendelése lett EU-n kívüli, jórészt ázsiai országokból, hogy a cég a szakembereit állítólag leszedte az európai, szokatlanul szigorú szabályozási keretek közé szorított munkáról, és inkább a könnyebben kezelhető kínai, vietnami, török és fehérorosz piacokra szánt beruházásokra állította át őket. Ugyanakkor a Roszatom nem akarja elengedni az EU-s lehetőségeket sem, mert ha egyszer már be tudnak lépni egy EU-s prototípussal erre a piacra, akkor az újabb megrendelések már könnyebben jöhetnek számításaik szerint. 

Hacsak idő közben ki nem derül, hogy az atomenergia túl drága. A megújulók termelési költségei ugyanis nagyon gyorsan csökkennek, és ha az áram tárolását is sikerülne hatékonyan megoldani - ezt rengetegen nagyon sok pénzből kutatják - akkor értelmetlenné válna iszonyatos pénzekért atomerőműveket építeni. Nem is beszélve arról, hogy akkor nem kellene már több kiégett fűtőelemet több ezer évig hermetikusan elzárva őrizgetni, nehogy mérgező sugárzásukkal megöljék az embereket.